A Kreditmonitoring jöv ő je – javaslatok a továbbfejlesztésre Temesi József, egyetemi tanár, BCE

1. A Kreditmonitoring jövője – javaslatok a továbbfejlesztésre Temesi József, egyetemi tanár, BCE IV. Országos Kreditfórum Budapest, Semmelweis Egyetem, 2006. június 22.

2. A kreditmonitoring célja (OM 2005-ös elképzelése) Az állami felsőoktatási intézmények kreditrendszerre vonatkozó tevékenységeinek rendszeres monitorozásához • jöjjön létre egy módszertan és útmutató, • alakuljanak ki standard eszközök, eljárások, • legyenek ütemezett tevékenységek. A résztvevők és közreműködők számára ezáltal jelenjenek meg az éves tevékenységi tervbe illeszthetően a kreditrendszer tökéletesítését, a képzési rendszerrel kapcsolatos döntések előkészítését szolgáló monitoringgal kapcsolatos rutinszerű feladatok.

3. Részcélok: • A kreditrendszer működése sikerességének mérése (ezen belül: elégedettségvizsgálat – oktatók, hallgatók, dolgozók körében) • A működési hibák felmutatása • A szükséges/lehetséges beavatkozási pontok felkutatása • A kreditallokáció tartalmámak felmérése, vizsgálata, (mit írtak elő a tanszékek, mit terveztek a kreditekre vonatkozóan stb.), reprezentatív felméréssel és/vagy önkitöltős, önértékelő módszerek alkalmazásával • A kreditek mögötti idő-, és munkaráfordítás (időmérleg) kvalitatív és kvantitatív mérése statisztikailag korrekt, súlyozott (reprezentatív) mintavétel alapján • Szakmai/pénzügyi segítségnyújtás tervezése és végrehajtása • Kredit-indikátorok kidolgozása (beleértve a technikai kivitelezés lehetőségeinek vizsgálatát is)

4. Várható eredmény: Létrejön egy adatstruktúra, amely lehetővé teszi az évenkénti felméréseket és egy később kialakítandó feltöltött, majd rendszeresen frissülő információs tárház felállítását, megszületnek az első elemzések, kialakul a monitoring módszertan a hozzá tartozó eszközökkel és útmutatóval. Képet kapunk a kredit valódi tartalmáról.

5. Tapasztalatok, továbbfejlesztési elképzelések (2006) • Nem szükséges az elsőhöz hasonló mértékű, kiterjedtségű felmérés, és nem szükséges az éves gyakoriság. • Ugyanakkor lehetséges és szükséges olyan országos összesített adatokat begyűjteni, amelyek értelmezhetők ezen a szinten és az oktatásirányítás számára jeleznek folyamatokat, változásokat. Ezek köre meghatározandó. • Fontos szempont az adatfelvételek módszertani azonossága idősoros elemzések lehetővé tétele érdekében. • Az informatikai tanulmányi rendszerekből (ETR, Neptun stb.) rendszeresen rögzített adatokból a relevánsak kiválasztása, belőlük mutatók (indikátorok) képzése. • Országos lekérdezés ritkább időközökben.

6. Kreditmonitoring munkacsoport (2006) A kreditmonitoring kétféle funkciót töltsön be: egyrészt a kreditrendszer működésének megfelelőségét vizsgálja (a vonatkozó jogszabályokban meghatározott paraméterek mentén), másrészt a kreditrendszer működéséből eredő, az intézmény(rendszer) működését részben jellemző mutatók kialakításához adjon adatokat Tegye lehetővé az összehasonlítást a rendszer fejlődése, változása során - mutatói legyenek lekérdezhetők különböző időszakok után.

7. A leendő monitoring rendszer szerkezete A monitoring során különüljön el a helyzetfelmérésre alkalmas rész és az elégedettségvizsgálati rész. Az előbbi legyen tényszerű, a nyilvántartási rendszerből kinyerhető objektív adatokra alapozva, míg az utóbbi elsősorban (kizárólag) a hallgatók szubjektív véleményét tükrözze.

8. Mutatórendszer: a vizsgálandó lényeges területek • Kreditkiosztás a tantervekben (allokáció) • Kreditgyűjtés (akkumuláció) • Tantervi szabadság a tantervben (választhatóság biztosítása) • Tantervi szabadság a valóságban (választhatóság megvalósulása) • Rugalmasság a tantervben (előfeltételezések mértéke) • Rugalmasság a valóságban (a tervezés és előrehaladás akadályai) • Mobilitás - kreditátvitel • Kreditrendszer és a tanulmányok értékelése Kidolgozás:hipotézisek mentén (feldolgozhatóság)

9. PÉLDA (1)Kreditkiosztás a tantervekben (allokáció) H1: a szakos tantervekben dominálnak a kis kreditértékű tárgyak • M1a: A tanterv 1, illetve 2 kredittel ellátott tárgyainak aránya az • összes tantárgy számához képest (szakonként, intézményenként) • M1b: A tanterv tárgyai kreditjeinek átlaga és szórása • (módusz, medián, terjedelem, min., max.) H2: a kredit a kontaktórához kötődik H3: a kreditérték átlagban alatta marad vagy túl közel van a kontaktórához (kredit/kontaktóra) H4: a kreditrendszerben a tantárgyak száma csökken, kontaktóraszáma nő • M2-4a: Tantárgyak, kreditek és tantárgyi kontakt óraszámok szak, • intézmény szerinti összevetése

10. PÉLDA (2)Kreditgyűjtés (akkumuláció) • H5: a hallgatók tanulmányi ideje hosszabb a kkk-ekben meghatározott hivatalos képzési időnél • M5a: Kredites túlfutók aránya az adott évben abszolutóriumot szerzők között • M5b: 10%-nál nagyobb mértékben "elcsúszók" aránya a félévhez képest (szemeszter x 30 kredit) • M5c: Elcsúszás mintatanterv ajánlásaihoz képest (hány kreditnél kellene tartani a mintatantervben) - félévente az eltérés-átlag vizsgálata (%) • M5d: Az abszolutóriumszerzés évében diplomát nem szerzők aránya H6: a kreditrendszer rövidítési lehetőségét kihasználók aránya csekély H7: a hallgatók a várható munkaterhelési következményekre nem gondolva veszik fel a tárgyakat H8: A hallgatók kihasználják a 10%-os többletkreditfelvételi lehetőséget

11. PÉLDA (3)Mobilitás - kreditátvitel H14: a máshonnan befogadott kreditek száma nő H15: az intézményen belüli mozgást elősegíti a kreditrendszer • M15a: azonos intézmény más karáról, ill. szakáról befogadott kredit/összes teljesített kredit • M15b: a kreditbeszámítás mértéke újabb diploma esetén, párhuzamos képzés esetén – life-long learning • M15c: aktív félévként beszámított külföldi ösztöndíjas félévek száma/összes külföldi ösztöndíjas félévek száma H16: megvalósul az alacsonyabb képzési szintekről, más szakterületen végzett tanulmányokból hozott kreditek beszámítása

12. A mutatók (indikátorok) leírása Mutató megnevezése: Mit mér a mutató? Tantárgyi / Szakos használhatóság Intézményi / Országos használhatóság Longitudinális használhatóság Milyen hipotézis (jogszabályi előírás) ellenőrzésére alkalmas a mutató? Mely alapadatok szükségesek a mutató képzéséhez? Az alapadatok definiálása: A mutató képzésének módja (képlete, statisztikai terjedelme): A mutató értelmezése: [értékirány, optimális érték [ha van], mely értéknél/értéktartománynál mit jelez] A mutató elhelyezése: (intézményi vagy országos VIR-be) Az alapadatok begyűjtésének módja: Az alapadatok begyűjtésének ideje és gyakorisága: Alapadatok beszerzésének, értelmezésének nehézsége

13. Elégedettség vizsgálat és a kreditrendszerről szóló hallgatói visszajelzések Egységes elektronikus kérdőívsor lekérdezése az intézményi számítógépes tanulmányi rendszeren (ETR/Neptun) keresztül. • Előnyei: • nagyobb kitöltési arány biztosítható, • a válaszokon kívül a számítógépes tanulmányi rendszer tanulmányi adataiból is lehet hozzácsatolni az adatbázishoz (természetesen az adatvédelmi szabályok betartásával), • egy hallgató csak egyszer töltheti ki.

14. Szemeszterenkénti kitöltés. Első alkalom: 2007. február. • Kitöltési arány növelése: • beharangozás, figyelemfelkeltés, • intézményi/országos vezetői támogatottság (hivatalosság), • ajándék sorsolása.

15. A kérdések típusai: • igényre kérdezők (szükségesnek, fontosnak ítéli-e a hallgató) • a kitöltést végző személyes tapasztalatain alapulók (előfordult-e vele, találkozott-e vele, problémát okozott-e, segítette-e, stb.) • általános, illetve ellenőrző jellegűek. A kérdések logikája az objektív mutatók által megjelölt területeket követi

16. PÉLDA K1: Mennyire fontos számodra ....? Osztályozz 1-től 5-ig!

17. PÉLDA  T5. Mennyire tart vagy tartott vissza személyesen Téged attól, hogy áthallgass, az hogy ......? Ismét osztályozz 1-től 5-ig!

18. A működtetés jövője • A mutatórendszer egy sajátos modulként beépül az elektronikus tanulmányi nyilvántartási rendszerekbe. • A súlypont a szubjektív vizsgálatról fokozatosan áttolódik az objektív adatok elemzésére. • Az elemzések eredményeit az egyedi intézmények minőségbiztosítási célokra használják fel. • Az irányító hatóság országos áttekintéssel rendelkezik és oktatáspolitikai célokra tudja használni az eredményeket.