Paradigmaváltás az info-kommunikációs szabályozásban

1. Paradigmaváltás az info-kommunikációs szabályozásban Dr. Erényi István Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Budapest, Dob u. 75-81. Erenyi@cms.khvm.hu

2. Figyelmeztetés és optimizmusNeumann Jánostól, 1955. Túléljük-e a technikát? A Földgolyó gyorsan érlelődő válságban van A technika, amely uralkodóvá válik a következő évtizedekben ellentétben van a hagyományos és főleg a most érvényes földrajzi és politikai egységekkel és koncepciókkal. A fejlődés ellen nincs gyógymód. Előre kész receptet kérni nem lenne ésszerű. Csak a szükséges emberi tulajdonságokat határozhatjuk meg:tolerancia, rugalmasság, intelligencia (és kellő humorérzék). USA és SZU szembenállása, világ szakadása: gazdagokra, szegényekre, környezet-károsítókra és annak áldozataira

3. Változások a világban • Az elmúlt évtized: • globalizáció • információs forradalom • „globális falu” lakói lettünk/leszünk • Felelősségünk: • fenntartható fejlődési pálya • lakók jóléte • ember és természet harmóniája

4. Figyelmeztetés: • Az emberiség eljutott a technikai fejlettség azon szintjére, hogy potenciálisan képes önmaga és a Föld megsemmisítésére • Az információs társadalom az ember képességeit fokozza, megsokszorozza • jó szándék adta lehetőségek • rossz szándék szülte veszélyek • gondatlanság, nem kellő körültekintés

5. Jövő-vízió:Globális egyensúly • Ezer és ezer kis lokális egyensúly összege • Globális falu • minden háza lakható • minden család gyarapodik • Közös érték, amit együttesen hozunk létre • egymást el- és felismerő érdekek • alkotó kooperáció (Göncz Árpád: Tudomány világkonferenciája, Budapest, 1999.)

6. Az információs társadalom • felelősségteljes tudás korszaka • tudomány, technika, az állam és a globális falu lakói • az emberiség javára,prosperitás megteremtésére • BÖLCSESSÉG KORSZAKA (Göncz Árpád: Tudomány világkonferenciája, Budapest, 1999.)

7. Az információs társadalom kiépítése és működtetése Az állami szerepvállalás meghatározó,de fontos • a piaci szereplők minél teljesebb bevonása, • nemzetközi együttműködés

8. Konvergencia: • hírközlés, távközlés • informatika, információtechnológia • műsorszolgáltatás, médiaipar • technológiai integráció • szolgáltatások integrációja • tevékenységek közeledése

9. Korábbi szabályozási modell: • Távközlés:Szolgáltatás:kapcsolat két végpont közötttartalom eljuttatás céljából • Média:Műsorszórás és -elosztásegy pontról sok (passzív) előfizető felétartalom szabályozás

10. Paradigmaváltás:A szabályozás fő célja: • Fenntartható fejlődés • Piaci verseny és esélyegyenlőség biztosítása • A társadalmi jólét növelése • Bizalom és biztonság növelése Ellentétben a korábbi célokkal: • monopol (kvázi-monopol) kötelezettségek, • tiltások, engedélyek

11. Új modell, új paradigma • Piac normális működésének szabályozásapiaci kezdeményezések ösztönzése,támogatása,kedvező környezet kialakítása;aktív, nagyszámú piaci szereplő viselkedésének szabályozásaés biztonságának a megteremtése

12. Az info-kommunikációs piac: • Jelentős mennyiségű magán és közcélú adat • Tárolóhely tulajdonlás és szolgáltatás • Hozzáférés szolgáltatás • Előfizető, felhasználó • adatot szolgáltat • adatot fogyaszt • tartalomra hatással van • üzleti céllal használja a hálózatot • más céllal használja a hálózatot • üzleti tevékenységet folytat

13. Politikai hatások, változások • az információs társadalom megvalósulásának össztársadalmi hatása (oktatás, kultúra, egészségügy, kereskedelem, a konvergencia hatásai a távközlésben) • a szolgáltatások fogyasztó központúvá válása

14. Gazdasági, piaci hatások • Magyarország az EU egységes belső piacának részévé válik • élesedő versenykihívás, • piaci lehetőségeink bővülése • sokszínű, széleskörű szolgáltatási kínálat • a globalizáció felgyorsulása (nemcsak EU tagságunk következménye)

15. Globális info-kommunikációs világ • Hazai szabályozás és piac • Határokon átnyúló tevékenységekmás kultúra, más nyelvmás szabályok, előírások illetékesség kérdése • Nemzetközi szabályozás és szabványosítás

16. Állami szerepvállalás • távközlő berendezések és szolgáltatások vásárlója (megrendelő) • nagy mennyiségű információ termelője (piaci szereplő) • jelentős információ fogyasztó • szabályozó • Az állam ingyen vagy olcsón szolgáltasson közcélú információt és ne szorítson ki egyetlen vállalkozót sem a piacról.

17. Konzisztens jogi környezet • Hagyományos tárgykör: valós világ, materiális termékek • Információs társadalom:Materiális és virtuális szolgáltatások és termékekvirtuális világ, virtuális tárgykör

18. Szabályozandó területek kategóriái: • Szektor-specifikus területek • Kereskedelem, termelés, szolgáltatás területei • Társadalmi jólét biztosítása • Média • Határokon átnyúló tevékenységek

19. Szektor-specifikus területek: • Elektronikus, polgárbarát (ön)kormányzat • Táv-egészségügy • Távoktatás • Táv-munkavégzés (nemzetközi!)

20. Kereskedelem, termelés, szolgáltatás • Szerzői és intellektuális jogok • Digitális aláírás, okmányok • Szerződésre vonatkozó szabályok • Elektronikus fizetési tranzakciók • Elektronikus pénz • Elektronikus azonosítás

21. Társadalmi jólét • Elektronikus jogsérelem • Hálózati bűncselekmények • Tartalomra vonatkozó szabályok • közcélú és magánadat • illegális és káros tartalom • Fogyasztóvédelem • Egyenlő esélyek biztosítása • egyetemes hozzáférés • közcélú adatokhoz hozzáférés • versenyhátrányban lévők jogainak biztosítása

22. Az Információs Társadalom fejlesztésének alapelvei • Tisztességes verseny ösztönzése • a magán szektor befektetéseinek bátorítása • közösen elfogadható szabályozási keret kialakítása • szabad hozzáférés biztosítása a hálózatokhoz • biztosítani az egységes szabályozást és hozzáférést a szolgáltatásokhoz • elősegíteni az állampolgárok esélyegyenlőségét • elősegíteni az adattartalom sokféleségét, ideértve a kulturális és nyelvi különbözőségeket • elismerni a világméretű együttműködés szükségességét, különös tekintettel a kevésbé fejlett országokra

23. A szabályozás főbb fejezetei • Internet szolgáltatás • elektronikus iratok (hitelesítés, minősítés, elektronikus aláírás) • elektronikus kereskedelem (kereskedelem, fogyasztóvédelem, vám, adózás, fizetőeszközök) • tartalom (szerzői jogok, személyiségi jogok, műsorszórás, ártó és sértő tartalom)

24. Internet szolgáltatások • a szolgáltatások definiálása (hozzáférés, levelezés, web…) • a szolgáltatókra vonatkozó szabályozás (milyen feltételekkel, ki nyújthatja a szolgáltatást, felügyeleti intézményrendszer, engedélyezési eljárások…) • az előfizetői szerződésre vonatkozó általános követelmények • az adatkezelés szabályai (előfizetői adatok, forgalmi adatok…) • felelősségi viszonyok kérdése a hálózaton megjelenő tartalom kapcsán

25. Kormányzati szerepvállalás alapelvei • A magánszektornak vezető szerepet kell vállalnia. • A kormányoknak kerülniük kell az elektronikus kereskedelem indokolatlan korlátozását. • A kormányoknak fel kell ismerniük az Internet egyedülálló lehetőségeit. • Világszerte támogatni kell az Interneten folyó elektronikus kereskedelmet.

26. Kormányzati szerepvállalás alapelvei • A kormányzati közreműködés célja nem lehet más, • mint a kereskedelem kiszámítható, minimális, • egységes, egyszerű jogi környezetének létrehozása. • szellemi tulajdon védelme • fogyasztók jogainak védelme • bűncselekmények megakadályozása és következetes üldözése • az ipar önszabályozó mechanizmusainak bátorítása • tiszta és egyszerű adórendszer kialakítása • kisvállalkozások támogatása

27. Elektronikus iratok • hitelesség, (digitális aláírás: valóban az küldte-e, aki fel van tüntetve) • sértetlenség (az üzenet az átküldés során véletlenül vagy szándékosan nem változott-e meg) • letagadhatatlanság (megakadályozza mind a küldőt, mind az üzenet vevőjét abban, hogy később letagadja a kommunikációban való részvételét) • időbélyegző (az elektronikus okirathoz hozzárendeli a hitelesítés dátumát)

28. Az univerzális szolgáltatás lényeges elemei: • meg kell határozni az univerzális szolgáltatás költséget, amelynek bázisa a hosszú távú inkrementális költség • ki kell alakítani a szolgáltatás gyakorlati működtetésének mechanizmusát, a finanszírozást (pl. alap) • meg kell határozni, hogy ki járul hozzá és milyen mértékben a szolgáltatáshoz (ki végzi és kik finanszíroznak)

29. Az univerzális szolgáltatás lényeges elemei: • minden közcélú szolgáltató fizessen hozzájárulást, amely legalább x % piaci részesedéssel rendelkezik. • a hozzájárulást a szolgáltatók minden nem univerzális szolgáltatás árbevétele után fizessék. • a hozzájárulás a nem univerzális szolgáltatás árbevételének x %-a. • univerzális szolgáltatásban csak a rászorulók részesülhessenek.

30. Strukturális hatások, az intézmény rendszer továbbfejlesztése • a jogalkotó és jogalkalmazó feladatkörök teljes intézményi szétválasztása • a szabályozó hatóság függetlenségének teljessé tétele • a szakminisztérium feladatköre a jogalkotás és stratégia alakítás

31. Strukturális hatások, az intézmény rendszer továbbfejlesztése (folyt.) • a független szabályozó hatóság elsősorban a díjak szabályozása, a hálózatok összekapcsolás és a műszaki szabályozás eszközeivel avatkozhat be a folyamatokba • a minisztériumok tagozódásának, feladatkörének kialakítására EU normák nincsenek, az optimális szerkezetet nemzeti érdekeink és sajátosságaink határozzák meg

32. Strukturális hatások, az intézmény rendszer továbbfejlesztése (folyt.) • a piac teljes liberalizációja • 2002 novemberéig mindenképpen • tárgyalások a monopóliumok megszűntetésének előre hozataláról • a Matáv esetében 2002 december 31.-re • a helyi koncessziós társaságok esetében 2001 december 31.-re

33. Strukturális hatások, az intézmény rendszer továbbfejlesztése (folyt.) • a privatizáció továbbvitele • az Antenna Hungária Rt. feljavítása, működésének erősítése a kedvező privatizáció lehetősége és a későbbi tőzsdére vitel érdekében • olyan szabályozó rendszer fenntartása, mely biztosítja, hogy a kivihető tőke a befektetett tőke meghatározott hányadát ne haladhassa meg

34. Jogi környezet • az összes kötelező érvényű EU irányelv átvétele fokozatosan, de legkésőbb a csatlakozás 2002. január 1.-i munkahipotézisének időpontjáig (kivételt képeznek azok a kisszámú irányelv cikkelyek, melyek alkalmazása alól átmeneti mentességet igénylünk, ha a piac megnyitását nem sikerülne előre hozni)

35. Jogi környezet (folyt.) • az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget előíró irányelv (USO) • az előfizetői díjakra vonatkozó irányelv: a díjszabályozásban csupán elveket adunk meg és azokat a mutatókat jelöljük meg (pl.infláció, hatékonyság stb.) melyeket a kalkulációhoz figyelembe kell venni. Ez biztosítja, hogy a valódi ársapka szabályozás irányába mozduljunk el.

36. IT sarokszámok ‘98 • Internet hostok száma: 100.000 • Internet szolgáltatók száma: 30 • Internet felhasználók száma: 300.000 - 500.000 • Web szerverek száma: 5000 • Eladott PC-k száma: 175.500 (‘98)(Dataquest), 40 %-ra becsült feketepiac • Nincs hivatalos statisztika

37. Tartalom szabályozás • a hálózati tartalomra hogyan vonatkozik a Sajtó- illetve Média törvény? • személyiségi jogok védelme • szerzői jogok védelme • a hálózaton megjelenő tartalomért viselt felelősség

38. illegális tartalom(illegal content) • nemzetbiztonsági kérdések (bombakészítési útmutatók, kábítószer előállítási, receptek, terrorista cselekmények) • kiskorúak védelme (megtévesztő kereskedelmi tevékenység, erőszak, pornográfia) • az emberi méltóság védelme (rasszista gyűlöletkeltés vagy megkülönböztetés) • gazdasági biztonság (csalás, hitelkártya kalózkodás)

39. illegális tartalom (folytatás) • információ biztonság (rosszakaratú számítógép feltörés) • magánélet védelme (személyes adatok jogosulatlan közlése, elektronikus zaklatás) • hírnév, megbízhatóság védelme (rágalmazás, törvényellenes összehasonlító reklámozás) • szerzői jogok (szerzői jogvédelem alattálló művek jogosulatlan terjesztése)

40. Sértő tartalom (harmful content) Nem tiltott tartalom,de: • terjesztése korlátozott (például csak felnőtteknek szánt) • egyesek számára sértő, de a kifejezés szabadsága miatt publikálásuk nem tiltható

41. Köszönöm figyelmüket!