1 / 55

T ercier szektor / s zolgáltatás

T ercier szektor / s zolgáltatás. A világgazdaságban termelt érték 60%-a Munkavállalók több mint 1/3-a Nem állít elő új anyagi javakat, de alapvető feltétele a gazdaságnak és a társadalmi életnek.

vilmos
Download Presentation

T ercier szektor / s zolgáltatás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tercier szektor / szolgáltatás

  2. A világgazdaságban termelt érték 60%-a • Munkavállalók több mint 1/3-a • Nem állít elő új anyagi javakat, de alapvető feltétele a gazdaságnak és a társadalmi életnek.

  3. A tercier ágazatok súlya a világ országainak GDP-jében, %, 2009 (Forrás: CIA World Factbook alapján szerk.: Pirisi G.

  4. A szolgáltatások szerepe egyre nő • - az anyagi javak előállítása jó minőségű háttérszolgáltatásokat kíván (beszállítók, bank...) • - a növekvő társadalmi igény(utazás, oktatás, szórakozás...)

  5. A tercier szektor ágazatai • A. Gazdasági szolgáltatás • közlekedés, szállítás • távközlés, posta • Kereskedelem pénzügyi, banki, biztosítási szolgáltatás • idegenforgalom

  6. B. Társadalmi szolgáltatás • oktatás • orvosi ellátás • kultúra • közigazgatás • államigazgatás • rendőrség • katonaság • bíróság

  7. A szolgáltatások háttere az infrastruktúra • 1. anyagi infrastuktúra – tecnikai, műszaki feltételúthálózat, víz-, gáz-, csatornahálózat, elektromos hálózat, telefon...kórház, iskola... • 2. intézményi infrastuktúraa működéshez szükséges törvényi, jogi háttér • 3. humán infrastuktúraszaktudás, képzés...

  8. A világ legnagyobb éves bevételét produkáló vállalata (USA - kereskedelem) Törökország

  9. Turizmusa harmadik legjelentősebb gazdasági ágazat • (olajipar 1. és a gépkocsigyártás 2. mögött) • a világ összes GDP-jének közel 15%-át produkálva. • Kiemelkedő, ahol:kedvező természeti adottságok, kiemelkedő jelentőségű látnivalók (kulturális és építészeti örökség) • Tömeges turizmus kialakulása – újkori jelenség

  10. 2009-ben a turistaérkezések száma megközelítette a 900 millió főt(több mint fele Európa országaiban) • A bevételek összege elérte a 850 milliárd dollárt.(szintén Európa állt az élen közel 500 milliárd dolláros bevételével) • Európát mindkét mutatóban Ázsia követte Harmadik az amerikai kontinens majd Óceánia és Afrika következett. • A belföldi turizmusban kb. 2 milliárd ember vett részt. • 2001. szeptember 11. és a válság kissé visszavetette a fejlődést

  11. Az idegenforgalomban rejlő lehetőségek • Munkalehetőség • Serkenti az élelmiszeripart, építőipart,közlekedést, kereskedelmet • Szükségessé teszi az állandó infrastruktúrális fejlesztést, színvonal emelést

  12. Turista célpontok • Európában a mediterrán térség a vezető (kulturális és építészeti örökség) Ezt követi Nyugat-Európa • Vonzó még Északkelet-Ázsia (elsősorban Kína), • És Észak-Amerika és Közép- és Kelet-Európa is. • 2009-ben Franciaországban regisztrálták a legtöbb turistaérkezést,majd az USA, Spanyolország, Kína, Olaszország, Nagy-Britannia, Törökország, Németország, Malajzia és Mexikó következett; e tíz ország együttesen mintegy 400 millió látogatót fogadott.

  13. A turizmusból származó bevételek – Tankönyv ábra • Az első helyet itt az USA foglalja el • Az előző országok eredményesek -kivéve, hogy Malajzia és Mexikó helyett Ausztrália és Ausztria került be az első tízbe. • Az egy főre eső érkezéseket vizsgálva, a kis népességű, de jelentős számú turistát vonzó európai miniállamok, karibi és indiai-óceáni trópusi szigetek állnak az élen

  14. Turistaküldések száma • Azok az országok, ahol a lakosság mobilitási hajlama megfelelő mértékű szabadon felhasználható jövedelemmel párosul • Földünk legfejlettebb vagy dinamikusan fejlődő országainak sajátja (USA, Kanada, Japán, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország)

  15. Változatos programok! • Városnézéstől a vadvízi evezésigGyógyturizmustól az egzotikus szafarikig

  16. Kommunikációs ágazatok,távközlés • A kommunikáció ágazatai közül a dinamikusabb fejlődést a távközlés produkálja, napjaink társadalmai fokozatosan információs társadalmakká alakulnak át.

  17. Az információ áramlása - távközlés • Tömeges • Nagyon gyors • Mobil technológiák, számítógépes hálózatok műholdas kapcsolatok • szinte a Földünk valamennyi pontján

  18. „Az információ hatalom” • A gazdaság szereplőinek elengedhetetlen(befektetési lehetőségek, akciók, hirdetések...) • Az információs gazdaság a fejlődés alapja • Ehhez fejlett technika pénz tudás kell. • Óriási különbségek!A hátrányos helyzetűek még jobban lemaradnak!

  19. Mobil távközlés • Amobiltelefonok száma meghaladja a 4,6 milliárdot.(a világ össznépességének 67,6%-a) ( de, sok felhasználó több készülékkel is rendelkezik), • Hongkong, Olaszország, Oroszország, Észtország, Litvánia meghaladja a lakosság lélekszámát (sok más helyen is 80-90%-os „lefedettség”) • (E terén kevéssé mutatkoznak meg a gazdasági fejlettség különbségei, hisz a kiemelkedő mutatóval rendelkező országok között egyaránt találunk kiemelkedő fejlettségű (pl.USA, Brazília, Franciaország, Japán), és fejlődő országokat is (Argentína, Peru, Chile, Venezuela, Algéria). • Csekély lefedettségű országok között is találhatók dinamikusan fejlődő gazdaságú államok (India, Kína), de elmaradott, fejletlen gazdaságok is (Azerbajdzsán, Egyiptom, Libanon))

  20. PC-k eladása • 1981 óta folyamatosan növekszik • Tömegtermék • Versenytársai jelentek meg: okostelefon, iPad ...

  21. Internet-felhasználók száma 450%-kal bővült az elmúlt tíz évben • Észak-Amerika áll az élen, ahol a lakosság több mint 3/4-e internetezik. • Majd Ausztrália és Óceánia következik 61,3%-os felhasználói aránnyal. • Európa az összlakosság 58,4%-a internetezik. • A legalacsonyabb adatokat Afrikában regisztrálhatjuk, itt nem éri el a 11%-(Viszont a fejlődés lehetősége éppen itt a legnagyobb)

  22. Közlekedés • Közlekedés-szállítás nélkül nincs világkereskedelem. • A legnagyobb infrastruktúrális igényű szolgáltatás • A keresők 6-8%-át foglalkoztatja a fejlett világban.

  23. A közlekedés ágai • Szárazföldi, légi és vízi közlekedés • Áru-, és személyszállítás • Jelentőségük függ az ország fekvésétől, nagyságától, településhálózatától.... • Tükrözi a gazdaság fejlettségét

  24. Légi közlekedés • A nagy távolságú országon belüli vagy országok közötti kapcsolatokban • Kiemelkedő nagy kiterjedésű országokban(USA, Kanada, Oroszország, Kína, Ausztrália) (belföldi forgalom!) • Fontos a szigetországok kapcsán (Nagy-Britannia, Izland, Japán stb...) (Szembetűnő Izland esetében, ahol a légi közlekedés mintegy 40%-kal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez.)

  25. Légi közlekedés • Ez a közlekedési forma a leggyorsabb és a legkényelmesebb, ugyanakkor a legdrágább is. • a személyszállításban óriási jelentőségre tett szert.Az áruszállításban csak a kis tömegű, nagy értékű, romlandó vagy élőáru szállítása gazdaságos repülővel.

  26. A legnagyobb repülőterek • Utasforgalom alapján(Atlanta, London, Peking, Chicago, Tokió, Párizs, Los Angeles, Dallas, Frankfurt am Main, Denver, Madrid, New York, Hongkong, Amszterdam, Dubai) • Áruforgalom alapján (Memphis, Hongkong, Sanghai, Incheon, Párizs, Anchorage, Lousville, Dubai, Frankfurt am Main, Chiba)

  27. Vízi közlekedés: Tengeri közlekedés • Az áruszállításban fontosabb,a személyforgalomban kisebbszerep (luxushajóutak) • Az áruszállításban a nagy tömegű, nem romlandóáruk (ásványkincsek, energiahordozók, iparcikkek) nagy távolságra történőszállításában jelentős.

  28. Konténerkikötő - Hamburg Hat méteres konténer

  29. Olcsó zászlók szolgáltatása • Más országok állampolgárainak tulajdonában levő hajók bejegyzése • olcsó bejegyzés, a biztonsági követelmények alacsony szintje, a személyzet alacsony bérszintje, az enyhe adózási feltételek. • A legnagyobb hajóflottával rendelkező államok között számos kis területű és népességű, gazdaságilag kevésbé fejlett országot (Panama, Libéria, Bahama-szigetek, Málta, Ciprus, Antigua és Barbuda, St. Vincent és Grenadine) vagy saját önkormányzattal rendelkező függő területet (Marshall-szigetek, Bermuda, Kajmán-szigetek) találunk, amelyek így jutnak jelentős bevételekhez.

  30. Belvízi (folyami, tavi) hajózás • Az áruszállítás nem kap kitüntetett szerepet • A személyszállítás – különösen az állóvizek esetében – helyenként jelentősebb • A folyami áruszállítás csak ott jelentős, ahol - összefüggő természetes víz- vagy mesterséges csatornarsz.- hosszú távú, átrakodásmentesszállítást biztosít- vízmélység megvan- és kevés a hordalék Rajna

  31. Európában ilyen jelentős víziút a Duna-Majna-Rajna vízrendszer (1992), amelyen a kontinens belvízi teherforgalmának meghatározó hányada bonyolódik • Dél-Amerikában az Amazonas, • Észak-Amerikában a Szent Lőrinc víziút, • Kína és Oroszország (Volga rendszer)nagy folyamai is.

  32. Ro-ro forgalom (roll-on-roll-off) • Vízi úton kamionok, vasúti kocsik szállítása • Növeli a vízi közlekedés jelentőségét is Bajai Ro-ro kikötő

  33. Szárazföldi közlekedés • Vasúti és a közúti közlekedés • személy-, és áruszállításban is fontosak • Földünk legtöbb országában jelen vannak, technikai színvonalukerősen eltérő.

  34. Szárazföldi fuvarozásban ma a vasút játssza a vezető szerepet Előnye: olcsóbb, a környezetet kevésbé szennyezi, Hátránya : lassúbb (teherszállítás!) Színvonalát jelzi: - kettős vágányú és villamosított vonalak hossza - kocsik műszaki állapota - menetsebesség - állomások áteresztőképessége - menetrend pontossága

  35. A vasút válsága 1980 körül csökkent a jelentősége Megoldás: 1. Különpályás, modern expresszvonatok (pl. TGV) Sebességük messze túlszárnyalja a 200 km-es óránkénti sebességet. Fejlesztésükben a japánok jártak az élen, és Nyugat-Európa 2. Kombinált szállítás

  36. Kombinált szállításRo-la forgalom – gördülő országút • Gazdaságos • Környezetbarát • Gépkocsivezetők számára jobb Ferencváros

  37. Közúti közlekedés • Előnye: nincsenek pályához kötve háztól házig szállíthatják az árukat, a menetrend sem köti őket • Hátránya: drága (autópálya, benzin), környezetszennyező

  38. Kereskedelemvilággazdaság egyik mozgatórugója • Kapcsolat termelés-fogyasztás között • Világpiac • Önellátó országról napjainkban nem beszélhetünk • A legtöbb ország pedig rendelkezik olyan termékekkel, amelyekből jelentős felesleget termel, és azt a világpiacon értékesíti.

  39. Belkereskedelem • Felértékelődik napjainkban, köszönhetően a nagy kereskedelmi láncolatok dinamikus, egyre több országot behálózó terjeszkedésének is. • E nagyvállalatok némelyike olyan jelentős bevételt produkál, amely meghaladja egy közepesen fejlett ország éves költségvetését. (Wal-Mart Stores-t éves tervezett bevétele meghaladja a 400 milliárd dollárt, amely több, mint a világgazdasági rangsorban 29. helyen álló Kolumbia évi összes GDP-je)

  40. Árverseny • Bevásárlóközpontok – hipermarketek- munkahely, beruházás, piaca termelőknek- nagy tömegben vásárol a gyártótól- leszorítja az árakat- hatékony logisztika- nagy árubőség- akciók – gyakran beszerzési ár alatt !- megváltozott vásárlási, fogyasztási szokások • Kisebb üzletek – tönkre mennek vagy speciális szolgáltatás

  41. On-line kereskedelem • E-boltok • Az internetezők 10%-a használja, de növekszik • Kis költségigény, termelékeny • USA, Svédország – utazás, jegyek... vásárlása

  42. FOC – factory outlet • Amerikai mintára kiépült bevásárlóközpontok • Az üzletet a gyártó tartja fenn, nincs közvetítő • Olcsóbb

  43. Külkereskedelem • Ha semmilyen tényező sem gátolja az áruk áramlását, akkor szabadkereskedelemről beszélünk. • A nemzetállamok hagyományos feladata elsősorban a hazai gazdasági szereplők védelme. Különböző eszközökkel akadályozzák az importot, hogy megvédjék a hazai vállalkozókat a külföldi versenytársaktól. Ez az úgynevezett protekcionista gazdaságpolitika.Eszközei a vámok(az importált árukra kiszabott adók) és a kvóták(behozatali mennyiségi korlátozások). • Előfordul, hogy politikai okokból kereskedelmi zárlatot, embargót rendelnek el egy országgal szemben.

More Related