460 likes | 968 Views
Tanulásmódszertan kötelező tantárgy I. év – 1. félév. Előadó: Szabó-Thalmeiner Noémi. Tanul ás-elméletek. Ókor, középkor tanulás=memoriterek megtanulása mások által feldolgozott ismeretek elsajátítása. kb. XVII. század. Empirizmus: a megismerés induktív
E N D
Tanulásmódszertankötelező tantárgyI. év – 1. félév Előadó: Szabó-Thalmeiner Noémi
Tanulás-elméletek • Ókor, középkor tanulás=memoriterek megtanulása mások által feldolgozott ismeretek elsajátítása
kb. XVII. század • Empirizmus: a megismerés induktív • Tanulás = a valóságból származó információk érzékszervek útján történő befogadása. • Szenzualizmus pedagógiája – l. Comenius szemléltetés módszere és alapelve
XVIII-XIX. század • Asszociációs pszichológia: a megismerés alapja a kapcsolatok teremtése az érzékletek és fogalmak között. • Herbart – oktatási szakaszai • Statikus elmélyedés – világosság foka • Dinamikus elmélyedés – asszociáció foka • Statikus eszmélkedés – rendszer foka • Dinamikus eszmélkedés – módszer foka
XX. század • Behaviorizmus (Watson) • Reformpedagógiák: a gyermeki cselekvésre fektetik a hangsúlyt. • Pl. Montessori, Freinet, Waldorf-pedagógia,
XX. Század második fele • Kognitivizmus • Konstruktivizmus: a valóságról modelleket építünk fel. • Pedagógia: • a gyermek tapasztalataiból indul ki • tapasztalatszerzés • konceptuális váltás • tudásépítés
Tanulási stratégiák • Tanulásra vonatkozó tervek, elhatározások rendszere. • Meghatározott célokra irányulnak. • Elrendezés és tartósság jellemzi őket. • Az információ gyűjtését, tárolását és előhívását foglalják magukba. • Alkotóelemei: módszerek. • Kialakulásuk eredete: • Kedvező tanulási tapasztalat. • Oktatási gyakorlat.
Csoportosításuk • 1. Szitó Imre: • Elemi tanulási stratégiák – egyszerű tanulási tevékenységek (néma olvasás, hangos olvasás, stb.) • Komplex tanulási stratégiák – elemi tanulási stratégiák összekapcsolása, algoritmussá vállása.
Csoportosításuk (2) Lappints Árpád: • Primér stratégia – tanulást fejlesztő stratégia (az információk felvétele, megtartása és felidézése). • Szekundér stratégia – tanulást támogató stratégia (a tanulás kedvező feltételeinek megteremtése, pl. figyelemkoncentráció, relaxáció, megfelelő attitűd, stb.)
Csoportosításuk (3) Kozéki – Entwistle • Mélyrehatoló tanulási stratégia – a tartalom megértésére törekszik. • Szervezett tanulási stratégia – jó munkaszervezés, rendszeresség, kitartás. • Reprodukáló tanulási stratégia – mechanikus tanulás, kudarc elkerülése.
Csoportosításuk (4) Pask • Holisztikus tanulási stratégia – először átfogó képre törekszik. • Szerialista tanulási stratégia – a részleteket részesíti előnyben. • Rugalmas tanulási stratégia – mindkét stratégiát alkalmazza.
SQ4R • Scan – előzetes áttekintés • bevezető, kiemelt részek áttekintése. • Query – kérdezés • Segíti a tanuló aktivitását. • Read – elolvasás • A megfogalmazott kérdésekre tudjunk választ adni. • Reflect – átgondolás • Olvasott információk összekapcsolása előzetes ismeretekkel. • Recite – felidézés • Emlékezetből való válaszadás az előzőekben feltett kérdésekre. • Review – ismétlő áttekintés • Célja a hatékony rögzítés – lényeges elemek újbóli áttekintése.
Tanulási stratégiák fejlesztése(Danserean) • Stimuláció • tapasztalati anyag felhalmozása – tudatosítás, motiváció biztosítása. • Fogalmi szintű információk • A tanulási feladathoz adekvát tanulási stratégia elméleti hátterének bemutatása. • Stratégia oktatása • A stratégia kivitelezéséhez szükséges eljárások megismerése. • Stratégia alkalmazása • Gyakorlati alkalmazás, mely megerősíti a stratégia használatát. • Visszajelentés • A stratégia alkalmazása során szerzett tapasztalatok elemzése. • Becslés, diagnózis • Értékelés.
Tanulási szokások Meghatározás • Feltételes reflexek kiépülésén alapuló, az egyénre viszonylagos állandósággal jellemző tanulási stratégiák összessége. Kialakulásuk tényezői • Észlelt minták • Korábbi tapasztalatok • A személyiség pszichés struktúrája.
Komponensei • Napirend • Sorrend • Szervezés • Kontroll – önkontroll • Módszerek, technikák
Tanulási módszerek és technikák Meghatározás • A megismerést segítő, tanuló által alkalmazott ismétlődő, célszerűen választott vagy spontán módon szerveződő eljárások együttese.
Kiválasztásukat meghatározó tényezők • A tanuló értelmi fejlettsége • A tanulás célja • A megtanulandó tananyag • A tanulási környezet feltételei
Bevésés módszerei ISMÉTLÉS • Szerepe: • a felejtés megelőzésében; • hézagossá vált tudás kiegészítésében; • megtanulandó anyag lényeges elemeinek kiemelésében; • régi és új ismeretek összekapcsolásában; • a tanulás eredményességének megállapításában van. • Formái: • az emlékezeti tevékenység alapján: • bevéső (eredeti információk újbóli felvétele) • felidéző ismétlés (nincs szükség az eredeti információkra) • az ismétlés célja szerint: • fenntartó ismétlés (célja, hogy néhány másodpercig megtartson valamit a rövid távú memóriában) • elaboratív ismétlés (úgy kell az emlékezetbe vésni, hogy az később is felhasználható legyen: kapcsolatok keresése, tapasztalatok felidézése, stb.) • a bevésés módja szerint: • mechanikus (többszöri ismétlés által, megértés nincs feltétlenül jelen) • logikus, megértésre alapozott.
A hatékony bevésés eljárásai: • A tanulandó anyag értelmi, logikai kapcsolatainak feltárása. • Egységes, átfogó kép kialakítása a bevésés előtt. • Az értelmi kapcsolatok feltárása nyomán a lényeg kiemelése. • A tanulandó anyag logikus felépítését tükröző kulcsszavak kiemelése. • Sajátos elgondolás alapján készített vázlat. • Az anyag strukturális kapcsolatainak a felismerése. • Aktív olvasás. Olvasás előtt a témával kapcsolatos előzetes ismeretek összegzése, közben kérdések felvetése.
Mikor és hányszor kell ismételni? • Jobb, ha hosszabb ideig elhúzódnak, megszakításokkal, mint egyszeri alkalommal hosszabb ideig. • Nagy terjedelmű anyagok esetében: nem az egészet, hanem részekre bontva ismételjünk. • Az újabban tanult anyagot sűrűbben, később már ritkábban. (Lappints, 2002)
Mnemotechnikák • a helyek módszere (a megjegyzendő dolgot vagy tárgyat valamilyen helyhez kötjük); • történet módszere (a megtanulandó anyagot történetbe foglaljuk); • kapcsolás módszere (hosszabb lista megtanuláskor előnyös – minden megtanulandó dologról élénk vizuális képet kialakítani, és ezeket egymáshoz kötni); • kulcsszó módszer (kiemelni a kulcsszavakat és ezeket memorizálni), • asszociáció módszere (rögzült emlékkép összekapcsolása a megtanulandó dologgal), stb.
Más bevésési eljárások • ACRONYM. Egy adott lista kezdőbetűiből egy új szót képezünk és azt jegyezzük meg. • ACROSTIC. Létrehozhatunk acronym mondatokat is a könnyebb memorizálás érdekében, ezeket acrostic mondatnak nevezzük. Pl. Az E – G – H – D – F (a kotta öt vonalának ábécés nevei alulról felfelé, g-kulcs esetén) betűk könnyen megjegyezhetők az alábbi mondat segítségével: „Este gitározik három dagadt férfi.” • RITMUSOK ÉS RÍMEK. Pl. „Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbról pedig kél.” „Minden vízbe mártott test, a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya.”
Az ismétlés sikerességét növelő módszerek: • RENDSZEREZÉS (az anyag belső kapcsolatrendszerének figyelembevétele, hierarchikus kapcsolatok felállítása) • KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA (asszociatív kapcsolatok a régi és az új tudás között)
Tanulási technikák • Szöveg hangos olvasása • Néma olvasás • Olvasott szöveg elmondása emlékezet alapján. • Elolvasott vagy elmondott szöveg néma ismétlése • (F)Elmondás más személynek. • Beszélgetés társakkal a tanult információkról. • Áttekintés(előzetes – cím, alcímek, főbb bekezdések, stb.; utólagos – kiemelések, összevetés saját jegyzettel vagy iskolai vázlattal)) • Ismeretlen szó meghatározása • Kiemelés • Parafrazeálás (egyes szövegrészek átfogalmazása) • Kulcsfogalmak (kiemelése és/vagy definíciója) • Jegyzetkészítés (és ennek vizuális tagolása) • Ábrakészítés, tanári vázlat értelmezése • Fogalmak közötti kapcsolatok keresése, ezek rögzítése • Összefoglalás (lényegi mozzanatok kiemelése, rendszerbe foglalása, leírása) • Kérdések feltevése és válaszadás – önellenőrzés • Lehetséges tartalmak strukturális és működésbeli modellezése (ábrakészítés) • A tanultak elmondása
Tanulástérkép • Vegyünk egy sima (nem vonalas vagy négyzetrácsos) papírt és fordítsuk az oldalára (fekve legyen előttünk). • Legalább 3 szín felhasználásával rajzoljuk az elmetérkép fő témáját lefedő képet a lap közepére. • Rajzoljuk meg a fő ágakat, amelyek a vizsgált téma fő pontjait jelentik s használjunk kulcsszavakat és kulcs-ábrákat. • Ezekhez adjuk hozzá a részleteket kulcsszavak, ábrák, szimbólumok formájában. • Használjunk színeket és tegyük olyan széppé elmetérképünket, amennyire csak lehet. • Nyomtatott betűkkel írjunk és egy vonalra csak egy szó kerüljön. • Nyilak használatával jelöljük az összefüggéseket. • Vidáman, jókedvvel készítsük. • Törjük át a megszokás korlátait. Használjunk vad színeket, ábrákat, hatalmas papírokat. • Ne ítélkezzünk, bátran írjuk le gondolatainkat úgy, ahogy jönnek. • Ne ragadjunk le egyik résznél sem, nyugodtan ugrálhatunk az egyes szakaszok között.
Tanulási stílus Meghatározás • A személyiség belső, viszonylag állandó determináló tényezője • kognitív, affektív vonások összessége, • benne a megismerés módja, formája nyilvánul meg, • a legkülönbözőbb helyzetekben is meghatározza a tanulás módját, befolyásolja eredményességét.
Mire vonatkozik a tanulási stílus? • 1. Hogyan fogadjuk be legkönnyebben az információt? – látás, hallás, mozgás, érintés • 2. Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt? – globális, analitikus • 3. Milyen feltételekre van szükségünk, amelyek segítenek az információ felvételében és elraktározásában?– érzelmi, társas, fizikai és környezeti. • 4. Hogyan hívjuk elő az információt?
A tanulási stílust meghatározó elemek • Környezeti ingerek • Érzelmi ingerek • Társas ingerek • Fiziológiai ingerek • Pszichológiai ingerek
1) KÖRNYEZETI INGEREK • HANGOK: Arra utal, hogy a tanuló milyen hangokat preferál a tanulási környezetben. • MEGVILÁGÍTÁS: A tanulás közbeni megvilágításra és a preferált fény erősségére utal. • HŐMÉRSÉKLET: A tanulás során kedvelt hőmérsékletet jelenti. • DESIGN: A szoba és a bútorok olyan módon történő elrendezését jelenti, ahogyan azt a tanuló szereti.
2) ÉRZELMI INGEREK • MOTIVÁCIÓ: A tananyag megtanulása irányában megmutatkozó motiváció mértékére és jellegére utal. • KITARTÁS: Egy dolog megtanulása vagy egy feladat végzése terén megmutatkozó kitartás jellegzetessége. • FELELŐSSÉG: Azt jelenti, hogy milyen mértékben vállaljuk a felelősséget saját tanulásunkért. • STRUKTURÁLTSÁG: Azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen mértékben szereti azt, ha minden utasítást egymás után megkap az adott feladattal kapcsolatban.
3) TÁRSAS INGEREK • EGYEDÜL: Arra utal, hogy a tanuló milyen mértékben preferálja az egyéni tanulást. • PÁROS: Egy tanuló társsal való tanulás kedvelésének mértékét mutatja. • CSOPORTOS: Egy tanuló csoportban való tanulás preferálására vonatkozik. • FELNŐTT: Egy felnőtt ellenőrzésének és támogatásának igényére vonatkozik. • VÁLTOZATOSSÁG VAGY RUTIN: A tanulás közbeni, egyszerre több feladatban való részvétel előnyben részesítésének mértékére vonatkozik.
4) FIZIOLÓGIAI INGEREK • ÉRZÉKSZERVI: A hallgatással, nézéssel, tapintással és tapasztalással való tanulás preferenciáját írja le. • TÁPLÁLÉK: A tanulás közbeni ivás, evés és rágcsálás igényének mértékét mutatja. • NAPSZAK: A tanuláshoz megválasztott napszak preferenciáját jelenti. • MOZGÉKONYSÁG: Annak mértékére utal, hogy koncentrálás, tanulás közben mekkora igényünk van a mozgásra, a testhelyzet megváltoztatására.
5) PSZICHOLÓGIAI INGEREK • GLOBÁLIS-ANALITIKUS: Arra utal, hogy a tanuló akkor tanul könnyebben, amikor a részletek előtt láthatja annak átfogó képét, vagy pedig akkor, ha először a részleteket dolgozza fel és ezután áll össze számára a teljes kép. • FÉLTEKEISÉG: Ez átfedésben áll az előzővel. A bal agyféltekei preferenciával rendelkezők elemzőbbek, az információt sorba, egymás után szeretik feldolgozni. A jobb agyféltekei preferenciával rendelkezők szeretnek egyszerre több dologgal foglalkozni, globális tanulók. • IMPULZÍV-REFLEKTÍV: A gondolkodás tempójára utal. A döntések előtti alternatívák megfontolásának mértékét jelenti.
A tanulás tanításának formái • Direkt (közvetlen) fejlesztés: • Tanulási módszerek, technikák megismertetése. • Indirekt (közvetett) fejlesztés: • A tanuláshoz szükséges személyiségbeli feltételek fejlesztése.
A tanulás tanítása • A tanulás diagnózisa • A tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. • Tanulási környezet biztosítása.
A tanulás diagnózisa • Kognitív feltételek feltérképezése: tanulási stílus, stratégiák, szokások, módszerek, előzetes tudás, esetleges tanulási zavarok. • Affektív tényezők megismerése: motívumok, attitűdök, kötődés, stressz és szorongásszint, önkontroll, stb. • Tanulás környezetének feltérképezése: otthoni és iskolai környezet.
Tanulási képességek fejlesztése • Gondolkodás • Emlékezet • Figyelem, észlelési képesség • Koncentráció • Motiváció (önbizalom, akaraterő, szándék) • Szövegértés, felolvasás.
Gondolkodási készség • Lényegkiemelés • Tervezés, nyomon követés, értékelés = metakognitivitás • Logikus gondolkodás
Emlékezet fejlesztése • A jól beiktatott szünetek is segítenek. • Vizsga előtti alvás. • Ismétlések megfelelő beosztása.
Koncentráció, figyelem, észlelési képesség • Függ a gyerekek temperamentumától. • Fejleszthető különböző gyakorlatokkal: • Figyelmi feladatok • Aktív olvasás • Koncentrációs gyakorlatok (jelkeresés, hibakeresés) • Lazító testgyakorlatok
Motiváció • Belső hajtóerők, melyek tanulásra ösztönöznek. • Kognitív motívumok – kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy • Családi háttérrel összefüggő motívumok (hogyan viszonyulnak a családban a tanuláshoz.) • Karrier elképzelésekkel kapcsolatos motívumok. • Kortárscsoportból fakadó motívumok (versengés, mintakövetés.)
Tanulási stratégiák fejlesztése • Stratégiák, módszerek, technikák megismerése. • Tanítási óra = minta az otthoni tanuláshoz. • Tanácsok a tanulási stílushoz való igazításhoz.
Tanulási környezet • Érzelmileg biztonságos • Stimuláló, ingergazdag • Ösztönző, pozitív, bátorító • Felfedezhető, manipulálható • Aktív, mozgásos.
Tanulási környezet • Gazdag, stimuláló ingerek (színek, gyermeki rajzok, stb.) • Csoportos helyek (pihenő hely – lehetőség a beszélgetésre) • Zárt és nyitott helyek összekötés (mozgás a szabadban) • Motiváció növelés (összetartozást érzékeltető munkák kifüggesztése) • Érzelmi biztonság (kicsi stressz)
Tanulási környezet • Változatos helyek (transzfer lehetőségét biztosító különböző helyzetek) • Minden forrás legyen elérhető • Rugalmasság (több szempont elfogadása) • Aktív és passzív helyek biztosítása. • Személyes helyek (otthon és az iskolában) • A teljes közösség (minden lehetőség felhasználása a tanulásra).