A turizmus és a területfejlesztés kapcsolata

1. A turizmus és a területfejlesztés kapcsolata Dr. Aubert Antal egyetemi docens

2. Turizmus és területfejlesztés • Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze • Fejlesztések tovagyűrűző hatásai • Turisztikai adottságokkal rendelkező térségek részére kitörési pont • Alternatív, kiegészítő jövedelemforrás • Népesség megtartó hatása van • Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba • Térségi együttműködések elősegítése (turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés)

3. A turizmus település- és területfejlesztő hatása Magyarországon Történeti áttekintés • 19/20. század fordulója: • Az akkori ország keretben 260 üdülő- és fürdőhely, • Trianon ennek ¾-ét elcsatolta, • I-II. vh. Között: • Fejlesztések megindulása a Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Sopron térségében, • 1960-as évektől • Frekventált üdülési területeken, • Agglomerációkban, • Nyugati-országrész előnyben, • Kistérségi – háttértelepülések bevonása, • Települési központok rehabilitációja, építészeti értékek.

4. A turizmus település- és területfejlesztő hatása Magyarországon… folytatás Relatíve gyors mennyiségi növekedés, de a minőségi mutatók gyengék: • Szakmai oldalon a kínálat bővítése, • Települések oldaláról a környezeti feltételek javítása.

5. Turizmus és önkormányzatok • Adóbevétel • Munkahelyteremtés • Serkenti a helyi vállalkozásokat, elősegíti a településen belüli és települések közötti együttműködést • Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönző hatása • Hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek megőrzéséhez • Településkép javítása • Kedvező imázsformáló hatás

6. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • VÁTI (26) • BKI (27) – KSH – T – STAR 1971/1006. Korm. határozat a területfejlesztésről, Idegenforgalmi területfejlesztésről: • Külföldi: Balaton, Budapest, gyógyfürdők, • Urbaniz. körzetben: hétvégi rekreáció, • Fejlesztések kulturális igények kielégítését is szolgáljanak, • OTK – 23 üdülési területet határolt le + NP-ok és tájvédelmi körzetek (23-ból csak 6 volt működő – Balaton, Velencei-tó, Duna-kanyar, Ráckevei Duna-ág, Mátra-Bükk, Nyugat-Dunántúl egyes részei)

7. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • BKI (1979) (Belkereskedelmi KutatóIntézet) • 24 idegenforgalmi tájegység – kiemelés szempontjai: • Üdülésre való alkalmasság, • Sportolási lehetőség, • Kulturális nevezetességek, • Természeti adottságok, • Gyógytényező, • Gazdasági-politikai jelentőség, • Idegenforgalmi szálláshelykínálat, • Határátkelés.

8. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • 930 település: • 895 település tartozik a 24 körzetbe, • 1 település – Budapest kiemelt, • 34 település körzeten kívüli, • Javaslat egy adatbank létrehozására, • Területi kereslet nagyságának megbecslése, tartózkodási összetétel • tájegységek relatív sorrendje, • Javaslat a kutatás folytatására : • Területek idegenforgalmi karaktere, • Egyes régiók, egyes terek súlya, • Kereslet-kínálat összhangját javító tennivalók, • Fejlesztések ütemezése.

9. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • MT 3241/1979. sz. hat. – Országos Üdülőterületi Terv (1983-ig) • Magyarország üdülésre alkalmas tájegységeinek vonzásjellege, alapvető keresleti és kínálati helyzete (1981), • 26 körzet (Bp + 619 település). • OIH-BKI-VÁTI (1981): „Üdülés-idegenforgalmi hosszú távú fejlesztési koncepció” • T-STAR rendszerbe sorolta az idegenforgalmi településeket: MI alapján? • Idegenforgalmi szerepkör (határ, tranzit, kiránduló), • Kiépítettség, • Fontosabb adottság (zöldterület, víz, gyógy, kultúra).

10. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • Javasolta: • A már kiemelt Balaton, Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Velencei-tó mellett további 10 körzet fejlesztését javasolták, többek között (Ny-Dunántúl, Hortobágy, Mecsek-Villány, Alsó-Tisza, Ráckevei régió), • Az 1980-as években a finanszírozás oldaláról 3 üdülőterület-típus jellemző: • Kiemelt üdülőkörzetek, • Regionális jelentőségű üdülőterületek, • Helyi és kistérségi jelentőségű üdülőterületek.

11. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • 1987: 30 kisebb-nagyobb összefüggő térség, • Fogalmi osztályozás: tájegység (16), laza üdülőkörzet, település, • 1998: 1007/1998. sz. Kormány határozat • IB-ok (intézőbizottságok) megszüntetése, • 9 turisztikai régió létrehozatala– RIB-ek (Regionális Idegenforgalmi Bizottság) • 2000-től az MT Rt. Regionális irodái – RMI-k (Regionális Marketing Igazgatóság).

13. A tervek fajtái és tartalmi követelményei • Kettős integráció követelménye, • Turizmus környezetébe illeszkedjen,valamint • Turisztikai kínálatot alkotó valamennyi alkotóelemet együttesen kell megtervezni, • Turizmus jelenlegi és - az adottságok tükrében - a potenciális jövőbeli szerepének meghatározása –> szoros kapcsolat a területfejlesztéssel, • A hierarchia elvek figyelembe vétele – az összhang kiemelten fontos!

14. A turizmus és területfejlesztés kapcsolatrendszerének elvi alapjai

15. A turizmustervezés és a területfejlesztés stratégiai szemlélete Területfejlesztés Területpolitika: Prioritások, eszközök és intézmények területén való megfeleltetés. Eszközök: A megvalósítás materiális- és immateriális feltételrendszere. Szabályozás: Tudatos beavatkozások (komplex és szektorális). Menedzsment: Intézményi és személyi feltételek a megvalósításhoz. Stratégiai szemlélet Jövőkép: Külső és belső Adottságok, Lehetőségek (SWOT) értékelése, a jövő forgatókönyvei. Tervezés: A jövőépítés programjai és akciói, az ehhez rendelhető adottságok és feltételek. Érvényesítés: Szereplők részvétele, területi beavat- kozások kidolgo- zása. Jövőszervezés: Intézmény- és eszközrendszer, ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás.

16. A turizmusfejlesztési tervek egymásra épülése Koncepció Fejlesztési program Stratégiai Operatív Projektek P1 P2 P3 P4 P5 Px

17. A tervek fajtái a turizmusban – a turizmusfejlesztési koncepció • Fő célja: a hosszú távra szóló célok meghatározása, • Koncepció: eredeti jelentése: „Tervet megalapozó szakmai dokumentum”, • Ma inkább kistérségi szinten kidolgozott tervdokumentum, • Nemzeti szinten stratégiának (lásd NTS), illetve turizmuspolitikának nevezik (kormányzati elfogadás után). • Rendszerváltás után az első – 1993. Balaton, • Elfogadás rendjének hiánya miatt ált. nem váltak hivatalos tervvé – közvetett módon voltak képesek a turizmus fejlesztését befolyásolni.

18. A turizmusfejlesztési program • Középtávra vonatkozó, • A hosszú távra szóló koncepció megvalósításának elősegítése, • A távlati célok közül melyek azok, amelyek hosszú távon megvalósíthatók, • A régiók részvételének elősegítése a hazai és nemzetközi források megszerzéséért, • További céljuk a régiók integrálása az országos fejlesztési programokba, • A vállalkozói tőke aktivizálása, • Szakmai irányadás a területrendezési tervek elkészítéséhez, a kistérségi és a helyi turizmusfejlesztési programok kidolgozásához.

19. A turizmusfejlesztési program(ozás) • Stratégiai programozás: (Turizmusfejlesztési Strat. Pr.) • a régió turizmusának, valamint természeti–társadalmi–gazdasági környezetének elemzése, • Az erős és gyenge oldalak vizsgálata, • Megállapítja az általános prioritásokat és célokat, • Meghatározza a munkaszervezést, megjelöli a finanszírozás forrásait. • Operatív programozás: (Turizmusfejlesztési Oper. Pr.) • a stratégiai programra épül, de konkrétabb annál, • a jövőbeli végrehajtás és működtetés kereteit is szabályozza: • al- és részprogramonként részletezi a célkitűzéseket és prioritásokat, tartalmazza a középtávú részprogramokra kidolgozott projekt javaslatokat, • kidolgozza a költségvetési forrástérképet, • meghatározza a megvalósítás ütemezését, menetét, • a végrehajtás figyelemmel kísérése és értékelése. (indikátormutatók összeállítása már a tervezéskor, majd a megvalósulás végén, az ellenőrzéskor ezek felhasználása )

20. Turizmusfejlesztési Projekt • Egy konkrét termékre, létesítményre vagy témára kidolgozott fejlesztési tervjavaslat, • Elemei: • Megvalósíthatósági előtanulmányok (környezetvédelmi, műszaki, pénzügyi, foglalkoztatási), • Részletes gazdasági megvalósíthatósági tanulmány (piacelemzés, beruházási költségek, működési költségek, megtérülés), • Költség-haszon elemzések, • Finanszírozási terv, • Marketing terv, • Üzleti terv.

21. A tervek kidolgozásának és elfogadásának javasolható optimális sorrendje • Hosszú távra szóló nemzeti szintű turizmus koncepció (stratégia, turizmuspolitika); • hosszú távra szóló regionális, megyei és kistérségi koncepciók; • középtávú kistérségi, megyei és regionális programok; • középtávú nemzeti turizmusfejlesztési program, amely a fejlesztési prioritások mellett a turizmus általános működési rendszerének kialakítására is figyelmet fordít; • a programokat konkretizáló (általában rövidebb távra szóló és konkrét helyszíneken megvalósítandó) projektek kidolgozása.