A készülő KFI stratégia prioritásai és kapcsolata az oktatási ágazat megújulásával

1. A készülő KFI stratégia prioritásai és kapcsolata az oktatási ágazat megújulásával Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály „Innováció az oktatásban” konferencia,Budapest, 2011. szeptember 22.

2. A stratégiakészítés szakpolitikai környezete 1. • Világgazdasági kihívások • Az Európai Unió KFI versenyképessége hosszabb távon visszaesést mutat • A KFI területi és strukturális különbségei továbbra is nagyok, az európai paradoxon tovább él • A világgazdasági válság ellenére az EU nem csökkenti a KFI támogatását és változatos szakpolitikai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit • Az EU 2020 stratégia megvalósításának Magyarországon is vannak következményei

3. A stratégiakészítés szakpolitikai környezete 2. • A hazai helyzet • A gazdaság több szempontból is duális szerkezetű, a „gazellák vérszegények” • A GDP arányos K+F ráfordítások nagyon lassan nőnek, a vállalati K+F teljesítmény szórása nagy • A közfinanszírozású K+F-ben nincs kritikus tömeg, a szektor erősen fragmentált, infrastruktúrája leromlott • A közfinanszírozású kutatószektor és a vállalkozások együttműködése nem kielégítő • Az összeszedett KFI irányítási rendszernek nincs hagyománya, hiányoznak a szükséges kompetenciák • A gazdaság nyitottsága lehetővé teszi a külföldi technológia és tudás gyors abszorpcióját, ami a felzárkózáshoz szükséges • Az innovációk humán-erőforrás utánpótlásával gondok vannak

4. Jövőkép • „Magyarországon a KFI szakpolitika aktív támogatásával 2020-ra megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer azon kulcsszereplői, amelyek azt követően, a tovagyűrűző hatások révén képesek lesznek dinamizálni a nemzeti innovációs rendszer egészét, ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez és fenntartható tudásgazdasággá válásához.” (munkaváltozat) • A jövőkép közvetve iránymutatást ad az oktatási ágazat innovációs rendszerének megújításához (és általában a közszféra innovációnak támogatásához) is.

5. Stratégiai prioritások • Figyelem a közvetett (pl. adópolitikai, fiskális) és a közvetlen (pl. pályázati) szakpolitikai eszközökre egyaránt, ösztönözve: • az erősödő fiatal innovatív KKV-kat, a KKV-k K+F tevékenységét, jobban kihasználva az adóoldali eszközök lehetőségeit • a multinacionális cégek K+F központjainak vonzását • az elit és kiváló kutatóhelyek és tudásközpontok kritikus tömegének megteremtését • K+F minősítési rendszer életbe léptetése • Önálló nemzetközi stratégiai fókuszok, elsősorban a tudástranszfer gyorsítására

6. EU trendek I. • Az Innovációs Unió zászlóshajó kezdeményezés értelmében az Európai Kutatási Térség (ERA) megteremtésének határideje 2014. 2012-ben teszi meg javaslatát az Európai Bizottság az ERA kereteire • Magyarország aktívan részt vesz az ERA céljainak definiálásában • A hagyományos 5 tengelyen - közös irányítás és koordináció, kutatók és a kutatói közösség, határon átnyúló ERA együttműködések, világszínvonalú kutatási infrastruktúra és tudás transzfer, az ERA külső (globális) dimenziója - kívül fontosnak tartjuk az egyetemi modernizációt, amely a lengyel elnökség céljaival is egybevág.

7. EU trendek II. • HORIZON2020: Az EU K+F támogatási programja 2014-2020 között, az FP7 és CIP utódja. Hangsúlyos célok: • A szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (TÁMOP, TIOP, GOP stb. integráltabb kezelése) • A 2004 után csatlakozott tagállamok részvételének erősítése, versenyhátrányok kompenzálása • Kiválóság terjesztése • Az egyetemek szempontjából fontos az oktatás jobb integrálása és a töredezettségek kiküszöbölése (pl. egyenetlen fejlesztések, infrastruktúrák)

8. Az oktatási innovációs rendszer relevanciája • A gazdasági realitások jelenleg arra késztetik a kormányzatot, hogy a globális versenyben helytállni képes gazdasági szereplőkre (és a részükre közvetlenül szolgáltatni képes közfinanszírozású szereplőkre) irányítsa a KFI szakpolitika figyelmét • Közben nem szabad megfeledkezni a tudásbázisok hosszabb távú „karbantartásáról” és megújításáról sem (együttműködve az oktatáspolitikáért és a tudománypolitikáért felelős társ-minisztériumokkal, illetve az érintettekkel) • Egy példa az oktatási rendszer megújulási folyamataira: a duális képzés bevezethetősége

9. A duális képzésről • A 70-es évek zászlóbontását követően a 90-es évekre a felsőoktatásban is teret nyert • A diákok a megszerzett elméleti tudást nem mesterséges körülmények között tanulják meg alkalmazni: több hónapos/éves továbbképzés stb. nélkül képesek belépni a munka világába (tkp. a tacit tudás jelentőségét ismeri el a képzés)

10. Összefoglalás és tanulságok helyett • A sikeres KFI stratégia megvalósításának a szűken értelmezett szakpolitikán túlmutató feltételei is vannak • Lényeges egyes rásegítő keretfeltételek érvényesülése pl. a versenyfeltételek, az adminisztrációcsökkentés, a vállalkozóbarát üzleti környezet, a kiszámíthatóság stb. területén • Ismét kiemelendő az együttműködő társpolitikák (elsősorban az oktatás-, és tudománypolitika, regionális fejlesztés) jelentősége, ld. pl. a duális képzésre vonatkozó elképzeléseket