170 likes | 285 Views
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában. Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH Népességtudományi Kutatóintézet „ P árkapcsolatok” konferencia, Tisztelgés Cseh-Szombathy László előtt B udapest, 2008. november 35.
E N D
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése- az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt KapitányBalázs KSH Népességtudományi Kutatóintézet „Párkapcsolatok” konferencia, Tisztelgés Cseh-Szombathy László előtt Budapest, 2008. november 35.
Az előadás menete • Az élettársi kapcsolatok, mint első párkapcsolatok tendenciái • Kutatási kérdés • Az eddigi kutatási eredmények összefoglalása • Adatok és módszerek • Eredmények • Összegzés: Az értékek szerepe a párkapcsolatok (ki)formálódásában
A teljes házasságkötési arányszám alakulása (közép) Európában (TFMR), 1988–2003
Az élettársi kapcsolatok és a házasságok megoszlása a párkapcsolattal rendelkező fiatal felnőttek (21-34) körében
Párkapcsolati formák a nők születési ideje szerint, 25 éves korukig
A kutatási kérdés • Ma a fiatalok döntő többsége élettársi kapcsolatot választ első párkapcsolatnak • Az első élettársi kapcsolatban élők jelentős része összeházasodik, de ez nem következik be minden esetben: növekszik a szétköltözések aránya, a hosszú távon élettársi kapcsolatban maradók részaránya • (1) Ki házasodik össze az élettársi kapcsolatban élők körében? • (2) Vajon van-e szerepe az értékeknek, beállítódásoknak, attitűdöknek?
Korábbi kutatások 1:strukturális körülmények, objektív tényezők • Mivel az elemzések többnyire keresztmetszeti adatokon folytak, és ott retrospektív adatokon alapultak, az objektív tényezőkre irányultak • Élettársi kapcsolatban töltött idő tartama (csökkenő valószínűség) • Mikor kötötték az élettársi kapcsolatot /”Periódus-hatás”/(csökkenő valószínűség) • Terhesség (pozitív hatás) • Van gyermek (neutrális, Kanadában negatív, Wu,Balakrishan, 1995)) • Partner családi állapota (negatíve ha nem hajadon/nőtlen, stb.) • Területi elhelyezkedés (akkor kimutatható, ha ahhoz kulturális különbségek kötődnek: pl. Quebec vs. Angol Kanada) • Etnicitás (fehérek/afro-amerikaiak eltérőek)
Korábbi kutatások 2:értékek, attitűdök • Vallásosság (pozitív) • A kapcsolat minősége • Boldogság, elégedettség (nincs hatás; ill. az élettársi kapcsolatok felbomlására) • Párkapcsolati viták • Felbomlási várakozások (nincs hatás; ill. az élettársi kapcsolatok felbomlására) • Házasodási szándék (pozitív)
Adatok és módszerek • „Életünk fordulópontjai” magyar GGS • első (2001/2002) és második (2004-2005) hulláma • Alminta: • Azok akik az első hullám idején élettársi kapcsolatban éltek+előtte nem voltak házasok • 660 válaszadó • 130 házasság • Módszer • Cox regresszió, a kockázati idő az első hullám idején indul (Magyarázat: kutatási kérdésünk arra irányul, hogy az első hullám során mért attitűdöknek van-e hatása) • Modellek sorozata
Függő és független változók Függő változó • Házasságkötés történik • Az élettársi kapcsolatban élők szétválnak (cenzorált a szétválás időpontjában) • Végig élettársi kapcsolatban (cenzorált a második kérdezés idején) Független változók • Első lépés (párkapcsolat-specifikus jellemzők/obj./): • (Nem) • Az élettársi kapcsolat időtartama (t) • Partner családi állapota • Első vagy további párkapcsolat • Második lépés (strukturális változók): • Legmagasabb iskolai végzettség • Szülővel él-e?
Független változók (folyt.) • Harmadik lépés (gyerekek) • Terhesség • Van-e gyermek? • Negyedik lépés (Párkapcsolat-minőség) • Elégedettség a párkapcsolattal (folyamatos 0-10 skála) • Ötödik lépés (attitűd: házasság vagy élettársi kapcsolat) • Javasolt párkapcsolati modell • Fontos-e megházasodni, ha jön a gyerek? ) • Hatodik lépés (termékenységi szándék, gyerekek és terhesség nélkül) • Szeretne egy (következő) gyereket • Modellben nem szerepel: terhesség, gyerekek • Hetedik lépés (termékenységi szándék, gyerekkel és terhességgel) • Nyolcadik lépés (házassági szándék az első hullám idején)
Kiinduló kapcsolatok: Az összeházasodás esélye (terhesség, aktivitás, partner családi állapota, korábbi párkapcsolat)
Értékek, attitűdök: Az összeházasodás esélye (elégedettség (foly.), házasság vs. ÉT, házasodási szándék; *utolsó előtti modell)
Strukturális kapcsolat: Az összeházasodás esélye (ref: 1= alapfokú végzettség)
Összegzés • Objektív és szubjektív tényezők egyaránt befolyásolják az összeházasodást • A terhesség és a házassági szándék a legfontosabb befolyásoló tényezők • További szignifikáns objektív tényezők: tanulói státusz, partner családi állapota, hányadik párkapcsolat, iskolai végzettség • Attitűdök: az attitűdöknek akkor van szerepe, ha a házassági szándékot kivesszük a modellből, azaz a házassági szándék a beállítódásokat „magába foglalja” • A gyermekvállalási szándék nem gyorsítja fel a házasságkötést