Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata

1. Hatósági továbbképzés Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyes Üzemek Főosztály Bali Péter tű. őrnagy Budapest – 2014. január 21.

2. Következmények - kockázatok 10-8 10-7 következmény Veszélyeztetett terület Védelmi tervezés 10-6 Veszélyességi övezet kockázat

3. Egyéni és társadalmi kockázat • Kockázati mérőszámok objektív és hatékony módon segítik a környezetre gyakorolt káros hatások megítélését, és a hatósági szabályozás megvalósíthatóságát – biztosítja az azonos követelményeket • Az egyéni kockázati mérőszámok a meteorológiai adatok felhasználásával, probit módszer alkalmazásával állíthatók elő; amelyekből előállított kockázati kontúrok egy léptékhelyes térképen ábrázolásra kerülnek • A társadalmi kockázatot ún. F-N görbével szokás megadni. A görbe azon események kumulatív frekvenciáját mutatja, amelyek adott értéket meghaladó számú áldozatot reprezentálnak (általánosan elfogadott a halál esetek számának alkalmazása) Az egyéni kockázat hipotetikus módszer a kockázat becslésére, a társadalmi kockázat pedig az aktuális kockázatot mutatja az adott népességre.

4. 10-3 10-4 10-5 10-6 10-7 10-8 1 10 100 1000 Egyéni kockázat és társadalmi kockázat • Az egyéni kockázat földrajzi jellegűmegjelenítése annak, hogy egy létesítmény a környezetében levő területre milyen fenyegetettséget jelent– független az emberek jelenlététől és az egyének védelmétől is. • A társadalmi kockázat számot ad a környezetben dolgozó illetve lakó emberek jelenlétéről és védelméről. 10-8 Kockázati szint (F) 10-7 10-6 Halálesetek száma (N)

5. A vizsgált üzem felépítésének, működésének jellemzői A lehetséges veszélyek azonosítása, feltárása Bekövetkezési gyakoriság számítása Következmények számítása Meghibásodási ráta Népesség-eloszlási adatok Meteorológiai adatok KOCKÁZAT MEGHATÁROZÁSA SZÁMSZERŰ KOCKÁZAT Emberi tényezők Gyulladási adatok A kockázatelemzés megvalósításának lépései

6. További szükséges adatok, információk • Meteorológiai adatok irány szerinti gyakoriságban (OMSZ mérőállomások) • Szélirány-eloszlás (szélrózsa) • Stabilitás-eloszlás • Szélsebesség-megoszlás • Népességi adatok • Lakosság • Környező munkahelyek • Tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények • Gyújtó források • Közlekedési utak • Elektromos berendezések • Távvezetékek, stb.

7. Hatások súlyosságának meghatározása Lökéshullám Hősugárzás Mérgező hatás Emberi egészségkárosodás (Környezeti károk) (Anyagi károk) Probit-görbe: időben változó helyzetek kezelése inkább a kockázatok számszerűsítésekor Rögzített küszöbérték: konzervatívabb védelmi intézkedések tervezésénél mérgezés: IDLH, ERPG, stb. gőztűz: ARH, ARH/2 tűzhatás: másodfokú égés, stb. túlnyomás: dobhártya sérülés, stb.

8. Valószínűség - Probit • Az egyéni kockázat kiszámítása magában foglalja egy személy adott kitettség következtében történő elhalálozási valószínűségének kiszámítását. • Egy hatás valószínűsége és a kitettség közötti kapcsolat általában egy S alakú görbe alakját veszi fel. Abban az esetben, ha probitot használunk a valószínűség helyett, akkor az S alakú görbe egyenes vonallal helyettesíthető

9. Valószínűség - Probit A valószínűség (P) és a probit (Pr) ammónia hatásának való kitettség függvényében. A kitettséget az ln (D) jelöli, ahol a D a mérgező dózist jelenti.

10. Valószínűség - Probit Hősugárzás: Pr = A + B * ln(Q4/3 * t), Mérgezésre: Pr = a + b  ln (Cn t)

11. Valószínűség - Probit

12. A mérgező gázfelhő károsító hatása Ahol: • Pe = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül) • Fe,in = a zárt térben tartózkodók elhalálozási valószínűsége (dimenzió nélkül) • Fe,out = a nyílt elhelyezésben tartózkodók elhalálozási valószínűsége (dimenzió nélkül)

13. A mérgező gázfelhő károsító hatása Az elhalálozás valószínűsége: Pe = a + b * ln (Cn * t) Ahol: • Pe = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül) • a, b, n = a mérgező anyagtól függő állandók (dimenzió nélkül) • C = a mérgező anyag töménysége (mg/m3) • t = expozíciós idő (perc)

14. A mérgező gázfelhő károsító hatása

15. Tűz és hősugárzás modellezése • elsőfokú sérülés: hólyagok nincsenek, a bőr vörös, nyomásra kifehéredik, fájdalom, kisimult bőrfelszín jellemzi; • másodfokú égésnél nedvedző (tiszta vagy zavaros folyadékkal) hólyagok alakulnak ki a sérülés helyén; • harmadfokú égési sérülésnél nincsenek hólyagok, az égés a felszíne fehér vagy fekete is lehet, de mindig érzéketlen; • halálos kimenetelű.

16. A hősugárzást leíró probit függvények • Általános forma: Pr = A + B * ln(Q4/3 * t), • Halálozásra vonatkozó: Pr = - 36,38 + 2,56 * ln(Q4/3 * t), • Elsőfokú égési sérülésre: Pr = - 39,83 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t), • Másodfokú égési sérülés: Pr = - 43,14 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t).

17. Tűz és hősugárzás modellezése

18. Az elhalálozás valószínűsége Az elhalálozás valószínűségét meghatározó probit függvény értéke: Pr = - 36,38 + 2,56 • ln (q˝ 4/3 •t) Ahol: • Pr = az elhalálozás valószínűségét meghatározó probit függvény értéke (dimenzió nélkül) • q˝= hő-fluxus kW/m2 • t = expozíciós idő s

19. Gőztüzek (lobbanó tüzek, Flash Fires) hatása • Kiterjedését az ARH - ARH/2 hányad (alsó gyulladási határ, Lower Flammable Limit) határozza meg • Terjedésen alapul, a halálozás • Gőztűzön belül Pr=1 • Gőztűzön kívül Pr=0

20. A gázfelhő robbanás túlnyomása A túlnyomás nagyobb, mint 0,3 bar A túlnyomás nagyobb, mint 0,1 bar nem Pe = 0 Fe,in = 0 Fe,out = 0 nem igen igen Pe = 1 Fe,in = 1 Fe,out = 1 Pe = f(Ps, is) Fe,in = f(Ps, is) Fe,out = f(Ps, is) A robbanás károsító hatása

21. A robbanás károsító hatása Az egésztest károsodástól származó elhalálozás valószínűsége: Pr = 5,0 – 2,44 • lnS Ahol: Pr = a károkozás valószínűségét meghatározó függvény értéke (dimenzió nélkül): S = 7,28 • 103 / Pmax + 1,3 • 109 / (Ps • is) Ahol: Pmax = a léglökési hullám maximális túlnyomása (Pa) is = a légl. hullám pozitív fázisának impulzusa (Pa • s)

22. Egyéni kockázat Az egyéni kockázat egy, a veszély közelében levő személy kockázatára vonatkozik. Ez az érték magába foglalja az egyén sérülésének természetét, a sérülésnek bekövetkezési valószínűségét, és azt az időszakot, mely alatt ez a sérülés bekövetkezhet. Az egyéni kockázat a nem kívánt következmény bekövetkezési valószínűsége egy olyan baleset következtében, amely során az egyén a veszélyes létesítmény körüli (x,y) pontban tartózkodik.

23. Egyéni halálozás, sérülés kockázata Egyéni halálos kockázatról van szó, ha a sérülés a személy halálához vezet, egyéni sérülési kockázatról (például égések), ha a befogadó sérülése áll a károsodás középpontjában, vagy annak az egyéni kockázata, hogy veszélyes toxikus dózist kap, ha a sérülés egy bizonyos kitettségre, és egy meghatározott időszakra vonatkozik. Egy másik meghatározás: az egyéni kockázat egy olyan személy elhalálozási valószínűsége egy üzemben történt baleset következtében, aki a nap 24 órájában egy adott helyen tartózkodik az üzem szomszédságában. Illetve, az egyéni kockázat a baleset következtében az egyén elhalálozásának gyakorisága. Az egyén a feltételezés szerint nem rendelkezik veszély elleni védettséggel, és a teljes kitettségi idő alatt jelen van.

24. Kockázati eredmények Az izokockázati görbe olyan pontok (x,y) halmazaként van meghatározva, melyeknél az egyéni kockázat egy meghatározott érték. Ezek a görbék egyéni kockázati kontúrként is ismeretesek, amelyek egyértelműen bemutatják a kockázatot a létesítmény körül. Azonos kockázati görbék 10-5 és 10-6 egyéni kockázathoz

25. Egyéni kockázat meghatározása Megadjuk a súlyos baleset fajtáját (S), gyakoriságát (fs) Megadjuk a stabilitási fokot, a szélirányt PM, PØ Megválasztjuk a gyújtási módot, valószínűsége: Pi Meghatározzuk az elhalálozás valószínűségét az adott rácsponton: Pe Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti összetevőjét : ΔIRSmØi ΔIRSmØi = fs• PM• PØ• Pi• Pe /év nem Elvégezzük minden gyújtási módra igen nem Elvégezzük minden stabilitási fokra és szélirányra igen IR = ΣΣΣΣΔIRSmØ nem Elvégezzük minden súlyos balesetre s M Ø i igen Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti eredőjét

26. Egyéni kockázat ábrázolása (példa)

27. Egyéni kockázat meghatározása Minden irányba gyakorolt hatás • A BLEVE-ek (Forrásban Levő Folyadék Gőzének TágulóRobbanása)robbanások, stb. hatásai általában csak a baleset helyéhez viszonyított távolságtól függnek. • Phalál,BLEVE(x,y) = P(BLEVE)  (a halál (x,y) pontban vett valószínűsége (hányados) erre a BLEVE-re nézve)

28. Egyéni kockázat ábrázolása (példa)

29. Társadalmi kockázat A társadalmi kockázat a baleset által érintett személyek csoportjára vonatkozó kockázat A gyakoriság és az adott populációban a meghatározott veszélyek megvalósulásánál egy meghatározott ártalmi szinttől szenvedő emberek száma közötti összefüggésként van kifejezve. A társadalmi kockázat N vagy annál nagyobb számú ember, baleset következtében bekövetkező egyidejű elhalálozásának gyakoriságát jelenti. A balesetet szenvedő emberek valamiféle védettséget élvezhetnek. Ezt a kockázati mérőszámot az F-N görbék mutatják. Az F-N görbék az F gyakoriság grafikus megjelenítései, mely gyakoriság alatt bizonyos N számú haláleset következhet be. Az F-N görbe egy pontja megadja annak a balesetnek az F bekövetkezési gyakoriságát, amelyben N - nél több ember halála következik be.

30. Kockázati eredmények Társadalmi F-N görbék

31. Társadalmi kockázat meghatározása Tételezzük fel, hogy egy vegyi folyamat kockázat elemzése a veszélyes anyag szabadba jutásának 4 fő eseménysorát határozza meg. Ezek az eseménysorok a bekövetkezési valószínűségekkel és a várt halálos áldozatok számával együtt a táblázatban vannak megadva. Esemény sor Következmények Bekövetkezési (halálesetek várt száma) valószínűség ( évenként) -4 S Csővezetékből való szabadba jutás 2 10 1 -8 S A tartály katasztrofális meghibásodása 5000 10 2 -6 S Szabadba jutás a tartályon levő lyukból 110 10 3 -5 ´ S A töltő / lefejtő kar törése 15 2 10 4

32. Az F-N görbe szerkesztése 1,0E-03 2 1,0E-04 17 1,0E-05 Gyakoriság, F 117 1,0E-06 1,0E-07 1,0E-08 5117 1,0E-09 1 10 100 1000 10000 Halálesetek várt száma, N

33. Társadalmi kockázat (példa)

34. Társadalmi kockázat (példa - 2)

35. Társadalmi kockázat Elfogadhatóságának feltétele R. 7. melléklet 1.6. pont • A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyhatók: • akik részt vesznek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kezelésében, elhárításában, konkrét feladattal rendelkeznek a beavatkozás végrehajtása során (például őrző-védő szolgálat, létesítményi tűzoltóság stb.); • b) telephelyen bérleménnyel rendelkezők, ha • az üzemmel egységes biztonsági irányítási rendszer szerint működnek, • az üzem dolgozóival azonos felkészítésben, oktatásban részesültek, • a gyakorlatok végrehajtásában részt vettek, • a riasztás, egyéni védelem, elzárkózás feltételei szükség szerint biztosítottak; • c) ipari parkon belüli azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, amelyeket az üzemeltető megismerteti saját biztonsági irányítási rendszerével, bevonja a belső védelmi terve oktatásába és - amennyiben szükséges - a terv gyakoroltatásába, figyelembe veszi a riasztási feladatainak teljesítése során, és a külső szervekkel való kapcsolattartáskor; • Dokumentálni szükséges!

36. Hatósági felülvizsgálat – módszertan minősítése • Üzem és létesítmények azonosítása (veszélyes anyagok jelenléte) • Veszélyelemzés módszertana • Eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása • Gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása • Veszélyes anyag kikerülés feltételeinek és körülményeinek elemzése, • A technológia biztonságos működtetésének műszaki rendszerei • Következmények értékelése • Súlyos baleset kialakulásának feltételei (időjárás, anyagi állandók, stb) • Hatások terjedésének bemutatása, értelmezése • Lakossági adatok, számítási módszerek • kiindulási mutatók helyessége

37. Egyéni kockázat elfogadhatósága Társadalmi kockázat elfogadhatósága 10-3 10-3 10-4 Nem elfogadható kockázat 10-4 Nem elfogadható kockázat 10-5 10-5 Kockázati szint csökkentése szükséges 10-6 Kockázat csökkentés szükséges 10-6 10-7 Elfogadható kockázat 10-8 10-7 Elfogadható kockázat 10-9 10-8 1 10 100 1000 10000 Halálesetek száma Kockázatok minősítése Kockázati szint Kockázati szint

38. Kockázati eredmények használata Kockázat rangsorolása

39. ÉS DP UE 2 VAGY VAGY VAGY ÉS CU E VAGY VAGY CU E Megelőzés Védelem Védelmi zárak Kockázatcsökkentési intézkedések ESEMÉNYSOR UE 1 ME IE ME IE SCE UE 3 Csúcs esemény IE DP UE 4 Lehetséges kimenetelek Elemi hiba események CE UE 5 ME Kezdeti esemény IE DP ME IE SCE ME UE 7 IE DP ME Hibafa Eseményfa

40. Példa: Hibafa – BLEVE BLEVE tartálykocsi ÉVENTE ÉS NINCS BEAVATKOZÁS TŰZ ÉVENTE

41. BLEVE megakadályozása • A hibafa nem tartalmaz nagyobb mennyiségű információt. • A BLEVE megelőzhető – de ez nem látható a hibafából. • A „beavatkozás” mindig jó megelőzési eszköz a BLEVE elkerülésére?

42. Lehetséges eseményfa

43. Korrektív  Megelőzőintézkedések ? • Korrektív (hibajavító vagy elhárító) intézkedések • Megtörtént események kivizsgálásainak eredményeire alapuló korrektív intézkedések, amelyek hiba-ok elemzés alapján kerülnek meghatározásra, a lehetséges következmények súlyosságának rangsora alapján • Pl. Raktárbázis deklarálja egy adott veszélyes anyagból a beszállítható mennyiséget és azok elhelyezkedését. • Megelőző intézkedések • Valószínűségi biztonsági elemzésen alapuló megelőző intézkedések, amelyek a kockázatok rangsora alapján kerülnek meghatározásra • Egyre korszerűbb EU szintnek megfelelő raktárbázisok logisztikai központok létesítése, üzemeltetése

44. Kockázat csökkentés ésköltség-haszon elemzés

45. Sérülési kockázatok - településrendezés

46. Köszönöm a figyelmet!