SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA

1. SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA Népegészségtan előadás 2005. február 17. Előadó: PIKÓ BETTINA DR.

2. „A szív-és érbetegségek ma ugyanazt jelentik az orvostudomány számára, mint az előző évszázadok járványai az akkori medicinának: a fejlett országok népességének 50%-a hal meg a cardiovasculáris betegségekben” (Kertai Pál)Valakinek minden második percben szívrohama van (British Heart Foundation)

3. Népegészségügyi jelentőség • - Vezető halálok a fejlett országokban, a fejlődő országokban pedig rohamosan szaporodik • - Legnagyobb hatást fejti ki a várható élettartamra • - Középkorú lakosságot is kiemelt mértékben érinti: korai halálozás (elveszített potenciális életévek), munkaerőállomány, családok élete • - Morbiditás, rokkantsági esetek közel 30%-a • - Életminőséget jelentősen befolyásolja

4. Cardiovasculáris betegségek meghatározása • - Ischaemiás szívbetegség (ISZB, atherosclerotikus eredet, szívinfarktus, angina pectoris) • - Cerebrovasculáris betegségek (stroke, TIA) • - Hypertonia betegség • - Perifériás érbetegségek • - Szívelégtelenség • - Reumatikus eredetű szívbetegség (streptococcus fertőzés) • - Congenitális szívbetegségek • - Cardiomyopathiák

5. Cardiovasculáris epidemiológia feladata • - A cardiovasculáris betegségek elterjedtségének, a változásbeli trendek megállapítása, monitorozás, eloszlás jellemzői • - A cardiovasculáris betegségek természetes lefolyásának vizsgálata • - A cardiovasculáris betegségek kockázati tényezőinek vizsgálata • - Hozzájárulás a prevenciós programok kidolgozásához és a programok hatékonyságának ellenőrzése

6. A cardiovasculáris epidemiológia tárgykörei • 1., Deskriptív, leíró epidemiológia: • = A cardiovasculáris betegségek elterjedtségének elemzése bizonyos ismérvek szerint: személyi jellemzők (pl. kor, nem), idő és hely • 2., Analitikus, elemző epidemiológia • = A cardiovasculáris betegségek rizikótényezőinek felderítése (populációszinten növelik a betegség kialakulásának valószínűségét), multikauzalitás • 3., Experimentális/Intervenciós epidemológia • = Cardiovasculáris prevenció stratégiái (primordiális, primer, szekunder, tercier; egyéni és közösségi)

7. Leíró epidemiológia I. ELTERJEDTSÉG MÉRTÉKE • Világviszonylatban: Az összes halálozás mintegy harmada cardiovasculáris halál (fejlettségtől függően 25-50%) aminek 50%-a coronáriahalál (ISZB) • Évente közel 16.7 millió ember hal meg CVB-ben (2002), ebből 7 millió ISZB, 6 millió pedig stroke következtében • Az egyes CVB jelentősége a globális halálozásban: • Globális halálozás 2002-ben 16.7 millió • ebből ISZB 7.2 millió > stroke 6.0 millió > 0.9 millió hypertonia eredetű > 0.4 millió gyulladásos eredetű > 0.3 millió reumatikus eredetű > 1.9 millió egyéb

8. Leíró epidemiológia II. KOR • Kérdés: Milyen a keringési rendszer betegségeinek haláloki súlya az egyes életkorokban? • - artériák állapota, atherosclerotikus plakkok: 20 év körül - a felnőttkori életmódbeli elemek gyermekkorban alapozódnak meg • - Mindezek alapján általában a 30-44 éves korosztályban kezd el növekedni jelentősen a megbetegedésben és halálozásban • - Ún. korai halálozás (64 év alatti, illetve 25-64 évesek): az idős populációban az összetett egészségkárosodások miatt a haláloki struktúrát nehezebb értelmezni!

10. Leíró epidemiológia III. NEM • Kérdés: Milyen a keringési rendszer betegségeinek haláloki súlya a nemek vonatkozásában? • - A cardiovasculáris halálozás (fatalis kimenetel) a férfiakban nagyobb arányú, de a megbetegedés mindkét nemet érinti, bár a nőket magasabb életkorban • - A nők speciális veszélyeztetettsége (WHO, 2004) • a., Bizonyos rizikótényezők fokozott kockázatot jelentenek (dohányzás, TG szint) • b., Bizonyos rizikótényezők gyakoribbak (diabetes mellitus, depresszió) • c., Nem-specifikus rizikótényezők (orális fogamzásgátlók, hormonpótló terápia, policisztás petefészek szindróma)

12. Leíró epidemiológia IV. IDŐ és HELY • Kérdés: Milyen eltérések vannak földrajzi hely szerint? Milyen időbeli trendek figyelhetők meg? Nemzetközi összehasonlítás, országon belüli specifikumok • SHA: Standardizált Halálozási Arányszám • Direkt standardizálással, pl. az európai standard populáció kormegoszlása alapján • Korai halálozási adatok (<64 év) összehasonlítása

13. Leíró epidemiológia V. Trendek • Fejlett országok: csökkenő tendencia • - a rizikótényezők (elsősorban életmód) javulása, pl. dohányzás csökkenése • - jobb diagnosztikai eszközök és terápiás ellátás (pl. bypass műtétek, hypertonia szűrés, hypertonia és hypecholesterinaemia gyógyszeres kezelése, hozzáférési lehetőségek javulása • Fejlődő országok: növekvő tendencia • - nyugati típusú életmód elterjedése

14. Leíró epidemiológia VI. Nemzetközi összehasonlítás • Cél: • a., Magyarország helyzete Európában • b., Trendek értelmezése • c., Magyarországon belüli területi különbségek elemzése és értelmezés

15. Cardiovascularis halálozás (SHA, 0-64 évesek)

16. Ischaemiás szívbetegség okozta halálozás (SHA, 0-64 évesek) Finland Hungary EU-15 average

17. Cerebrovascularis halálozás (SHA, 0-64 évesek) Finland Hungary EU-15 average

18. Cardiovascularis halálozás Európában(SHA, 2000)

19. Cardiovascularis halálozás Kelet- és Közép-Európában (SHA, 0-64 évesek)

20. Leíró epidemiológia VII. Nemzetközi összehasonlítás • 1., Magyarországon is csökkenő a tendencia a CH halálozásban • 2., A Közép-kelet-európai országokban a csökkenő tendencia elmarad a nyugat-európai országokétól • 3., Különösen igaz ez az ISZB és a cerebrovasculáris halálozás tekintetében • 4., Az európai országokban az élettartambeli különbségek nagyrészt a CVB okozta halálozás miatt vannak

21. Leíró epidemiológia VIII. Területi különbségek hazánkban (SHH) • 1., Budapesten a legalacsonyabb a CVB okozta halálozás • 2., Bizonyos megyékben kiemelten magas (Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Észak-Alföld) • 3., Viszonylag alacsony (Dunántúl bizonyos részei, pl. Győr-Sopron-Moson és Vas megye) • 4., A fővárosban és a megyeszékhelyeken alacsonyabb, vidék: magasabb (gazdasági fejlettség, környezeti viszonyok, eü. ellátás)

23. Elemző epidemiológia I. Rizikófaktorok jelentősége • Kb. 300 rizikófaktort azonosítottak eddig, főként az ISZB és a cerebrovasculáris betegségekkel kapcsolatban • Kb. 75%-ban ún. hagyományos rizikófaktorok • Nagy népegészségügyi jelentőségű rizikófaktorok: • - magas előfordulás • - jelentős mértékben és függetlenül növeli a CV kockázatot • - kontrollálásuk, kezelésük jelentősen csökkenti a CV kockázatot

24. Elemző epidemiológia II. Rizikófaktorok csoportosítása Kiemelt („major”, „hagyományos”), módosítható rizikófaktorok • Magasvérnyomás • Abnormális lipidszintek • Dohányzás • Mozgásszegény életmód • Egészségtelen táplálkozás • Diabetes mellitus További („minor”), módosítható rizikófaktorok • Alacsony társadalmi státus • Mentális betegségek (depresszió) • Pszichoszociális stressz • Túlzott alkoholfogyasztás • Bizonyos gyógyszerek • Lipoprotein(a) Újabb rizikófaktorok • Emelkedett homocystein szint a vérben • Bizonyos gyulladásos markerek felszaporodása (C-reaktív protein) • Abnormális véralvadási folyamat (pl. fibrinogén magasabb szintje) Nem módosítható rizikófaktorok • Életkor • Öröklődés, családi halmozódás • Nem • Etnicitás

25. Elemző epidemiológia III. Hypertonia • - systolés >140 Hgmm, diastolés > 90 Hgmm • - sokáig tünetmentes (szűrés!) • - korral nő a civilizált országokban • - családi halmozódás • - táplálkozási szokások (sóbevitel, alacsony keménységű víz, magas tiramintartalom, alkohol) • - modern életstílus (fokozott szimpatikus aktivitás, vezető beosztás, stressz)

26. Elemző epidemiológia IV. Abnormális lipidszintek • - Se koleszterinszint: érfal állapota • - Egyes koleszterinfrakciók eltérő szerepe (LDL, HDL) • - Ösztrogén: HDL-t emeli, LDL-t csökkenti • - Részben genetikusan meghatározott metabolizáció, részben a táplálkozástól függ

27. JAVASOLT LIPIDSZINTEK

28. Elemző epidemiológia V. Dohányzás • - 1940-ben igazolták a dohányzás és az ISZB kapcsolatát • - Nagy kockázat: < 16 év elkezdés • - Passzív dohányzás: járulékos kockázat! • - Női dohányosok: kiemelt kockázat • - Genetikai érzékenység • - CO, nikotin (endothelsejtek károsítása, atherosclerotikus plakkok, coronaria erek spasmusa, nő a RR, nő a szívizom oxigénszükséglete

29. Elemző epidemiológia VI. Fizikai inaktivitás • - Fizikai aktivitás: protektív tényező • - Intenzitás és tartalom (heti 150 perc közepes vagy 60 perc erős) • - Modernizáció: mozgásszegény életmód • - Növeli a CV kockázatot, és más rizikótényezőt (glükózanyagcsere, véralvadás, elhízás, stresszoldás, vérnyomás, lipidprofil)

30. Elemző epidemiológia VII. Elhízás, diabetes mellitus • - Testtömegindex: > 25: túlsúly, > 30: elhízás • - Egyre növekvő „járvány”. Az USA lakosságának 60%-a túlsúlyos • - A diabetes kialakulását is elősegíti • - A diabetes egyaránt érinti a perifériás és a koszorúereket • - Mindkettő összefügg a civilizációs fejlődéssel

31. Elemző epidemiológia VIII. Pszichikai és szociális tényezők • - Pszichológiai jellemzők (A típusú magatartás, hosztilitás) • - Depresszió és CVB kétirányú kapcsolata • a., depresszió növeli a CV kockázatot, ronthatja a gyógyulási esélyeket • b., a CVB is előidézhet depressziót • - Alacsony társadalmi státus: • a., fejlett országokban: alacsony iskolázottság és SES (halmozódó rizikófaktorok) • b., fejlődő országok: magasabb iskolázottság és SES

32. Cardiovasculáris prevenció I. • Primordiális: Társadalmi, jogi és egyéb (nonmedikális) beavatkozás, a kockázati tényezők ellen (pl. gazdasági helyzet javulása, dohányzás jogi szabályozása) • Primer: A CVB kialakulásának megelőzése a rizikófaktorok kontrollja révén (dohányzás visszaszorítása, fizikai aktivitás, táplálkozás, stresszmenedzsment, életmódreform, egészségtudatosság; paraméterek ellenőrzése pl. RR, koleszterin, vérlipidek, glucose) • Szekunder: A tünetekkel rendelkezők kiszűrése és terápiája, egyéni rizikóprofil meghatározás • Tercier: Cardiovasculáris rehabilitáció, újbóli események megelőzése (5-7-szeres kockázat)

33. Cardiovasculáris prevenció II. • Egyéni szintű stratégiák (magas rizikójú csoportba tartozók): életmódprogram • Populációszintű: Nyugati életstílus • Példák CV prevenciós programokra: • - Framingham Heart Study (1948-) Framingham rizikópontozás • - Észak-Karélia Projekt (1972-) Finnország • - Stanford Projektek (1972-75, 1980-86) • - Minnesota Cardiovasculáris Egészség Program (1980-88) • - Multiple Risk Factor Intervention Trial (1972-79)

34. Assessing CHD Risk Step 1: Age Years 20-34 -9 35-39 -4 40-44 0 45-49 3 50-54 6 55-59 8 60-64 10 65-69 11 70-74 12 75-79 13 Step 5: Smoking Status Points at Points at Points at Points at Points at Age 20-39 Age 40-49 Age 50-59 Age 60-69 Age 70-79 Nonsmoker 0 0 0 0 0 Smoker 8 5 3 1 1 Step 2: Total Cholesterol Step 6: Adding Up the Points Step 3: HDL-Cholesterol Age Total cholesterol HDL-cholesterol Systolic blood pressure Smoking status Point total HDL-C (mg/dL) Points ³60 -1 50-59 0 40-49 1 <40 2 Step 4: Systolic Blood Pressure Systolic BP Points Points (mm Hg) if Untreated if Treated <120 0 0 120-129 0 1 130-139 1 2 140-159 1 2 ³160 2 3 Step 7: CHD Risk ATP III Framingham Risk Scoring