Környezetgazdaságtan

1. Környezetgazdaságtan Fonyó György Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék U épület, 463-2955 gyorgy.fonyo@vkkt.bme.hu http://www.vkkt.bme.hu

2. Gazdaság: a javak és szolgáltatások előállításának, elosztásának és fogyasztásának tervezett rendszere, amelyben a működő mechanizmusok a szűkös erőforrásokat, az egymással versenyző termelők, felhasználók és fogyasztók között elosztják. A gazdaság szereplői: • egyének, háztartások • vállalkozások, üzleti és non-profit szerkezetek • az állam és intézményei • nemzetgazdaságok, nemzetközi világméretű és regionális szervezetek (EU, IMF, WTO)

3. A szükséglet javak és szolgáltatások elfogyasztására irányuló igény, amely az ember biológiai és társadalmi létéből következik. A szükségletet hiányérzetként érzékeljük, mindaz, ami valamely hiányérzet kielégítésére, vagy megszüntetésére alkalmas, számunkra hasznos. Hasznosság: a dolgok azon tulajdonságainak összessége, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszi azokat.

4. A szükségletek kielégítéséhez anyagi javakat és szolgáltatásokat kell elfogyasztanunk, illetve igénybe vennünk. Javak: termelt szabad javak

5. A termelt javak és a szolgáltatások előállításához, ráfordításokra, termelési tényezőkre van szükség. • Termelési tényezők: • természeti erőforrások (föld is) • az emberi munka • tőke (eszközök, ingatlanok, technológia) • vállalkozói képességek.

6. Szűkösség: az erőforrások és javak olyan mennyiségi és minőségi állapota, amikor azok igényeinkhez képest nem elegendők, de még lehetőséget adnak a választásra, eldönthetjük mit, hogyan termeljünk, illetve fogyasszunk. szűkösség választás haszonáldozat döntés értékelése

7. Haszonáldozat: • annak a terméknek, jövedelemnek, bármely outputnak (időnek) az értéke, amelyről le kell mondanunk valamely kiválasztott gazdasági cél elérése érdekében. • az elszalasztott alternatíva értéke • egy gazdasági jószág második legjobb felhasználási módjának, hasznot hozó képességének mértéke

8. A piac és működése Piac: • a potenciális vevők és eladók közötti cserekapcsolatok rendszere • a vételek és eladások lebonyolításának intézménye • önszabályozó mechanizmus, amelyek működése során a kereslet és a kínálat egymásra hatásának eredményeképpen kialakulnak az árak.

9. A piac és működése A piac funkciói: • rangsorolja a szükségleteket • információkat közvetít (főleg az árak alakulása révén) • méri az egyéni, vállalati, nemzetgazdasági teljesítményeket • elősegíti a szűkös erőforrások hatékony elosztását • gondoskodik arról, hogy a közbenső és a végső fogyasztók számára szükséges javakat kellő mennyiségben és minőségben állítsák elő • elosztja a jövedelmeket az egyes termelési tényezők (természeti erőforrások, munka, tőke) tulajdona arányában a tényezők árának megfelelően, megoldja a mit, kinek és hogyan termeljünk problémáját.

10. Piac formái: -árupiac: termelőeszközök és fogyasztási cikkek cserélnek gazdát -munkapiac: munkaerő adás-vétele -tőkepiac: kölcsöntőkék, értékpapírok adás-vétele Piac szereplői: akiknek kínálatuk és keresletük van.

11. A piac elemei Kereslet: • vásárlási szándék, pénzzel alátámasztott, realizálható gazdasági szükséglet (mindig fizetőképes) • valamely áru (szolgáltatás) azon mennyiségei, amelyeket egy meghatározott piacon adott időtartam alatt, különböző árakon a fogyasztók képesek és hajlandók megvenni.

12. A piac elemei Kínálat: • eladási szándék, a csere szándékával piacra vitt/vinni szándékozott termékmennyiség • valamely áru azon mennyiségei, amelyeket adott piacon, meghatározott időtartam alatt, különböző árakon a termelők eladni képesek és szándékoznak. • Ár: • valamely termék, vagy szolgáltatás egységéért fizetendő pénz, vagy más áru, vagy szolgáltatás mennyisége.

13. Keresleti függvény: valamely termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében (minden egyéb keresletre ható tényezőt változatlannak feltételezve). A keresleti görbe által szolgáltatott információk: • a vevők adott piacon különböző árak mellett mennyit hajlandók, képesek megvásárolni • különböző piacra vitt mennyiségekért a fogyasztó mennyit hajlandó áldozni (milyen árakon adható el) Piaci kereslet: az egyéni keresletek összessége.

14. Egy adott termék kereslete és kínálata a piacon Lehetőségek Ár Keresett Kínált (Ft) mennyiség mennyiség (q) (q) a 1600 5 70 b 1400 10 60 c 1200 20 55 d 1000 30 45 e 800 40 40 f 600 50 20 g 400 70 5

15. A keresleti görbe Ár (Ft) 1600 1400 1200 1000 800 e f 600 g d 1 400 200 mennyiség 10 20 30 40 50 60 70 (q)

16. A kínálati görbe Ár (Ft) 1600 S 1 a 1400 b c 1200 d 1000 800 e 600 f g 400 200 mennyiség 10 20 30 40 50 60 70 (q)

17. Egyensúlyi helyzet: egy piacon akkor alakul ki, amikor a keresett és kínált mennyiség megegyezik, sem felesleg, sem hiány nem tapasztalható. Egyensúlyi ár az az ár, amely mellett az adott időszakban adott piacon kínált mennyiség megegyezik a keresett mennyiséggel, piactisztító árnak is nevezzük. Piaci ár: valamely termék, vagy szolgáltatás mindenkori piacon pillanatnyilag érzékelhető ára. Piaci ár > egyensúlyi ár: felesleg, kínálati többlet Piaci ár < egyensúlyi ár: hiány, túlkereslet.

18. A Marshall-kereszt egy adott termékre vonatkozóan Ár (Ft) a D 1600 S a b 1400 b többlet c c 1200 d 1000 d e egyensúlyi ár 800 egyensúlyi pont f 600 f g hiány g 400 200 egyensúlyi mennyiség mennyiség 10 20 30 40 50 60 70 (q)

19. Piacszerkezeti ismérvek alapján Piac típusok megkülönböztetése — verseny feltételek A versenyzői skála: Piactípusok rangsora a szerkezeti jegyek és a cég áralakító ereje (0 és végtelen ) alapján Szabad verseny Monopolisztikus verseny Oligopolium Monopolium 0 végtelen

20. Tiszta vagy tökéletes versenymodell (szabad verseny): -a szereplők számára az ár külső adottság -a piacon egyszerre nagy számú eladó és vevő van jelen, akik között verseny uralkodik -a be és kilépés a piac szereplőinek bármikor szabad -a piacon lévő termékek homogének -a szereplők informáltsága tökéletes

21. Adam Smith „láthatatlan kéz” elmélete (1777): Pareto-optimum

22. Mi a környezetgazdálkodás?

23. Környezetgazdálkodás: A természetes- és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembe vételével. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

24. A környezet szabályozott hasznosítása azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat igénybe lehet és kell is venni a társadalom reális igényeinek kielégítésére, de csak olyan módon, hogy az erőforrások és a következő generációk igényeit is ki tudják elégíteni, és ne veszélyeztessék a fennálló ökoszisztémákat. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

25. A környezet tervszerű fejlesztése azt jelenti, hogy a természeti erőforrások eddigi hasznosítása során elkövetett hibákat helyre kell hoznunk, az újratermelhető természeti erőforrásokat bővítenünk kell, hogy a következő generációk számára jobb környezet és bővebb erőforrások álljanak rendelkezésre. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

26. A környezet hatékony védelme alatt azt értjük, hogy a különböző termelési folyamatokban működő technológiákat a a termelés hatékonyságával és a környezet védelmével szemben támasztott igények együttes, összehangolt kielégítése útján kell megszervezni. (Kerekes: Környezetgazdaságtan. 2001.) KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

27. INTERDISZCIPLINARITÁS

28. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

29. A II. világháború utáni időszak jellemzői: • Új energiaforrások • Termelés automatizálása • Szintetikus anyagok • Szállítás és közlekedés felgyorsulása • Információk gyors áramlása RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

31. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS • Globalizáció: • Mennyiségi okok – túlnépesedés • Minőségi okok – nemzetgazdaságok kölcsönös függése, egymásra utaltsága

32. Globalizáció – problémák: • háború és béke • túlnépesedés • állandó élelmiszerhiány • anyag- és energiaválság • környezet nagyarányú romlása RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

33. HÁBORÚ ÉS BÉKE

34. TÚLNÉPESEDÉS

35. TÚLNÉPESEDÉS

36. TÚLNÉPESEDÉS

37. TÚLNÉPESEDÉS

38. ÉLELMISZERVÁLSÁG

39. ÉLELMISZERVÁLSÁG

40. Az energiafogyasztás alakulása a világ különböző részein ANYAG- ÉS ENERGIAVÁLSÁG 1 amerikai= 2 német= 3 svájci= 60 indiai= 140 tanzániai= 1100 ruandai

41. KÖRNYEZETI VÁLSÁG • LÉGKÖR (ATMOSZFÉRA) (savas esők, üvegház hatás, ózonlyukak) • VIZEK (HIDROSZFÉRA) (eutrofizáció, édesvíz egyenletlenségek) • TALAJ (LITOSZFÉRA) (erózió, sivatagosodás)

42. KÖRNYEZETI VÁLSÁG

43. AZ ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI– ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYVEK Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) KÖRNYEZET GAZDASÁG GLOBÁLIS A1 Gyors gazdasági növekedés, a század közepén népesség-csúcs, majd hanyatlás. Fokozott globalizáció. A2 Heterogén világ, erősödő regionális kultúra, családi- és helyi hagyományok értéke, magas népességnövekedés és kisebb figyelem a gyors gazdasági növekedésre. B1 Konvergens világ, a gazdasági struktúrák gyors cserélődése.Elfordulás az anyagi javaktól, a globális megoldások alkalmazása a környezeti és társadalmi fenntarthatóság céljából. B2 A gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság miatt helyi megoldások kidolgozása, eltávolodás a globalizációtól, lassabb populáció növekedés. LOKÁLIS

44. AZ EGYES ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYVEK HATÁSA AZ ÁTLAG HŐMÉRSÉKLETRE Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC)

45. A KLÍMA SZCENÁRIÓK HATÁSA A BALATON VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN RCAO H C RCAO H A2 RCAO H B2 RCAO E C RCAO E A2 RCAO E B2 Balaton vízgyűjtő hőmérséklet Balaton vízgyűjtő csapadék

46. Jelllemző szakaszok: • I. Rádöbbenés (60-as évek) • II. Intézményesülés, hivatalos elismerés (70-es évek) • III. Hatékony intézkedések, nemzetközi együttműködések (80-as évek) RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

47. A RÁDÖBBENÉS KORSZAKA

48. DDT • Minamata-öböl • Itai-Itai 1968. Római Klub A RÁDÖBBENÉS KORSZAKA

49. 1972 Stokholm, ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia • 1972-73 Londoni Egyezmény • 1973 – Washingtoni Egyezmény • 1975 Helsinki, Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet • 1979 Svájc, „Zöld” parlamenti képviselet INTÉZMÉNYESÜLÉS

50. Bhopal(1984), Sandoz (1986), Csernobil (1986) • Helsinki (1985) SO2 egyezmény • Bécsi Egyezmény (1985) ózon, Montreali Egyezmény (1987) ózon • London (1990), Koppenhága (1992) • Kioto (1997) • Fenntartható fejlődés (1983) HATÉKONY KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK