Szecesszió: 1890 – 1914

1. Szecesszió: 1890 – 1914 • Secessio lat. ‘kivonulás’ (Art Nouveau, Jugendstil, Modern Style) • Új, igényes, dekoratív művészet – szembenállás az ipari technológia tömegtermékeivel • Valamennyi képző- és iparművészeti ágat átfogó, egységes stílus: összművészet Gaspar Homar: Intarziás bútor Gaudi: Sárkány-kút. Louis Majorelle: Lépcsőkorlát

2. Joseph Maria Olbrich, Bécs Joseph Maria Olbrich: A bécsi, Secessionsgebäude. 1898.

3. Victor Horta, Brüsszel A Van Eetvelde-ház belső tere, 1895. A Tassel ház lépcsőháza, 1893.

4. Antoni Gaudi, Barcelona Casa Batllo, 1907. Sagrada Familia templom

5. Reök-palota Magyar Ede, 1907. A magyar florális szecesszió legjelentősebb alkotása Mozgalmas felületképzés Dekoratív homlokzatképzés (növényi ornamentika)

6. A szecesszió építészete Szegeden- XX. század eleje Gróf palota Deutsch palota

7. A japán művészet hatása – Ando Hiroshige és Hokusai fametszetei (XIX. sz. I. fele)

8. A szecesszió festészete Gustav Klimt: A csók. 1907. Alphonse Mucha: A tavasz. 1896.

9. A MODERN FESTÉSZET IRÁNYZATAI Henri Matisse – a fauve-izmus (fauve ‘vadak’) A látvány átlényegítése, A kép dekoratív mintává alakítása Erőteljes, tiszta színek alkalmazása Síkhatás Olvasó lány. 1904. A vörös szoba. 1908.

10. Expresszionizmus (exprimere lat. ‘kifejezni’) 1905 –1920 Munch: Az élet tánca. 1900. Edvard Munch: Sikoly. 1894 Otto Dix: Katonák. 1916.

11. Max Beckmann: Az éjszaka. 1918 –1919.

12. Picasso korai korszakai (Párizs: kék, rózsaszín korszak – posztimresszionizmus, lírai expresszionizmus) Rózsaszín korszak (1905 –1907.) Az artista családja. 1905. Kék korszak (1901 –1904.) Az élet 1903.

13. A modern festészet: a reneszánsz valóságábrázolás elvetése. Fénykép – Festészet: • „Minek kínlódjon a festő olyasmivel, amit a fényképezőgép lencséje is ilyen jól meg tud ragadni? … A fényképészet éppen jól jött, hogy megszabadítsa a festészetet mindenféle irodalomtól, anekdotától, még a témától is. Mindenesetre a témának egy bizonyos oldala ezután a fényképészet birodalmába tartozik. Hát nem az volna helyes, ha a festők élnének a visszanyert szabadságukkal, és valami mást csinálnának?” (Brassai: Beszélgetések Picassóval. Bp. 1968. Corvina Kiadó. 56.) Picasso Gipsztorzó. 1894. Picasso: Fernande. 1905. René Magritte: Ez nem pipa.

14. Mitchell: A képek politikája. JATEPress, 2008. 239.o.

15. A kubizmus – az első jelentős avantgárd irányzat Szakítás a hagyományos ábrázoló művészettel és esztétikai értékekkel Gombrich: „Kísérleti művészet” Művészeti forradalom Avantgárd ‘előőrs’ – a XX. század első felének modern stílusirányzatai: „izmusok” Kubizmus Expresszionizmus Futurizmus Dadaizmus Szürrealizmus Konstruktivizmus (XX. sz. II. fele: neoavantgárd) Picasso: Az avignoni kisasszonyok. 1907.

16. ANALITIKUS KUBIZMUS 1908 –1911 Picasso: Ambroise Vollard . 1910. Picasso: Nő körtékkel. 1909.

17. SZINTETIKUS KUBIZMUS 1912–1915 Picasso: Falnak támasztott hegedű. 1913. Picasso: Csendélet nádfonat székkel. 1912.

18. George Braques: A portugál. 1911. Juan Gris: Az asztal. 1914.

19. Picasso korszakai: neoklasszicizmus (1915-től); Egyéni formanyelv kialakítása (1925-től) Az álom. 1932. Pánsíp. 1923.

20. 1937 – Guernica– kubista, szürrealista, expresszionista stílusjegyek szintézise

21. „A legborzalmasabb tiltakozás, magángerillaharc, tagadás” Tristan Tzara Dadaizmus 1916–1922– az antiművészet Francis Picabia: Kannibál Dada manifesztum: „Valamennyiőtöket vád alá helyezték: álljatok fel! … Álljatok, mintha zászló volna előttetek. Vagy mintha a Dada előtt állnátok, mely az életet jelenti, és azzal vádol benneteket, hogy csak sznobizmusból tudtok szeretni, és akkor is csak úgy, ha nagyon drága” (Kassák: Izmusok. 104.) Ready Made „alkotások” (1913: Biciklikerék; 1917 „Forrás”) Man Ray: Önarckép. 1916. Marcel Duchamp: Lépcsőn lemenő akt. 1912.

22. Szürrealizmus(1922-től kibontakozó irányzat) • André Breton: A szürrealizmus második kiáltványa. 1929. • „Véssük eszünkbe, hogy a szürrealizmus eszméje egész egyszerűen lelkierőnk helyreállítása, ennek eszköze pedig a szédületes önmagunkba merülés, a rejtett zugok rendszeres bevilágítása, más helyek fokozatos elsötétítése, szakadatlan séta a tilos területeken.” (René Passeron: A szürrealizmus enciklopédiája. Bp. Corvina Kiadó, 1983. 302.) Marc Chagall: Koncert 1957. Joan Miro: Harlequin farsangja. 1925. Dali: Az emlékezet állhatatossága. 1931.

23. René Magritte: Fekete mágia. 1934. René Magritte: Kastély a Pireneusokban

24. Max Ernst: A menyasszony beöltöztetése. 1940. Yves Tanguy: A bebútorozott idő. 1939.

25. Bauhaus (német művészet iskola – a modernizmus jegyében: 1919–1933) • Szakítás a historizmussal, és egyben a dekorativitás eszményeivel • Funkcionalizmus • Konstruktivizmus • „Építészek, szobrászok, festők: vissza a kézművességhez!” Walter Gropius: Bauhaus manifesztum

26. Modern építészet XX. sz. Helsinki Philadelphia

27. Absztrakt művészet „Nonfiguratív”, „nonobjektív”: a felismerhető téma elutasítása, tiszta művészet: a tiszta színek lélektani hatása; formák ritmusa Vaszilij Kandinszkij (München) „színzenei” kísérletek Kandinszkij: Cím nélkül. 1923. Kandinszkij : Improvizáció No. 23.

28. Vaszilij Kandinszkij Kandinszkij: Gravitáció Kandinszkij: Vidám felemelkedés. 1923.

29. Paul Klee „Ha dolgaimnak olykor primitív látszata adódik, ennek magyarázata az az elvem, hogy redukáljunk mindent alig néhány fokozatra.” Vár és nap. Erdei gyümölcs. 1921.

30. Konstruktivizmus „Ez a stílus az egyetemest – minden dogok magvát – alkotja meg” Mondrian. (R. Bajkay Éva szerk.: A konstruktivizmus. Bp. 1979. 131.o.) De Stijl mozgalom „neoplaszticizmus” A harmónia matematikai, zenei mintát követő vizuális megvalósítása Piet Mondrián: Tableau II. (1921–1925) (Zürich, Max Bill-gyűjtemény) Piet Mondrián: Victory Boogie Woogie, 1944 (USA, Meriden)

31. Avantgárd szobrászat Archipenko: Álló alak. 1913. Naum Gabo: Lineáris konstrukció. 1938.

32. Brancusi: Pogány Madonna. 1920. Nicolas Schöffer: Kibernetikus torony.

33. Az avantgárd és a diktatúrák (1930-as évek) Hitleri kultúrpolitika: „Elfajzott művészetek kiállítása”Sztálini (zsdanovi) kultúrpolitika: „polgári dekadencia” Arno Breker: Árja hős. 1937. (a hivatalos náci szobrászat Csapás a Bauhausra. Iwao Yamawaki kollázsa. 1932.

34. Absztrakt expresszionizmus – 1950-től Jackson Pollock Akciófestészet – dripping-technika A festék közvetlen vászonra csorgatása „lelki és idegrendszeri energiák gesztussá alakítása” No.14. Pollock: Kompozíció

35. Absztrakt expresszionizmus Barnett Newman Mark Rothko

36. Pop art – 1960-es évek • Elfordulás a „Művészet” misztikus kérdéseitől, exkluzív jellegétől; a „művészettörténet” tekintélyének aláásása • Pop-zene – tömeg-kultúra elemeinek felhasználása: hirdetések, rajzsorozatok Andy Warhol Wolf Vostel: Miss Amerika. 1968.

37. Hiperrealizmus – neoavantgárd Duane Hanson: Supermarket Lady. 1970. Ef Zámbó István (autodidakta művész, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió alapító tagja): József Attila (1980)