A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása az Európai U nióban

1. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása az Európai Unióban Sopron, 2005. március 17 Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

2. Az előadás tartalma • Mi jellemzi az Európai Unió politikáját a sajátos nevelési igényekkel (SNI) rendelkezők oktatása területén? • Melyek az SNI tanulók oktatásának jellegzetes trendjei Európában (integrációs folyamatok)? • Milyen hazai kihívások járnak az EU tagsággal?

3. Mi jellemzi az SNI politikát az Európai Unióban? Az SNI területén az EU-ra jellegzetes célokat és értékeket képviselő, koherens politika jellemző • E politika régebben kialakult, igen stabil és fontos része a közösségi vívmányoknak • E politika mögött sok aktív, elkötelezett szereplővan, akik azt effektív módon viszik előre • Ugrásszerűen fejlődnek azok az eszközök, amelyekkel a közösségi politikaa tagállamokban érvényre juttatható

4. Az EU SNI politikája az oktatásban/1 • A tágabb kontextus: • Az SNI ügy nem csak oktatási ügy, hanem egy átfogó politika része, amely általában a fogyatékkal élőkre és a kirekesztődéssel fenyegetettekre vonatkozik • Az EU kompetenciája a diszkrimináció elleni küzdelemben az alapszerződésből fakad • E politika része az EU szociális és foglalkoztatási politikájának (ahol erős eszközök vannak) • A befogadó felnőttek nevelése és a felnőttkori integráció megalapozása rendkívül erőskülső társadalmi elvárás az oktatás felé

5. Az EU SNI politikája oktatásban /2 • A közös oktatási SNI politika kezdetei – Tanácsi állásfoglalások és programok az integrációról a 80-as években • Oktatási Tanácsi (miniszteri) határozat az integrációról (1990) – a közös oktatási integrációs politika • A fogyatékkal élők az oktatási programokban • Az SNI és a lisszaboni folyamat • Oktatási Tanácsi (miniszteri) határozat (2003) a fogyatékkal élő tanulók egyenlő esélyeiről

6. SNI trendek az Európai Unióban/1 • SNI sokféle definíciója • Orvosi/biológiai megközelítéssel szemben nevelési/társadalmi megközelítés (social construct) • A legtöbb országban kiemelt politikai cél az integráció • Integrációnak többféle módja és mértéke van • Integráció tudásháttere és kapcsolatrendszere • Korábbi elkülönült intézmények forrásközpontokká alakulnak

7. SNI trendek az Európai Unióban/2 • Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási programoknak • Az ISCED1 és az ISCED2/3 szint között jelentős eltérés van • A szülők szerepe erősödik • Decentralizációhoz való pozitív viszony • Finanszírozásra kiemelt figyelem • Az SNI oktatást a normál oktatás pedagógiai megújításának eszközeként tekintik

8. Hazai kihívások és feladatok/1 • bekapcsolódás az EU által támogatott szervezetekbe és folyamatokba • megfelelő egyensúly az integrálás és elkülönült kezelés között • az integráció társadalmi elfogadottsága (szülők) • tanári kompetenciák és iskolai szervezet fejlesztése • a legjobb SNI intézmények bázisán szakmai támogatási rendszerek kiépítése • minőségpolitika és integrációs politika összekapcsolása

9. Hazai kihívások és feladatok/2 • a finanszírozási megoldások folyamatos kiigazítása • összekapcsolás helyi szociális és foglalkoztatási politikával • a társadalmi és biológiai/pszichikai hátrányokkal kapcsolatos integrációs mozgalmak kapcsolata (OOIH) (szinergiaés/vagy rivalizálás) • ESZA lehetőségek kihasználása (NFT HEFOP)

10. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!