Siettetett gyerekek Mitől okos az óvodás?

1. Siettetett gyerekek Mitől okos az óvodás?

2. Gyermekvers „Óra vagyok, ketyegek A bölcsibe sietek.” Mit fejez ki ez a vers? A gyerek nem ráérősen a saját tempójában fejlődik, hamar a felnőttek versengő világába taszítjuk.

3. A tökéletes gyermek

4. Az észrevehetetlen gyermek

5. Az iskola ideálja: a minden tekintetben azonos ütemben fejlődő gyermekek

6. A kompartmentalizáció a családtagok tudatos elhatárolása a lap teljes hosszán végigterjedő vonalakkal

7. A „szétvágott” család

8. „Anya mérges, ilyenkor úgy néz rám, mint egy félőrült”

9. Anya mérges

10. Érzelmileg hozzáférhetetlen anya

11. Fejlesztő szülő

12. Milyen a fejlesztett gyerek? • Üres a belső világa.Nincsenek gazdag, sok érzékszervi modalitást magában foglaló reprezentációi a világról. • Nincs fantáziája, nem tud játszani, egyedül lenni, unatkozik. • A gyerek a szenvedő alanya a szülők szorongásainak, félreértéseinek.

13. A gyermeki fejlődés sajátosságai • A világból érkező jeleket már a csecsemő is gazdag, komplex, elvont és koherens reprezentációkba fordítja le. • Agyunk a törzsfejlődés során erre alakult ki. Jobban szeretjük a komplex ingereket.

14. A média hatásai :„Hogy halnak meg az emberek, ha nem ölik meg őket?”

15. Az óvoda feladata • Minél kisebb a gyerek, annál kevésbé választható el a kognitív folyamat az érzelmi folyamattól. • A tanuláshoz ebben a korban érzelmi töltés kell. • Társas élmények nyújtása kognitív fejlesztés helyett. • A jó iskolai előmenetelt nem lehet megjósolni a tárgyi tudásból, vagy abból, hogy a gyerek szokatlanul korán megtanul olvasni. • Érzelmi intelligencia fejlesztése fontos.

16. Az „érzelmileg intelligens” óvodás • Önbizalom. A test, a magatartás, és a környezet fölött gyakorolt kontroll, és a tudat, hogy a siker valószínűbb a kudarcnál. A felnőttek segítőkészségébe vetett bizalom. • Kíváncsiság. A tudat, hogy a dolgok megismerése örömmel , izgalommal jár. • Céltudatosság. A vágy és képesség saját kompetenciánk megmutatására.

17. Önkontroll. A képesség a cselekedetek szabályozására. • A társas kapcsolódás képessége. Képesség a kapcsolatteremtésre, annak tudatában, hogy megértenek bennünket és mi is megértünk másokat. • Kommunikációs érzék. Vágy és képesség arra, hogy másokkal verbálisan eszméket, érzelmeket, gondolatokat cseréljünk. A felnőttekkel való érintkezés bizalommal teli öröme.

18. A kapcsolatban bontakozó lélek(Piaget vs.Vigotszkij)

19. Interszubjektivitás vs. ingerbarrier

20. A szelf interszubjektív eredete • A reprezentációk a kapcsolati tudásról, a másikkal való jelentésteli és érzelmileg telített együttlétek során fejlődnek. • Szelf differenciálódása: az ilyen helyzetekben jelentést nyernek a gyermek önmagáról és a másikról szerzett tapasztalatai

21. Narratív fordulat • A narratív pszichológia az elbeszélő funkciót általános antropológiai sajátosságként fogja fel. • Az ember történetmondó, önmagát történetekben felépítő lény. Az identitás maga az élettörténet. • Bruner szerint emberi gondolkodás két útja:- logikai, tudományos - elbeszélő, narratív

22. Narratív szelf • Emberi kapcsolatok hozzák létre azokat a neuronális kapcsolatokat, amelyekből az elme kiemelkedik • A narratív szelf a második életévben alakul ki. • Az önmagáról való tudást újraszervezi narratív formába. • Kialakul az epizódikus emlékezet, az én folytonosságérzete.

23. A narratív én fejlesztési lehetőségei • „Emlékszel…?” • Az anya nem csak reflektál, ki is egészíti gyermeke narratívumait. • Fényképek nézegetése. • Mesélés. A társak világa a mesék alapvető mintáin tárul fel a gyerek számára. • A sokféleség ellenére, a történetek véges számú kombinációja figyelhető meg

24. Jaan Kross: A bogár „Kisfiam izgatottan kiabált: Apu, gyere, nézd: milyen szép bogár! Fontos dolgokkal foglalkoztam éppen, Hát odakiáltottam válaszképpen: Nézd egyedül! Akkor sem szebb az, hogyha ketten nézzük De lelkem mélyén tudtam, hogy hazudtam.”

25. Köszönöm a figyelmet!