Keretrendszerek az oktatás rendszerében

1. Keretrendszerek az oktatás rendszerében Felnőttképzés a változó gazdasági és oktatási rendszer környezetében konferencia Eger 2011. április 27-28.

2. Keretek - rendszerek • NAT és a kerettanterv • Képzési és kimeneti követelmények • Központi validációs rendszer (KVR) • Országos képesítési keretrendszer (OKKR)

3. Európai Képesítési Keretrendszer Olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál.

4. Az Európai Képesítési Keretrendszer Célja, hogy segítse - az életen át tartó tanulás megvalósulását, - az Európában megszerezhető képesítések összehasonlíthatóságát, - segítse a munkaerő mobilitását. • Európai Tanács (2004) állásfoglalás az EKKR kidolgozásának felgyorsítására. • 2005: a tagországok megismerik és megvitatják az EKKR szakértői koncepcióját. • 2006 február: konferencia Budapesten → 2006 végére kialakuló végleges koncepció. • 2012-13: várható bevezetés.

5. Miért van szükség általában képesítési keretre? • A képesítések tartalmának elemzése, megjelenítése és megértése • A hangsúly az eljárásokróla kimenetekre helyeződik (tanulási eredmények) • Természetes következménye • A tömeges képzésnek • A tudás gyors fejlődésének és elévülésének • A nemzetköziesedésnek • Az európai szintű célkitűzéseknek • Elősegíti hogy az állampolgárok többféle módon juthassanak képesítésekhez(LLL) • Kifejezi és rendszerezi az oktatás-képzés céljait

6. Az EKKR felépítése • 8 szint, amelyet egy-egy jellemzőcsoport határoz meg, amely az adott szintű képesítésekre vonatkozó tanulási eredményeket jelzi • Tudás: Az EKKR a tudást elméleti és/vagy tárgyi (faktuális) szempontból írja le. • Készségek: Az EKKR a készségeket kognitív (logikus, intuitív és kreatív gondolkodás használata) és gyakorlati (kézügyesség valamint módszerek, anyagok, eszközök és műszerek használata) szempontból írja le. • Kompetencia: Az EKKR a kompetenciát a felelősség és az autonómia szempontjából írja le

7. KÉSZSÉGEK TUDÁS KOMPTENCIA

8. Nemzeti keret (OKKR) Egységes leírás, amely nemzeti szinten az egész oktatási-képzési rendszerre vonatkozóan - nemzetközileg is érthető és koherens módon - határozza meg és illeszti össze a megszerezhető képesítéseket, és meghatározza az adott rendszerben megszerezhető képesítések egymáshoz való viszonyát.

9. OKKR A hazai realitásokhoz igazodik. A nemzeti hatóságok/szervezetek működtetik. Leírja az adott oktatási rendszer képesítéseit és azok kapcsolódásait. EKKR Megkönnyíti a kölcsönös elismerést, a rendszerek közötti mozgást. Tanulási kimenetekre épülő, semleges referenciapont. Meghatározza az új típusú nemzeti képesítési keretek általános szerkezetét. Keret és keret

10. OKKR Sajátos illesztőrendszer. Lehetővé teszi, hogy: - a hazai képesítésekről eldöntsük, valóban célszerűnek látszó tanulási eredményekre épülnek-e - eldöntsük, hogy az európai elvárásoknak megfelelő szintet tükröznek-e - kiépíthessük a képesítések egymásra épülő rendszerét, - összehasonlíthassuk saját képesítéseinket az EU országokban kiadott képesítésekkel

11. AZ OKKR szerkezete

12. Alágazatok szerepe

13. Eredmények • Az OKKR kidolgozása kapcsán használandó fogalmak összegyűjtése és értelmezése, egységes fogalomtár kialakítása. • A felsőoktatási alágazat keretében folyó képzések képzési és kimeneti követelményeinek áttekintése, az OKKR létrejövő szintkövetelményeivel való harmonizálás lehetőségének elemzése. • Az OKKR szintjeire vonatkozó leírások elkészítése valamennyi oktatási alágazat képviselőinek bevonásával.

14. KVR • Az előzetes tudás ( formális, nem formális, informális), elismerésének lehetősége • Mit? → Hogyan? → Mibe?