150 likes | 248 Views
Magyar Nyelven Európában I. Felsőoktatás és Tudomány Budapest 2006. március 31 – április 1. Felsőoktatás és tudomány – történelmi visszatekintés, mai törekvések, nyelvi problémák. Berényi Dénes Magyar Tudományos Akadémia. Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Budapest 2006. március 31.
E N D
Magyar Nyelven Európában I.Felsőoktatás és TudományBudapest2006. március 31 – április 1.
Felsőoktatás és tudomány – történelmi visszatekintés, mai törekvések, nyelvi problémák Berényi Dénes Magyar Tudományos Akadémia
Balassi Bálint Magyar Kulturális IntézetBudapest2006. március 31.
Felsőoktatás és tudomány – történelmi visszatekintés, mai törekvések, nyelvi problémákVázlat • Történelmi visszatekintés • A jelen • A tudomány és a felsőoktatás nyelve
1. Történelmi visszatekintés • Európa • A helyzet a 2. évezred kezdetén • a kínai civilizáció minden tekintetben vezet • az arab is sok tekintetben • Megkezdődik az európai civilizáció „előrenyomulása” • mára az európai civilizáció egyeduralkodó a világon
Az okot igazából ma sem tudjuk • a tudomány és technika szerepe kétségtelen • de miért itt fejlődött ki a modern tudomány • Az egyetemek Európában • Európai „találmány” • a középkor „szülötte” • a fokozatok rendszerével, a „nációkkal” • Az első egyetemek • Bologna (1088) • Párizs (1200) • Oxford (1249)
A tudományos akadémiák már a modern tudományosság idején jöttek létre • Accademia dei Lincei ( Róma, 1603) • Royal Society (1662) • Academie des Sciences (1666) • Berlini Tudományos Akadémia (1700) • Tudományos folyóiratok • Journal des Savanants (1665) • Philosophical Transactions (1665) • Kutatóintézetek • XX. század
b. Magyarország • Kezdettől fogva bizonyos „megkésettség” • az egyetemalapításban is: Pécs (1367), Óbuda (1395) • Közép-Európa hasonló helyzetben, de vannak szerencsésebbek:Prága (1348), Krakkó (1364), Bécs (1365) • A „török idők” még „rátettek” • Nagyszombati Egyetem (1635; 1777-ben Budára, ill. 1786-ban Pestre költözik) • Kolozsvári Egyetem (1872)
Magyar Tudományos Akadémia (1825) • Tudományos folyóiratok • Magyar Múzeum (1788) • Felzárkózás a XIX. században, annak is elsősorban a II. felében • I. fele: Bolyai, Körösi Csoma Sándor • II. fele: Semmelweis, Eötvös • Kutatóintézetek • főleg a II. világháború után
2. Jelen • Tendenciák a felsőoktatásban • Számbeli növekedés • Sokszínűség • Felnőttképzés, továbbképzés (hazánkban több mint 500 felnőttképzési intézmény) • „Nyílt egyetem” – kapcsolat a társadalommal, a gazdasággal • Bolognai folyamat
b. A helyzet a tudományban • Ráfordítások – EU cél: ~ 2% BNT • Együttműködés • Világháló c. EU-törekvések • Európai kutatási és oktatási terv • Keretprogramok • a 7. keretprogram 2005-13 • prioritások • Egyetemi hálózatok
Egyéb programok • COST, EUREKA, Tempus, stb. • Közös intézetek – európai intézmények • CERN, EMBO, ESO, ESA, ESRF, stb. • Az EU programok és a magyar bekapcsolódás • országhatárokon átnyúló programok • az anyaországon kívüli bekapcsolódások:magyar-magyar együttműködés
3. A tudomány és a felsőoktatás nyelve • A „lingua franca” szükségessége • Ami korábban a latin volt a tudományban • az ma az angol • három nyelv az EU-ban • kettő az anyanyelven kívül • Mi a helyzet a felsőoktatásban? b. Az anyanyelv fontossága • Az anyanyelv (első nyelv) elhelyezkedése az agyban
c. Csak az anyanyelv? • Három-féle modell • csak egy nyelvű (pl. angol egyetemek vagy Turku-i egyetem) • két nyelvű (pl. barcelonai vagy az ottawai egyetem) • tendencia a három nyelv irányában • Debreceni konferencia (2004. okt. 28-31.) • egyetemi tanácsok és diák-képviselet • A többség nyelvének ismerete nélkül a kisebbségi értelmiség hátrányba kerül
d. A „tudás társadalmát” nem lehet felépíteni tudomány és felsőoktatás nélkül • Itt az anyanyelv szerepe nem elhanyagolható • De a többnyelvűség elengedhetetlen követelmény