Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében

1. Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében

2. Klímaingadozások – karszfolyamatok intenzitásának változása • Cseppkövek – őséghajlattan jellemzése • Cseppkőképződés feltételei: talaj, meleg, csapadék • Cseppkövekből származtatott éghajlati következtetések kétféleképpen értelmezhetők: • intenzív cseppkőképződés meleg-nedves feltételekre utal

3. Csökkent mértékű cseppkőképződés lehet hideg vagy száraz időszakok eredménye

4. Vizsgálat • 1. csop.: kidőlt sztalagmitok alapi részéből illetve a rajtuk kialakult újabb cseppkövekből • 2. csop.: barlangi teraszokon illetve üledékeken kivált mészlerakódásokból • 3. csop.: a jelenlegi meder fölött 20-80 cm-re elhelyezkedő kisebb, erodált sztalagmitok

5. A jelenlegi izotóparányok megismeréséhez néhány szalmacseppkő is megmintázásra került • A korokat alfa-spektrometriás U-sorozatos módszerrel határozták meg • Az eredmény összevetése más vizsgálati módszerekkel elért eredményekkel (malakológiai és löszkronológiai adatokkal, ÉNY-európai cseppkő koradatokkal, stabil izotópos vizsgálatokkal és pollen elemzésekkel)

6. A Baradla barlangi eredmények meglepően jó egyezést mutatnak más idősorokkal, ami a késő-pleisztocén őskörnyezeti változások cseppkőkoradatok alapján történő vizsgálatát alátámasztja

7. EredményekKövetkeztetések a barlang fejlődésére nézve: • A lerakódások egyike sem valószínű, hogy idősebb 200.000 évesnél • A főág valószínű 150.000 éves • A főági meder méretei az utolsó interglaciális óta nem sokat változtak • A würm időszakban a barlang valószínű jobban ki volt töltve, mint ma. Árvizek-cseppkőoszlopok kidöntése

8. Őskörnyezeti változások a késő pleisztocén során • Cseppkőkoradatokból a növekedés intenzitására utaló gyakorisági görbe szerkezthető • A pontszerű adatokat egy egyszerű valószínűségi eloszlással helyettesítjük, amelyet a kor és a szórás értékeiből számítunk • Mivel a gyakorisági értékek az előző lépésben módosulnak, ezért minden értéket el kell osztani az időszak átlagértékével, így az Y tengelyen végeredményben egy %-ban kifejezett skálát kapunk.

9. Cseppkőképződés változásai a cseppkőkoradatok alapján

10. Molluszka-vizsgálatokra alapozott éghajlatingadozások

11. Cseppkőképződés intenzitásának változásai a NY-európai cseppkőkoradatok alapján

12. Oxigénizotópos adatsor

13. Következtetések • Megállapítható, hogy a csppkőnövekedés a klímaváltozások jó indikátora • Nemcsak a hőmérséklet, de az éghajlat csapadékosságára is jó indikátor • Érdemes más módszerekkel kiegészítve használni az őskörnyezet rekonstruálásában

14. Az északnyugat-európai és a Kárpát-medencei adatok összehasonlításából leszűrhető, hogy az éghajlatingadozások többé-kevésbé párhuzamosan zajlottak, de ez alól vannak kivétek is, melyek érdekes felvetésekhez vezethetnek.