ÜZLETI ETIKA I.

1. ÜZLETI ETIKA I. Erkölcs és etika

2. Az erkölcs • Jelentése: élettörvény, erkölcsi törvény • Azon normák, szabályok, parancsok, értékítéletek összessége, melyek magatartásunkat, cselekedeteinket szabályozzák, a magunk és mások javára. • Segít a szabad akaraton alapuló választásban

3. Erkölcs, erkölcsi normák • életszabályozó rendszer • együttműködési, együttélési szabályok Erkölcsi normák típusai: • Felszólító • Tiltó „ Tedd a jót, és kerüld a rosszat!”

4. Az erkölcsi törvények 3 területen szabályozzák az emberi magatartást: 1.) saját magunkkal kapcsolatos feladatok terén; 2.) én-te kapcsolat ún. kis közösségek területén; 3.) társadalmi (szociális) kapcsolatok vonatkozásában.

5. Az erkölcsi cselekedetek fő jellemzői: • tudatosság, szándékosság; • lelkiismerettel való megegyezés; • az erkölcsi normákat az elfogadók önként tartják magukra nézve kötelezőnek, az erkölcsi normákat „belső szabályozók” • a fejlődés, nevelés során fokozatosan válnak bensővé (interiorizálódnak) Nagy szerepe van az erkölcsi mintáknak • Az egyén világnézete, részben az ebből eredő értékrendje befolyásolja.

6. Erkölcs normarendszerének jellemzői • Történelmileg kialakult képződmény • Azon értékek és szabályok összessége, amelyeket elismer és magára nézve kötelezőnek vall az emberi közösség Szabadon nem vihető át más csoportokra • Nincs egyetemes emberi erkölcs, (például:többférjűség)

7. Belső erkölcsi tudás • Lelkiismeret-furdalás, bűntudat Az erkölcsi érzék olyan mint a szépérzék, az emberi természet vele született tulajdonsága. • Létezik egy belső erkölcsi tudás • Erkölcsi minősége van a cselekedeteknek • Jó és rossz különbsége • A szabad döntéseinkért felelősek vagyunk

8. Az erkölcsi felelősség • Felelősség ésszerű választ tudunk adni arra, hogy miért úgy cselekedtünk • A rossz ésszerűen nem igazolható, ezért felelősséggel nem vállalható • Az erkölcs első társadalmi megjelenése Mózes 10 parancsolata • 1-3 az ember és Isten viszonya • 4-10 az emberek egymás közti viszonya

9. 10 parancsolat Yama-Niyama • Yama • erőszaknélküliség   - ahimsa • igazságszeretet       - satya • a nem lopás            - asteya • önmegtartóztatás    - brahmacharia • a nem birtoklás       - aparigraha • Niyama • megtisztulás           -saucha   • elégedettség           -santosa • szigor                     - tapas • tanulás                   - svadhyaya      • Isten szeretete       - ishvarapranidhana

10. Az erkölcs, erkölcsi normák eredetével kapcsolatosan két különböző nézet • Társadalmi eredet • A vallási eredet

11. Az etika • A filozófia egyik ága, az erkölcs filozófiai vizsgálatával foglalkozik • Az etika a görög éthosz szóból származik, jelentése erkölcs. • Arisztotelész hívta először ta ethika-nak azt, ami általánosságokban foglalkozott a jóval és a rosszal, mely szervesen összefügg a boldogsággal. Más szóval, az etika azzal foglalkozik, hogy miképpen tudunk leginkább boldogok lenni. • A magyar nyelvben a XIV. századtól

12. Etikett Az etikett csak a formális magatartás szabályait írja elő az emberi érintkezésben

13. Etika és erkölcs • Etika: az erkölcsi szabályok elméleti értékelése (a filozófiának az erkölcsi jelenségek összességével foglalkozó ága. Témája az erkölcs leírása, illetve az ember és az erkölcs viszonya) Két része: 1. A jó és a rossz elmélete 2. A viselkedési normák • Erkölcs: viselkedési szabályok összessége A társadalmi fegyelem formái: szokások, tradíciók, közvélemény, eszmények, normák Az egyéni meghatározók: felelősségtudat, öntudat, meggyőződés, erkölcsi érzelmek, hajlamok, lelkiismeret (bűn és bűnhődés)

14. A társadalmi tudat elemei • politika • jog • tudományok • vallás • Filozófia • ERKÖLCS • művészetek

15. A morális viselkedés meghatározói • Szocializáció (másokkal való együttélés képességének kialakulása) • Erkölcsi ítélőképesség (gondolkodás és döntés) • Erkölcsi érzések (szégyen és bűntudat, a normák és szabályok be nem tartásakor) • Empátia (beleélés képessége mások érzéseibe, szükségleteibe, helyzetébe) • Meggyőződés és tudás (mások megítélésében, a másoknak nyújtott segítségben)

16. Az erkölcs struktúrája • Erkölcsi közvélemény (amit az emberek általában gondolnak róla) • Erkölcsi alapelvek, normák (amit magukra nézve általában elfogadnak) • Erkölcsi ideál (amilyen kellene hogy legyen) Erkölcsi közvélemény Erkölcsi ideál Erkölcsi alapelvek

17. Az erkölcs főbb alapfogalmai • Jó és rossz • Felelősség • Bűn és bűntudat • Kötelesség • Igazság, igazságtalanság • Humánusság, antihumánum • Lelkiismeret • Szándék • Hűség, árulás • Dicséret, feddés • Közjó

18. Az etika két fő csoportja • 1./ Értelmező, filozófia oldal: Mi az erkölcs? Erkölcsiség, morálAz erkölcs lényegét, természetét, szerepét –, illetve az erkölcsi fogalmak, etikai kategóriák, kijelentések tartalmát, jelentését, megalapozásának eltérő változatait, használatát tanulmányozza • 2./ Normatív oldal: Mi az erkölcsös? Erkölcsösség, moralitásEgy meghatározott erkölcsi értékrendet, tanítást alapoz meg, fejt ki, képvisel és próbál meg érvényesíteni.

19. Az etika főbb ágai • Általános etika (értelmező oldal) • Konkrét etika (normatív oldal) • Szaketikák (Hippokratész, Comenius) • Etikatörténet (kronológia) • Erkölcsszociológia (eszköztár)

20. Az üzleti etika szaketika • SZINONÍMÁI: • Gazdaságetika • Vállalati etika • Menedzsment-etika