Munkáltatói kapcsolatépítés

2. Munkáltatói kapcsolatépítés

3. A munkáltatói kapcsolat, a munkaerőpiaci szolgáltatás alapköve Ezért ennek a tevékenységnek különös szerepe van a szolgáltatásaink sorában, ez a szerep kettős: • Szolgáltatunk a klienseink, álláskeresőink felé • Szolgáltatunk a munkáltatók felé A klienseink érdekeltsége egyértelműnek tűnik, az együttműködési hajlam, az már más kérdés. A munkáltatók érdekeltsége az együttműködés során, már korántsem mondható egyértelműnek A munkáltatókat meg kell győzni az együttműködés hasznosságáról, előnyeiről

4. Ne feledjük az alábbi munkáltatói érdekeket A munkáltató elsősorban piaci hasznot akar realizálni • A költségeit igyekszik csökkenteni • Munkaköröket vonhat össze, racionalizál • Ideális munkavállalót foglalkoztatni • A termelés, szolgáltatás folyamatosságát a legkisebb költséggel fenntartani • Ösztönző rendszer hatékonysága • Egyéb szempontok…. • Egyéb szempontok…. • Adományozás • Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglakoztatása • Környezetvédelem, filantrópia, stb. • További egyéb szempontok • További egyéb szempontok

5. Ideális munkavállaló:aki nagy tapasztalattal bír, terhelhető, lojális, és nem kér sokat, vagy még „szűz” azaz pályakezdő, nincsenek munkaerőpiaci tapasztalatai, így a cég „arculatára” formálható. • A termelés folyamatossága, legkisebb költséggel;a munkáltató számára az volna az ideális, ha a dolgozója szünet nélkül egyfolytában termelőmunkát végezne. Ebből következik, hogy az atipikus megoldásokért nem „rajonganak” A részmunkaidős foglalkoztatás fajlagos költsége magas, (adminisztráció, munkafolyamatok átvétele)

6. Felvetődik a kérdés, mit tudunk mi szolgáltatni a munkáltatók részére? Mivel lehetünk képesek meggyőzni őket az együttműködés érdekében? Közvetítés kapcsán: • Megtakarítja a hirdetés költségét • Értékes munkaidőt takarít meg, mivel a toborzási feladatok egy része szükségtelenné válik • A munkaköri specifikumoknak megfelelő munkatársat közvetítünk (Holland féle tipológia) érvényesül; a megfelelő embert a megfelelő helyre elvárás • Közvetítési tevékenységünk díjmentes • Ügyfeleinket, álláskeresőinket jól ismerjükáltalában tisztában vagyunk elvárásaikkal, igényeikkel, képességeikkel • Tanácsadás (képzés, munkáltatók által igénybe vehető támogatások, pályázati információk)

7. A közvetítői rendszer hatékonysága, a kapcsolatmegtartás érdekében, célszerű kettős közvetítői rendszert fenntartani. Azaz elsődlegesen a saját célcsoportunk köréből közvetítünk, ha a klienseink közt nincs megfelelő jelölt akkor fordulhatunk más szervezetekhez, ha ez sem vezet eredményre, jöhet egy nyílt munkaerőpiaci közvetítői adatbank – erre a célra a www.allasdoktor.hu portált használom. Ezen kívül még léteznek kapcsolati szintek, amelyek egyértelmű előnyökkel szolgálnak a munkáltató számára is. Ilyenek a próbamunka, gyakorlati munkahely, kölcsönzés, vállalkozási tevékenység. Cél: a munkáltatói kapcsolat eredményes fenntartása.

8. A munkáltatói kapcsolatok szintjei: • Alapvető, általános információk a munkavilágáról, mellőzve minden konkrét tényt • Állásinformáció közlése, továbbítása (ellenőrzött, ellenőrizetlen információk) • Állásfeltárás (személyes közreműködés, vagy egyéb módon egyeztetett információk) • Folyamatos kapcsolat a munkáltatóval (aktuális információk) • Folyamatos munkakapcsolat (állásközvetítések rendszeresen, tanácsadási tevékenység) • Próba és gyakorló munka • Munkaerő – munkatárskölcsönzés • Vállalkozási tevékenység (bedolgozói hálózat, bérmunka, munkaerő kihelyezés) A kapcsolatok szintjei között nincsenek éles határok, a szintek közötti átjárás lehetősége mindkét irányban lehetséges. Ha a kapcsolat szintjeiben, azaz minőségében negatív irányú változás következne be, ez még önmagában nem jelent katasztrófát, a lényeg, hogy a kapcsolat maradjon meg valamilyen formában!

9. Mi a megfelelő munkahely? • megfelel a munkanélküli képzettségi szintjének, illetőleg az általa utoljára - legalább hat hónapig - betöltött munkakör képzettségi szintjének, • egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas, • várható kereset a felajánlott munkahelyen a álláskeresési (munkanélküli) járadék összegét eléri illetve meghaladja, • a munkahely és lakóhely közötti oda-visszautazás nem haladja meg a három órát (tíz éven aluli gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a két órát), • a munkanélküli foglalkoztatása munkaviszonyban történik És a célcsoportunk esetében….?

10. Ahhoz, hogy sikeres tanácsadók, közvetítők legyünk… Tisztában kell lennünk az álláskeresés sajátosságaival, nehézségeivel. Az álláskeresés nem könnyű dolog! • A kliens hangulata az álláskeresés során erősen változhat: • Átnézni naponta az újságokat, időnként felhívni egy - egy meghirdetett munkahelyet, pályázatot, nem elegendő! • Több kudarccal kell szembesülnie a kliensnek az álláskeresése során. • A kliens úgy gondolkozhat, hogy „bármi lesz is az, csak legyen már valami állásom mielőbb” és ezzel kiszolgáltatottságát növeli, illetve egy újabb kudarcot mondhat magáénak, mivel nem a személyiségének megfelelő munkakörben helyezkedett el.

11. Az ideális álláskereső • az álláskeresést munkának, önmagát főállású álláskeresőnek tekinti. • Napjait, időbeosztását ennek megfelelően osztja be, tervezi meg. • Tudatosan építkezve, folyamatosan, módszeresen keresi a neki megfelelő munkát illetve cégeket. • Az ideális álláskeresők sokkal gyorsabban találják meg maguknak, a testre szabott állást, még nehézhelyzetben lévő régiókban is. Az ideális álláskeresők sikerének titka, a céljaiknak alárendelt időbeosztásban, az álláskeresés folyamatosságában, rendszerességében, módszerességében, és az álláskeresésük tudatosságában rejlik! Ezeket az alapvető szempontokat kell, a célcsoportunk sajátságos helyzetéhez, lehetőségeihez mérten, maximálisan betartani, a közös munka, mentorálás során.

12. Állásinformáció gyűjtés módjai, a potenciális munkáltatók felkutatása Az álláslehetőségek forrásai Először is tudatában kell lennünk annak az elengedhetetlen szemléletnek, hogy az álláskeresés nem lehet csak a segítő szakemberek feladata! Ezt a szemléltet a klienssel is el kell fogadtatnunk, hiszen ő az a személy, aki a legtöbbet teheti saját magáért. Ez alól kivétel azon speciális megváltozott munkaképességű rétegeknek az esete, akiknek az önmagukról való gondoskodás, vagy a kommunikáció nagy problémát jelent, de valamilyen munkafolyamat elvégzésére, igencsak alkalmasak.

13. A kliens által elérhető információs források • A munkaügyi szervezet • A kliens kapcsolati hálója; barátok, rokonok, ismerősök, szomszédok • Korábbi munkáltatók • Álláshirdetések az újságokban • Sárgalapok, telefonkönyv, szaknévsor • Céglisták • Internet • Tv képújság • Kifüggesztett hirdetések (üzletek kirakatai) • Állásközvetítő szolgáltatások, azaz Mi

14. A tanácsadó által elérhető információs lehetőségek: • Szakmai kapcsolatok • A már meglévő munkáltatói kapcsolati háló • Álláshirdetések újságokban • Szaklapok, folyóiratok, a keresett szakmai területnek megfelelően • Telefonkönyv, szaknévsor • Céglisták, elektronikus rendszerek • Internet • Szakmai szervezetek, csoportosulások

15. A munkáltatói kapcsolatépítés lehetséges módjai: • Telefonos megkeresés • Internet, e-mail (jó ha van tájékoztató anyag!) • Véletlenszerű séta, ami lehet célirányos is • Személyes találkozók • Munkahelyi látogatások, megbeszélések • Workshop • Állásbörze

16. Telefonos megkeresés: • Nagyobb cégnél kérjük a HR-t, munkaügyist • Kiscégnél az ügyvezetőt keressük, • Ha nem tudjuk megítélni a cég nagyságát, akkor azt a kollégát aki a munkatársak felvételével foglalkozik • Igyekezzünk megtudni annak a személynek a nevét, akit keresnünk kell • Az illetékessel közöljük, hogy szolgáltatásunk díjmentes, ha rákérdez, ez hogy lehetséges? Röviden egy mondatban válaszoljunk • Ha lehet, érjük el, hogy személyesen is fogadjon minket • Beszéljük meg vele, hogy szeretnénk egy tájékoztatót küldeni a részére, a tájékoztató ne legyen több két oldalnál • Sokszor adódik úgy, hogy telefonon beszéljük meg a munkaköri kritériumokat, ilyenkor legyünk szisztematikusak és pontosak, a biztonság kedvéért mi kérdezzünk a saját struktúránk szerint. • Köszönjük meg a lehetőséget, és udvariasan jelezzük felé, hogy a későbbiekben még keresnénk.

17. Internet, e-mail: • Interneten sok infót találhatunk, vannak állásközvetítő portálok is, kérdés ezek mennyire felelnek meg nekünk • A net alkalmas a bővebb információk beszerzésére is egy adott cégről, tudunk tájékozódni • Egyes cégek a honlapjaikon teszik közre az aktuális állásajánlataikat • Szakmai és érdekvédő szervezetek összegyűjtik és közlik az aktuális állásajánlataikat • A munkáltatók többségét e-mailen keressük fel. • Fontos, hogy mit írunk bele egy általános „kapcsolatteremtő” e-mail szövegébe • E-mailen bonyolítjuk az egyeztetések, szervezések zömét.

18. Általános „kapcsolatteremtő” e-mail, egy lehetséges verziója: Tisztelt Cím, kedves Munkáltató! Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét szervezetünk, munkavállalók elhelyezkedését segítő szolgáltatásaira, (munkatárs közvetítés, tanácsadás, munkáltató által igénybe vehető támogatási lehetőségek). Kérem, tekintse át a mellékelten megküldött rövid tájékoztatónkat, felvetődő kérdésére, érdeklődésére azonnal válaszolunk. A szintén mellékelten megküldött állásközlő lapon, közvetlenül eljuttathatja hozzánk esetleges munkaerőigényét. Szolgáltatásunk és a közvetítések díjmentesek. Köszönöm megtisztelő figyelmét és szakmai érdeklődését! A sikeres együttműködés reményében, tisztelettel: Ungvárszky Pál munkáltatói kapcsolattartó, mvta Kerékvető Egyesület Tel : 06 30 391-1980

19. Véletlenszerű séta, ami lehet célirányos is • A kapcsolattartó jártában – keltében is dolgozik • Egy adott célállás vagy szakmacsoport irányultságának megfelelően keresi a kisebb munkáltatókat, üzleteket, boltokat • A séta lehet területileg is előirányzott, mi például ezt a XIII. kerületben gyakoroljuk, válogatás nélkül „beköszönök” a lehetséges munkáltatókhoz • Ehhez a tevékenyéghez sok szórólap, és névkártya szükséges • Meglepően eredményes tud lenni • Nagyon fárasztó, főleg télen Az állásinformációkon túl egyéb információknak a birtokába is juthatunk, amivel operálhatunk, ha van még energiánk, vagy kérjük meg erre, kollégánkat, ismerősünket. A fő, hogy a kapcsolat erősödjön.

20. Személyes találkozók • Többnyire telefonon, vagy e-mailen készítjük elő • Érkezzünk, pontosan és megfelelő öltözetben • Legyen névjegyünk, illetve tájékoztató anyagunk • Általában 30-60 percet vesz igénybe, ezalatt, az idő alatt, az alapvető munkaköri specifikumokat meglehet ismerni • Kérdezzünk rá arra, hogy ismeri–e, a munkáltatók által igénybe vehető támogatásokat, és élnek-e ezekkel a lehetőségekkel? ezek a kérdések ugyanis a munkáltatói szemlélet formálásának alapjai. • Tájékozódjunk, hogy foglalkoztattak-e megváltozott munkaképességű munkavállalót, látnak-e erre lehetőséget?

21. Kérdezzük meg; hogy eltudja-e képzelni, hogy az aktuális állásajánlatot, vagy egy későbbi munkakört ilyen személy töltsön-e be? • Ha igen akkor közvetíthetünk a saját célcsoportunkból • Ha egyáltalán nem, akkor a második vonalas nyílt munkaerőpiaci eszközünket vesszük igénybe, és később újból bepróbálkozunk, addig is próbáljuk meg „puhítani” a munkáltatót • Köszönjük meg, hogy fogadott minket, és biztosítsuk arról, hogy szívesen a rendelkezésére állunk máskor is.

22. Munkahelyi látogatások, megbeszélések • Alapjaiban nem különbözik a személyes találkozótól • A különbség, hogy ez nem az első személyes találkozás • Valamilyen konkrét szakmai megbeszélés vagy a munkakörülmények konkrét megismerése a cél • Vannak esetek, amikor egy jelöltet kísérünk, és mutatjuk őt be, cél, hogy személyesen megtapasztalhassa a munkakörülményeket • Megjelenésünkben, fellépésünkben legyünk olyanok mint egy személyes találkozó alkalmával

23. Workshop • A munkáltatói kapcsolattartás csúcsa • A munkáltatói szemlélet formálás leghatékonyabb eszköze • A szervezése komoly előkészületeket igényel • Olyan momentumokat kell beépíteni, ami a munkáltatók számára vonzóak • Kapcsolatépítési lehetőség a cégek számára • Remélhetőleg a megjelenő munkáltatók zsebében van egy-két állás • Jó alkalom a célcsoportunk helyzetének ismertetésére

24. Állásbörze • Előnye, hogy sok munkáltató részt vesz rajta • A klienseink közvetlenül kezdeményezhetnek a potenciális munkáltatóknál • Ha az állásbörze célirányos (klienseik igényei mentén) nem kell külön energiát fordítani a munkáltatói szemlélet formálására • Nem kerül külön pénzünkbe • Sok névjegykártyát kell magunkkal vinni • Törekedjünk arra, hogy mi is sok névjegykártyát gyűjtsünk be a munkáltatóktól

25. Munkáltatói adatbank kiépítése, a munkáltatói nyilvántartás lehetséges technikai hátterei Az állásinformációk nyilvántartása: Függetlenül attól, hogy az állásajánlatot, milyen formában gyűjtöttük be, nyilván kell tartani, és fel kell dolgozni azt. A nyilvántartás lehetséges eszközei: • Papír ceruza • Gépi írott forma • Gépi adatszerű feldolgozás

26. Az állásinformáció felvételekor többnyire papírra vetjük a szükséges infót, majd tovább dolgozzuk. • Az alapvető, és feltétlenül szükséges adatok felvételéhez a legjobb, ha egy állásközlő adatlapot szerkesztünk. Ezt úgy kell kialakítanunk, hogy lehetőséget adjon a párosításra, azaz a kliens adatlapjában szereplő információk összevethetők legyenek az állás információkkal. • Az adatlap struktúráját kezelhetjük manuálisan, de ez nagy kliens létszámnál és bőséges állásajánlat esetében már áttekinthetetlen. • Az adatlap struktúrája lehetőséget ad arra, hogy egy adatbázis kezelővel programot készíthessünk, illetve ezt egy szakemberrel elkészíthessük. • A mi alapvető feladatunk a struktúra kialakítása, a párosítás és a feltételrendszer kidolgozása. Minél részletesebb adatokkal dolgozunk annál nagyobb pontosságot érhetünk el , persze az ésszerűség határain belül.

27. Egy lehetséges struktúra az állásajánlat felvételére: Munkakör: Feladat: Munkavégzés helye: Szükséges végzettség: Tapasztalat, gyakorlat Nyelvismeret: Számítógép ismeret: Egyéb elvárások: Előny: Munkaidő beosztás: Az alkalmazás formája: Javadalmazás: Egyéb juttatás, előnyök: Érdeklődés, jelentkezés: Munkáltató neve, címe A munkáltató bemutatása: Egyéb: Dátum:

28. Munkáltatói adatbank Munkáltatói adatbanknak nevezhetjük azt a képződményt, melyet a munkáltatói kapcsolataink nyilvántartása céljából alakítunk ki • Nyilvántartjuk azokat a munkáltatókat, melyeket valamilyen formában megkerestünk: • Kivel beszéltünk, miben állapodtunk meg • Milyen eredményt értünk el • Mikor kell újból jelentkezni • Kaptunk-e állásajánlatot • Közvetítettünk-e álláskeresőt • Kiket közvetítettünk • Alkalmaztak-e valakit a klienseink közül • Különböző szempontok összevetésére alkalmas • Statisztikát készíthetünk belőle • Az adatbanki nyilvántartás alapja, a szervezetek köti együttműködésnek • Az együttműködés előre vetítheti egy közös adatbanki rendszer létrejöttét

29. Kapcsolat felvétel a munkáltató kompetens munkatársával Gyakran előfordul, hogy nem sikerül elérni azt a személyt, akivel beszélnünk kellene. • Nincs bent az illető • Nem ér rá • A titkárnő nem akar bekapcsolni, azon van, hogy lerázzon minket

30. Hogyan küzdjük le az akadályokat, amit egy titkárság jelenthet? • Kérjük a telefonközpontostól azt a telefonszámot, melyen közvetlenül beszélhetünk azzal a személlyel, akit keresünk. • Telefonáljunk a szokásos munkaidő előtt vagy után. • Ha a kért személy mindig elfoglalt vagy házon kívül van, kérjük a helyettesét. • Kérdezzük meg van-e az illetőnek fogadóórája. • Hívjuk, és hívjuk újra. • Hagyjunk üzenetet, akár többször is • Adjuk meg a saját számunkat. • Tanúsítsunk megértést; ne elégedetlenkedjünk • Ne mondjuk a titkárnőnek, hogy személyes ügyben keressük XY-t! • Legyünk mindvégig udvariasak Kerüljük a titkárnővel való összeütközést !

31. A portás vagy biztonsági emberke meggyőzése, megnyerése: • Köszöntsük szívélyesen, lehetőleg előre köszönjünk • Mondjuk el nyíltan, hogy mi ügyben járunk • Kérjük a segítségét • Éreztessük vele, hogy az ügy amit képviselünk az nagyon fontos számunkra • Ha mégsem lehetséges a bejutás, kérjünk tőle telefonszámokat, ez mindig beválik.

32. Köszönöm a figyelmet! Ungvárszky Pál munkaerőpiaci szaktanácsadó 2007