A Nyugati Magyar Tudományos Tanács által kezdeményezett kutatások 2006 – 2008 között

1. A Nyugati Magyar Tudományos Tanács által kezdeményezett kutatások 2006 – 2008 között Kucsera Tamás Gergely elnöki főtanácsadó Magyar Tudományos Akadémia 2008.Május 5. Külső Tagok Fóruma

2. A kutatási programok A Nyugati Magyar Tudományos Tanács az elmúlt évek során elindította a Nyugati Magyar Tudományosság programot, amely a felsőoktatásban, illetve a kutatóintézeti hálózatokban, a K+F+I területen dolgozó, magyar, vagy magát magyar származásúnak valló személyek felkutatását célozta meg; valamint a hazánkat 1989 után elhagyó, külföldön munkát vállaló személyek körének, tehát a magyarországi rendszerváltozás utáni – úgynevezett – képzett migráció vizsgálatának céljából 2008 február-március folyamán lezajlott A diplomások elvándorlása elnevezésű kérdőíves kutatás, társadalomtudományi felmérés.

3. A Nyugati Magyar Tudományosság program eredményeiről • Ennek keretében az Akadémia intézményrendszerén kívül tevékenykedő, tudományos fokozattal rendelkező magyar, illetve magát magyar származásúnak valló – legalább PhD, vagy DLA, illetve ezekkel ekvivalens fokozattal rendelkező – kutatókat és egyetemi oktatókat – eddig 300 főt keresett meg az MTA. • Ezen kutatás az információtechnológiai adathordozás és adatközlés nyújtotta – az úgynevezett adatbányászat eljárásával – egy, a program megvalósításához kifejlesztett szoftver segítségével – zajlik. • A kutatás során létrehívottadatbázis tartalmazza az adott oktató vagy kutató szakmai életútjának minden fontosabb állomását (M.A., M.Sc., PhD.), a kutatási témáit, helyszíneit; a jelenlegi munkahely adatait és a tudományos aktivitás profilját, az oktatói vagy kutatói munka tárgyát, a publikációs tevékenységet; illetve a kutatók nyilvános elérhetőségeit (postai címet, e-mail címet és telefonszámokat).

4. A Nyugati Magyar Tudományosság program eredményeiről 2. A kutatás eddigi eredményei (az ellenőrzött, feldolgozott adatokat megjelenítve, a lekérdezések dátumához kötve) • 2006. január: • 110 tudományos fokozattal rendelkező kutató • 45 PhD programban részt vevő doktorandusz • 2006. június: • 62 tudományos fokozattal rendelkező kutató • 23 PhD programban részt vevő doktorandusz • 2007. július: • 53 tudományos fokozattal rendelkező kutató • 21 PhD programban részt vevő doktorandusz • 2008. március: • 75 tudományos fokozattal rendelkező kutató, oktató.

5. A Nyugati Magyar Tudományosság program eredményeiről 3. • A kutatás során összesen 300 tudományos fokozattal rendelkező kutatót, oktatót „talált”meg az Akadémia. Ezen személyek közül többen a megkeresés hatására felvették az Akadémiával a kapcsolatot, illetve külső köztestületi tagnak jelentkeztek. Ez utóbbi gyakorlat, igény hatására – illetve annak következtében, hogy a kutatás során sok olyan személlyel sikerült felvenni a kapcsolatot, akik már csak második, illetve harmadik nyelvként, vagy egyáltalán nem használják (ismerik) a magyar nyelvet – készítette el a két elnöki bizottság együttműködésben a köztestületi belépési adatlap angol nyelvű változatát. • A kutatás során eddig összegyűjtött, de nem ellenőrzött adatok (intézményeket és neveket tartalmazó lista): 656 főt tartalmaznak, továbbá a nem feldolgozott adatállományból még hozzávetőlegesen további 2-3000 főnyi megkeresendő magyar származású kutató, oktató adatai lennének kinyerhetőek.

6. A diplomások elvándorlásakutatásiprogram eredményeiről • A kutatásban online önkitöltős kérdőívet, és meghatározó módon az úgynevezett hólabda módszertant alkalmazták a kutatók. • A kutatás kezdeti e-mail címei a következő listákból származtak: • Az MTA külföldi diplomásokkal foglalkozó kutatásának összegyűjtött e-mail cím listája (mint részben elsődleges, részben olyan másodlagos célcsoport, akik továbbítani tudták a kutatásra való felhívást ismerőseiknek); • az MTA hírlevele; • az MTA nyilvántartása szerint külföldön élő köztestületi tagjainak kiküldött e-mailek; • a célcsoporthoz köthető levelezőlisták, általában egy-egy országon belül (a TéT-attasék közreműködésével), illetve egy korábbi hasonló témájú kutatásra (Csanády – Személyi, 2006) válaszolók e-mail címei.

7. A diplomások elvándorlása kutatásiprogram eredményeiről 2. • A 358 értékelhető kérdőív huszonkilenc országból érkezett vissza (összesen 483, célcsoport szerinti személy kezdte meg a kérdőív kitöltését, illetve további hatvan személy, akik jelezték, hogy nem tagjai a célcsoportnak, befejezve ezzel a kérdőív kitöltési folyamatot). Legnagyobb arányban az USA-ból és Belgiumból (17–17%) töltötték ki a kérdőívet, de a kitöltések alapján jelentős migrációs célország még Németország (11%), Luxembourg (9%), az Egyesült Királyság és Olaszország is (6–6%). • Itt kell megjegyezni, hogy két szlovákiai, három romániai és egy szerbiai magyar nemzetiségű, Magyarországon diplomát szerzett, de ma harmadik országban élő személy töltötte ki a kérdőívet. • Ami a kiköltözés évét illeti, egyértelműen látszik, hogy az uniós csatlakozás jelentősen felerősítette a kivándorlást, ám egyelőre úgy tűnik, egyszeri hatással volt a képzett migrációra.

8. A diplomások elvándorlásakutatásiprogram eredményeiről 3. • A megkérdezettek kifejezetten magasan kvalifikáltak. Egynegyedük több mint egy tudományterületen szerzett végzettséget, 30%-nak van PhD-je, 10% kandidátus vagy habilitált és 4% akadémiai doktor. • A jogi, a gazdasági és különösen a természettudományos végzettségűek aránya a kivándorlók közt magasabb, mint a felsőoktatásban, míg a bölcsész-tanári, az egészségügyi és az egyéb végzettségek aránya alacsonyabb.

9. A diplomások elvándorlásakutatásiprogram eredményeiről 4. • A kiköltözés legfőbb motivációja a jobb fizetés, de fontos tényező a szakmai fejlődés lehetősége, és a válaszadókat taszító magyar belpolitikai helyzet is. Külföldön a legtöbben megtalálják számításukat: elégedettségük a jelenlegi munkahelyen minden szempontból magasabb, mint itthon volt. • Jövőbeli terveikről a külföldön élő magyar diplomások arra a kérdésre, hogy vajon egyszer hazatérnek-e Magyarországra, a válaszadók alig több mint 40%-a mondta, hogy így tervezi, közel 30% nyilatkozta, hogy nem kíván visszatérni, de nagyjából ugyanennyien voltak bizonytalanok. A hazatelepülést tervezőknek is közel a harmada nem szeretne visszajönni Magyarországra tíz éven belül, ezzel összhangban a válaszolók közel háromnegyede igaznak tartotta magára nézve azt a megállapítást, hogy „hosszú távra rendezkedtem be”.

10. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!