Pedagógiai projektek könyvtári bázison

1. Pedagógiai projektekkönyvtári bázison Egy kutatási program (2002-2003) hozadékai Országos Nevelésügyi Konferencia 2006. október 26. Készítette: Dán Krisztina közoktatási szakértő dankrisz@gusztav.hu

2. „Mitől érdekes a kép? Valóban fejjel lefelé élnek hozzánk képest a pingvinek a Déli-Sarkon? Miért nem esnek le a pingvinek? Milyen erők hatnak rájuk?” „A képet végül a Gravitáció projekt LOGO-jául választottuk a gyerekekkel” Oporné Fodor Mária középiskolai tanár (Veres Pálné Gimnázium)

3. Mi a pedagógiai projekt? • Középpontban: egy komplex, alkotó jellegű megismerési-cselekvési egység; • Tantárgyközi téma, életszerű problémahelyzet, sokoldalú megközelítés – cél: produktumok • Alapja: a tanuló személyisége, érdeklődése, önálló cselekvése – előzetes tudás mozgósítása; • Differenciálás – sokféle munkaforma, kooperatív szervezési módok, szocializáció; • Együttműködés: a tanulók és a nevelők között; • Nagy a tevékenységek eszköz- és forrásigénye; • Nyitott iskola, motiváló tanulási környezet; • Megváltozik a hagyományos pedagógus és tanuló szerep.

4. Módszer vagy stratégia a projekt? „Rendszerbe ágyazottan lehet csak általánosabb bevezetését, szükségességét elfogadtatni.” (Nahalka István) „A tradicionális pedagógiát láncreakciószerűen borítja fel. (Hortobágyi Katalin) „…összekötő kapocs, amely oldja a két pedagógiai elméleti modell közti különbséget” (Csapó Benő)

5. A közoktatási törvény ajánlásai „ A pedagógiai program a tananyagot vagy annak egy részét feldolgozhatja olyan témaegységekre, amelyeknek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.” (KT, 45. §, 5. bek.)

6. Ahogy akísérlet terve megszületett • Az FPI égisze alatt született meg a könyvtárra alapozott projekt kísérlet; • Előzmény: NAT – tantervi elemzés a – könyvtárhasználati órák és könyvtári szakórák módszertana és videós programja; • A könyvtár sok évtizedes módszertani tapasztalatával, tanulásfelfogásával alkalmas tanulási környezet aprojekt fogadására. • A kísérlet terve OM és az MTA Pedagógiai Bizottsága által 2001-ben meghirdetett pályázaton díjat nyert, 2002-2003. évben valósult meg.

7. A projekt kísérlet főbb jellemzői • Természetes, többcsoportos, önkontrollos kísérlet. A projektek tanulócsoportjai különböző tantárgyak- ban azonos hatásra hasonló eredményt értek el; • Projekt jellegű kísérlet. Tantárgyi meghatározottság, de a projektoktatás ismérveinek alkalmazásával a tudásszerzés a megszokottól eltérően valósult meg; • Könyvtári bázisú projekt. A feladat- és ismeret-tartalom a használói tudás teljességét (keresés, elemzés, feldolgozás, bemutatás) mozgósította.Kiemelt nevelési cél volt a könyvtárhasználat, az információ-kezelés fejlesztése; • A kísérlet fő szakaszai: előkészítés – tervezés –(tantervelemzés – témakör – projektháló – bibliográfia – tanulási-tanítási program) – kivitelezés – értékelés – kutatási részjelentések – összegezés.

8. A kísérlet hipotézisei • A projektekbe funkcionálisan beépülő könyvtárhasz-nálattal minden ismeretterületen hatékonyabbá válik a tanulás, nő a tantárgy iránti érdeklődés, motiváció; • A rendszeresen, célirányosan mozgósított használói tudás biztos könyvtári tájékozódást, információkeze-lést, a könyvtár iránti pozitív attitűdöt eredményez; • A könyvtárra alapozott projekt változatos munkaformáivalkülönösen alkalmas a pedagógiai differenciálásra, a kooperatív szervezési módokkal fejleszti a tanulók szociális készségeit,valamintelősegíti a globális látásmód kialakulását; • Erősödik a könyvtárostanárok pedagógiai szerepe, célirányossá válik a szaktanárok és a könyvtáros-tanárok munkakapcsolata, -megosztása.

9. A kísérlet intézményei Móricz Zsigmond Gimnázium Fazekas Mihály Gimnázium • Az iskola könyvtára megfelelő működési (személyi, tárgyi, informatikai) szakmai feltételekkel rendelkezik; • Könyvtár-pedagógiai program alapján használói képzést folytat; • A nevelőtestület számára természetes a könyvtár szaktárgyi alkalmazása; • A vezetés, nevelőtestület szívesen vállal a hagyományostól eltérő eljárásokat, kísérleteket; • A pedagógusok vállalják a kísérlettel járó elméleti, dokumentációs feladatokat, külső értékeléssel járó nyilvánosságot. Veres Pálné Gimnázium

10. A kísérlet tartalma, közreműködői

11. A víz és a társadalom című projekt bemutatása Cél: a földrajz folyamatok, tendenciák, problémák, megértése,kapcsolat a tananyag és a mindennapi élet között, forráshasználat, információkezelés elsajátítása Téma: a víz és a társadalom kapcsolata Megoldás: a helyi tantervek szerint tantárgyi és órafelosztása keretében a téma feldolgozás könyvtári eszközökkel forrásokkal különböző produktumok érdekében végzett tevékenységekkel csoportmunkában és széles tantárgyközi kitekintéssel Produktumok: Bibliográfia, földrajzi jelenségek tárgyi, rajzos, ábrás megjelenítése, prezentáció (diagramok,), szerepjáték (TV riport) Fazekas Mihály Ált. Iskola, Gimnázium 9/b. osztály Időpont: 2003. február – március Időkeret: 5 óra + szabadidő Pedagógusok:Szabó Júlia földrajztan. Bali Judit könyvtárostan. Szakértő: Makádi Mariann (ELTE) Dr. Nahalka István (ELTE) Dán Krisztina

12. Földrajz A világtenger és a szárazföldi vizek típusainak hasznosítása. Emberi a víz megszerzéséért a különböző adottságú vidékeken. A társadalom hatása a vizek mennyiségére és minőségére. A vízszennyezés következményei, megakadályozása vagy mérséklése. Történelem és állampolgári ismeretek A víz szerepe a társadalom életében a különböző történelmi korokban Társadalomismeret Ivóvízbázisok kimerülése Rajz és műalkotások elemzése A víz megjelenése a képzőművészetekben. A vízfestés technikája A víz és a társadalom kapcsolata + Könyvtárhasználat Kémia A víz kémiai tulajdonságai, szerepe a kémiai folyamatokban. A vizet szennyező anyagok, a víz-tisztítás. A víz mint energiahordozó. Fizika A víz fizikai tulajdonságai, halmazállapot-változásai. Úszás, lebegés, elmerülés, közlekedőedény (kutak). A víz mint energiaforrás. A vizek szennyezettsége. Biológia A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai, jelentősége az élőlények életében, a víz mint környezeti tényező. A vizek szennyeződése, megelőzésének lehetőségei. Technika A vízi közlekedés. A vízvezetékek, kutak csatornahálózati funkciója. Nagyüzemi szennyvíztisztítás. Irodalom és anyanyelv A víz megjelenése a ma-gyar- és világirodalomban A Víz és a társadalom (projektháló)

13. A projekt megvalósulása Folyamat: 1.óra előkészítés: tanulókkal a részletek megbeszélése, használói tudás felelevenítése, forráskeresés 9 csoportban; 2.óra Természeti jelenségek és társadalmi összefüggéseik magyarázata, szöveges, tárgyi, rajzos megjelenítése 9 cs.; 3.óra Víz és társadalom: vízgazdálkodás, vízellátás, árvíz-védelem, vízvédelem, vízenergia, halászat. Feldolgozás: esszé, prezentáció, diagram stb. készítése 9 csoportban 4.óra szituációs szerepjáték: tv riporterek + szakértői csoportok (kistermelő, kommunális, EU képviselő, világbank) 5.óra Értékelés megadott szempontok szerint írásban szóban; Óraközi munka: bibliográfia, szereplők felkészülése, demonstrációs háttéranyagok elkészítése.

14. Projekt a könyvtárhasználat nézőpontjából képi AV dokumentum szöveges periodika faktográfikus CD-ROM, multimédia Információfeldolgozás könyv Internet dokumentum cédulázás jegyzetelés hivatkozás Keresési stratégia rendszerezés vázlat idézés Egyetemes Tizedes osztályozás Könyvtáros tanár OPAC PRODUKTUMOK Bibliográfia Internet keresők Raktári rend Diagram táblázat Térkép ábra riport Helyi adatbázis Bibliográfia bibliográfia Esszé írásmű Rajz, Gyurma- modell prezentáció Kézikönyvtár

15. Válogatás a projektek produktumai közül1. Földrajz: prezentáció

16. Válogatás a projektek produktumai közül2. kémia: EVÉS-IVÁS (tabló)

17. Válogatás a projektek produktumai közül 3. alsós Lovagi torna Intelem kódexlapon Kolostor

18. TANULÓI ÉRTÉKELÉSEK „Mindenki teljes erőbefektetéssel dolgozott a csoportban és készek voltak órák után is bent maradni a projekt kedvéért. „A hangulat is jó volt és igyekeztünk a legjobban szerepelni” „A feladatok nemcsak az órán foglalkoztattak, hanem otthon, a buszon, sőt álmomban is.” „…mi magunk is meg voltunk lepve, hogy milyen ügyesen vettük az akadályokat” „Izgalmas volt a téma feldolgozása, és a könyvtár használatát is megtanultuk.” „A csapattagokat összekovácsolta, mert együttes gyűjtésre késztetett” „A legkönnyebb az Internet keresés volt, a könyvekben való keresés bizonyult a legnehezebbnek” „Az Interneten való kutatásnál a nagyobb választékot kis siker koronázta” „A munka sokkal élvezetesebb volt kis csoportokban. A mindennapi tapasztalatainkat ötvözni tudtuk a friss ismeretanyaggal”

19. A kísérleti program eredményei • A folyamatszabályozó tényező egy komplex témakör feldolgozása volt, a gyerekek érdeklődésének meg-felelő, önálló tevékenységekkel – tartós motiváció; • A tanulók könyvtári kutatómunkája funkcióhoz jutva hatékonyabbá tette a szaktárgyi tudáselsajátítást és a használói kompetenciát is fejlesztette. A tanulás és a könyvtár iránti pozitív attitűdöt eredményezett. • A kooperatív munkaformák erősítették a közösségtudatot és a munkáért érzett egyéni felelősséget, teret adtak a differenciálásnak; • A gyakorlat visszaigazolta a könyvtárhasználati, információkezelési tudás hasznát, a könyvtárostanár pedagógiai szerepének szükségességét.

20. Minden kezdet nehéz… • Nehéz volt a tantárgyi szemlélettől, a direkt tanulásirányítástól való elszakadás, a tantárgyak közötti kapcsolathoz szükséges nevelői kooperáció; • Kevés volt a projektek megvalósításához szükséges óraszám, ami egyrészt a tanulók „túlsegítéséhez” vezetett, másrészt a tanórák közötti szabadidőt meg- terhelte és akadályozta a bemutatást, értékelést; • A feladatok a meglévőnél biztosabb könyvtárhaszná-lati felkészültséget igényeltek, a hiányok pótlását azonban a projekt időkeretei nem tették lehetővé; • A keresési műveletek hatékonyságát csökkentették a könyvtár teljes helyi adatbázisának hiánya, a keresési stratégia bizonytalanságai.

21. Köszönöm megtisztelő figyelmüket