Oroszország a világgazdaságban

1. Oroszország a világgazdaságban Készítette: Farkas Lilla

2. Oroszországról • A recesszió mély és elhúzódó • Újonnan jelentkező növekedési csomópont • A Szovjetunió legjelentősebb utódállama • 89 régióból álló föderáció • Területét tekintve a világ, lakossága alapján Európa legnagyobb állama

3. A szocialista örökség • A tervutasításos gazdasági irányítási modellnek a kialakítója • Mellőzték a piac szabályzó szerepét • Áruhiány • Korrupció és feketepiac • Alacsony munkamorál • A külgazdasági kapcsolatokat is a központból vezérelték • Külkereskedelmi monopólium volt • A korábbi belső, vállalatközi szállítások hirtelen külkereskedelemmé váltak • 1991: FÁK létrehozása

4. Megoldásra várt: • a teljes mértékben állami tulajdonban lévő több 100000 vállalat privatizálása • a gazdaság erőteljes hadijellegének felszámolása • árliberalizáció

5. 90-es évek • Régiók önállóságának megerősödése • Központi hatalom gyengülése • Az egy főre jutó GDP arányát tekintve a régiók közti különbségek elérik a 10-15-szörös nagyságot is

6. Oroszország helye a világgazdaságban • Célja: • Európai integrálódás • Stratégiai partnerség elmélyítése • Fontosabb ázsiai, csendes-óceáni regionális szervezeteknek is a tagja • Törekszik a Kínával való kapcsolatok ápolására • Kiemelt jelentőségű az Amerikai Egyesült Államokkal való viszonya

7. Gazdasági összeomlás következtében megszűnt gazdasági nagyhatalom lenni • Regionális nagyhatalomként definiálható • Vonzáskörzete: • Szovjet utódállamok ( balti országok nélkül ) • FÁK

8. Világgazdasági integrálódás: külkereskedelem, WTO-csatlakozás • Megszűnt a külkereskedelmi monopóliuma • Liberalizálódás • Deklarálták a rubel konvertibilitását • Bevezették a kötött árfolyamot • Külkereskedelmi áruforgalom visszaesett, 1992-től növekedett • Legfontosabb okai: • A belső piacon kaotikussá váló helyzet • A fizetőképes vevők hiány • Hazai árakhoz képest magas külpiaci árak • Valutaéhség • Külkereskedelmi többlet jött létre

9. A világ 2. legnagyobb burgonya, tej, barnaszén, tégla termelője • 3.: nyersvas előállítója • 4.: elektromos energia, vasérc, acél, hengerelt vas, farost, fűrészáruk, gabonakultúrák, és pamutszövetek termelésében • 5.: műtrágyagyártó, cukorrépa- és halkitermelő • Világgazdasági szerepe a szénhidrogének termelésében és kereskedelmében a legjelentősebb ( a világ földgázkincsének kb. 1/3-ával rendelkezik • A világ első számú földgáz-kitermelője • 2. az olajtermelésben

10. Kivitelének 40-50%-át a gáz, olaj- és olajtermékek ölelik fel • Piacrészesedést örökölt a fegyverek világpiacán is • Csekély a világkereskedelemből a részesedése • 2002-es adatok alapján a világ 15. legnagyobb exportőre • Nem tagja a WTO-nak

12. Tőkeáramlások • Fokozatosan kezdte beengedni a külföldi tőkét • Megnyitotta kapuit a külföldi befektetők előtt az orosz tőzsde • Mindennel rendelkezik, ami a külföldi tőkét vonzhatja: • Hatalmas értékű, és ritka természeti kincsek (olaj, gáz, bauxit, erdőségek, arany, gyémánt) • Olcsó és képzett munkaerő • Magasan kvalifikált szakember-gárda • Óriási potenciális fogyasztói piac • 1998-as pénzügyi összeomlás elsöpörte a gazdaság stabilitását

13. Politikailag sem volt stabil • Törvényhozó és végrehajtó hatalom között harc dúl • Regionális szinten jelentkező instabilitás • Jogi szabályozás gyengesége és hézagai • Korrupció, kriminalizáltság magas foka

14. Vlagyimir Putyin elnöksége • Számos területen látványos javulás: • Gazdaság fejlődése • Központi hatalom erősítése • Törvényhozó és végrehajtó hatalom közötti együttműködés • Jogi szabályozás reformja • Beérkező FDI 2002-ig stabilitást mutatott éves szinten 3-4 Mrd USD • A külföldi tulajdonrésze alapján 25 legjelentősebb közép-kelet-európai transznacionális vállalat közül 4 orosz, az olajipar ill. a szállítási szektor képviselői

15. Preferált célországai: • Fejlett piacgazdaságok (USA, Finnország) • FÁK (Hollandia, Ukrajna stb.) • Balti országokban eszközölt orosz tőkekihelyezések a legjelentősebbek • 90-es évek: hitelekre szorult • Tagja a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) • A Világbank intézményeinek • A Párizsi Klubnak • 90-es évekre az IMF legnagyobb adósává vált

16. Az 1998. évi válság • Számos súlyos probléma: • Belső államadóság-halmozás • Az országon belüli adósságláncolatok fenntartása • A reál- és pénzügyi szféra éles szétválása és folyamatos hanyatlása • Szükséges szerkezetváltások elmaradás

17. A válság kirobbanása • Augusztusi rendkívüli intézkedések: • A rubel leértékelésével egyenértékű jelentős árfolyamsáv-módosítás • A 90 napos moratórium a kereskedelmi bankok külföldi adósságtörlesztésének fizetésére • 1999 vége előtt lejáró 40 Mrd dollárnyi állampapír egyoldalú átütemezésének bejelentésével

18. Legfontosabb előjelei • Rövidlejáratú orosz állampapír-kibocsátásokból eredő növekvő fizetési kötelezettség • Részben az állampapírok magas hozamai miatt, részben egyes óriási összegekre rúgó állami alapok kezelése miatt, a külföld felé eladósodott, a reálszférában viszont hitelezőként alig jelen lévő bankrendszer fizetési problémái • A rubel túlértékeltsége

19. Külső tényezők: • Az olaj, és egyéb, az orosz export szempontjából létfontosságú nyersanyagok tartós világpiaci áresése • 1997-ben bekövetkezett délkelet-ázsiai válság hatásainak az orosz tőkepiacokra való begyűrűződése

20. A válság mélysége • A tőkekiáramlás mértéke hihetetlen méreteket öltött • A rubel árfolyama tarthatatlanná vált • Vásárlási láz • Az orosz tőzsde vesztett értékéből • GDP és az ipari termelés, a reálgazdasági teljesítmény csökken • Mezőgazdaság is mély válságban van

21. Az orosz ipar • 1990-hez képest: • A kitermelő ipar 1/3-ával • A feldolgozóipar 50%-kal • A gépipar termelése 1/3-ra • a könnyűipar 10%-kal csökkent • Romló termelékenység • Nagymértékű kapacitás kihasználatlansága • Szükséges beruházások elmaradása • Berendezések elöregedése, elavulása • Beruházási válság

22. A válság kezelhetősége és legfontosabb következményei • A bankrendszer összeomlott • A 3-as intézkedéscsomag hátrányosan érintette: • A leértékelés • Megdrágult a felvett külföldi hitelek törlesztése • Megszűnt az óriási hasznot hozó állampapírpiac • Bezárultak a külső tőkebevonási lehetőségek

23. Újabb problémák • Beladósság inflálása, elértéktelenítése következett be • Rubel árfolyamának zuhanása a dollárban jegyzett külső adósság problémájának radikális kiéleződését hozta magával • Megemelkedett a külső adósságszolgálat terhe

24. A pénzügyi válság következményeinek mérlege mégis pozitív: • Javuló exportversenyképesség • A megdrágult import helyettesítését, olcsóbb, orosz termékeket igénylő hazai kereslet miatt • Számos iparág kereslete megnövekedett, pl. élelmiszeripar, egyes fogyasztási cikkek gyártása, a termeléshez szükséges alapanyagok kitermelése, gépgyártás • 1999-ben az orosz gazdaság több, mint 6%-kal bővült

25. A konszolidáció kezdete • Az eredmények: • A spontán pozitív utóhatásoknak • A kedvező külpiaci konjunktúrának • A magas olajáraknak köszönhető • A magas világpiaci árak hozzájárulnak a pénzügy stabilizálásához • A devizabevételek növelik a befolyó adók összegeit, és gyarapítják a központi devizatartalékokat

26. Válság utáni időszak • A pénzügyi szféra fejlődik • Az infláció kézben tartott • A költségvetés egyenlege pozitív • A rubel árfolyama stabil • Külső adósság rendben zajló törlesztése, adósságállomány csökken • Bankrendszer fejlődik • GDP nő • A mezőgazdaság erősödik • A beruházások nőnek, főleg a fűtőanyag-kitermelői szektort érintették • Növekedés mutatkozik a közlekedés és hírközlés ágazatokban

27. Csökkenés mutatkozik a mezőgazdaságban, a kommunális szolgáltatásokban eszközölt beruházásokban, és az oktatás területén történő beruházásokban • A gazdaság húzóágazata a fűtőanyag-kitermelés • Olajtartalékai alapján a 7., míg a hordónkénti napi olajtermelésben világszinten a 2. • A kudarcok közé sorolható a WTO-tagság elhúzódása, a tömeges külföldi befektetések elmaradása, a gazdasági szerkezet egyoldalú torzulásának erősödése, és az ipar versenyképességének gyengesége

28. Társadalmi, és politikai problémák: • társadalmi problémák: • Lakosság harmadát érintő szegénység • Demográfiai helyzet romlása • Politikai problémák: • A demokratizálódás folyamatában visszalépés

29. Putyin elnök eredményei • Politikai stabilitás • Reformfolyamat: adóreform • Vállalati nyereségadó csökkentése: 35-ről 24%-ra • Személyi jövedelemadót vezettek be: 13% • Társadalombiztosítási reform • Ezek nemcsak a vállalati-vállalkozói pénzügyi lehetőségekre hatnak ki, hanem a legális módok felé terelik a gazdasági szereplőket, elősegítve ezzel a feketegazdaság, és a korrupció visszaszorítását

30. Legfontosabb gazdasági feladatok: • A bruttó hazai termék legalább kétszeresére növelése az évtized során • A rubel teljes konvertibilitásának, nemzetközi piacokon való szabad mozgásának elérése • Az adóreform továbbvitele az egyszerűsítés és adócsökkentés szellemében • Új elemek: • Erőforrásokkal való takarékosság • Humánszféra reformja • Nyugdíjrendszer, infrastrukturális monopóliumok, a lakásgazdálkodás, a közüzemek reformja

31. Zárógondolatok • Gondosan vigyáz a pénzügyi egyensúlyra, az eladósodás szinten tartására • Hatalmas (deviza) tartalékokat halmozott fel • A gazdaság teljesítmény igen nagymértékben függ az olaj világpiaci árának alakulásától • Oroszország a világgazdaság egyik tényezőjévé vált • Egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága • Globalizáció, integrációs kényszer alól sem vonhatja ki magát • A külső országokkal való kapcsolatok jelentősége a gazdaság egészében egyre meghatározóbbá válik.

32. Köszönöm a figyelmet!