210 likes | 389 Views
A magyar közúthálózat fejlesztése. Magyar Útügyi Társaság - Visegrád, 2005. november. Horváth Zsolt Csaba GKM - közlekedési helyettes államtitkár Budapest, 2005. november 16. . Aktuális kérdések. A közlekedéspolitika főbb irányelvei Nemzetközi kötelezettségek
E N D
A magyar közúthálózat fejlesztése Magyar Útügyi Társaság - Visegrád, 2005. november Horváth Zsolt Csaba GKM - közlekedési helyettes államtitkár Budapest, 2005. november 16.
Aktuális kérdések • A közlekedéspolitika főbb irányelvei • Nemzetközi kötelezettségek • A közúti fejlesztési politika szempontjai • Az „Útpénztár” koncepciója • A díjpolitika alapelvei • A beruházási költségek csökkentése • A távlati koncepció és program
Az EU Közös közlekedéspolitika célja • Az EU-tagállamok különböző szabályainak harmonizációja. • Az infrastruktúra-fejlesztések összehangolása. • A nemzeti infrastruktúra-hálózatok (közutak, vasúti pályák) közötti átjárhatóság biztosítása. FENNTARTHATÓ MOBILITÁS
A közös közlekedéspolitika stratégia főirányai • A közlekedési munkamegosztás átrendezése • szabályozott verseny • közlekedési módok egymáshoz kapcsolása • A szűk keresztmetszetek megszüntetése • az akadályok megszüntetése a főútvonalakon • a finanszírozás gondja • A közlekedők a közlekedéspolitika középpontjában • nem biztonságos utak • a használó költségeit befolyásoló tények • az emberarcú közlekedés • a városi közlekedés ésszerűsítése • A közlekedés globalizálódásának kezelése • a bővítés lényegi változásokkal jár • a kibővült Európa hatásosabb fellépése a világban
A magyar közlekedéspolitika stratégiai főirányai • Az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a területi különbségek csökkentése, a közlekedés-biztonság növelése, az épített és természeti környezet hatékony védelme. • Az Európai Unióba integrálódásunk elősegítése. • A környező országokkal való kapcsolatok feltételeinek javítása, és a kapcsolatok bővítése. • A területfejlesztési célok megvalósítása. • A hatékony üzemeltetés és fenntartás feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével.
Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 A Magyar Közlekedéspolitika főbb stratégiai céljai: • az Európai Unióba való integrálódás elősegítése • a környező országokkal való kapcsolatrendszer feltételeinek javítása • a regionális közlekedési egyenlőtlenségek csökkentése • a forgalmi torlódások mérséklése • a közlekedési módok közötti egyensúlyra törekvés • a hálózatok szűk keresztmetszeteinek megszüntetése • területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása • életminőség javítása, közlekedésbiztonság növelése, környezet védelme • a szabályozott verseny és a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése • a közlekedés globalizálódásának kezelése
Az országos közúthálózat nemzetközi összefüggései A külső kapcsolatrendszer kialakítása: • a TEN-hálózat magyarországi szakaszainak országhatárig történő mielőbbi kiépítése, • a korábbi TINA-hálózat elemeiként szereplő tengelyek fejlesztése. Helsinki folyosók magyarországi szakaszai a korábbi TINA elemekkel Helsinki folyosók
A gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés gazdaságélénkítő hatása A gyorsforgalmi úthálózat elérhetősége2003, 2006, 2015-ben (15 és 30 perces vonzáskörzetek)
Egyedi kormánydöntés alapján nyújtott fejlesztési támogatással autópályák mentén megvalósuló beruházások Magyarországon, 2003-2010 Borsodchem-Linde (vegyipar) 33 Mrd Ft, 95 új munkahely SAP (szoftver-fejlesztő központ) 6,5 Mrd Ft, 310 új munkahely ZF (autóalkatrész gyártás) 15,4 Mrd Ft, 750 új munkahely Bosch (autóalkatrész- és késziszerszám-gyártás) 16,1 Mrd Ft, 780 új munkahely IBM (regionális szolg.központ) 6,4 Mrd Ft, 700 új munkahely Bosch (autóalkatrész- gyártás) 18,2 Mrd Ft, 985 új munkahely Megkötött támogatási szerződések Kazincbarcika Tisza Folyamatban lévő nagyberuházási projektek ExxonMobil (regionális szolg.központ) 11,2 Mrd Ft, 900 új munkahely Miskolc Nyíregyháza Eger Duna Nokia (mobiltelefon- gyártás) 20,8 Mrd Ft, 1.200 új munkahely Hatvan Esztergom Komárom Electrolux (hűtőgép- gyártás) 16,3 Mrd Ft, 600 új munkahely Tatabánya Dunavarsány Székesfehérvár Suzuki (autógyártás) 49 Mrd Ft, 400 új munkahely Michelin (gumiabroncsgyártás) 14,5 Mrd Ft, 300 új munkahely Bosch (autóalkatrész gyártás) 4,2 Mrd Ft, 275 új munkahely Asahi (síküveg- gyártás) 14,7 Mrd Ft, 200 új munkahely Hankook (gumiabroncsgyártás) 132 Mrd Ft, 1.500 új munkahely Bridgestone (gumiabroncs-gyártás) 49 Mrd Ft, 185 új munkahely Pécs Autópálya hálózat 2015-ben Gyorsforgalmi úthálózat 2015-ben Építés alatt álló autóút 2015-ben Ibiden (autóalkatrész gyártás) 24,5 Mrd Ft, 700 új munkahely Denso (autóalkatrész gyártás) 23,3 Mrd Ft, 1.100 új munkahely www.gkm.hu Elcoteq (elektronikai alkatrész gyártás) 13,5 Mrd Ft, 688 új munkahely
Az autópálya és a személyi jövedelemadó összefüggése (2002)
Hosszútávú felújítási programokra van szükség • Útburkolat → Évente mintegy 2000 km hosszon történjen burkolat felújítási beavatkozás • Meg kell indítani egy átfogó hídfelújítási programot. • Meg kell indítani egy ütemezett, több évre kitekintő úttartozék felújítási programot • Kiemelt feladatként kell kezelni a 11,5 tonnás burkolaterősítési programot. → Egyes elemei már kivitelezés alatt állnak (ISPA, KIOP) → A további utakra a tervezések megindultak
Az Útpénztár létrehozásának célja • Költségvetési támogatási rendszer helyett államháztartáson belüli elkülönített finanszírozás, az állami, az önkormányzati és privát források integrálásával • Biztosítsa a különböző tulajdonú közutak fejlesztési, üzemeltetés és fenntartási feladatainak ellátását, az állagromlás és vagyonvesztés megakadályozását. • Az utak igénybevételétől függő méltányos üzemeltetési és fenntartási hozzájárulási díjból fedezze az utakon nyújtott szolgáltatás költségeit. • A díj ellenében nyújtott szolgáltatás teljesítésének elszámolását egy pénzügyileg zárt rendszerben ellenőrizhetővé, átláthatóvá és nyilvánossá tegye.
Az Útpénztár alkalmazásától várt előnyök • Források visszajuttatása zárt rendszeren keresztül történhet, így kiszámíthatóbb. • Sokkal jobb hatékonyság. • A jelenlegi szabályozásnál sokkal ellenőrizhetőbb. • Az uniós programozási kritériumoknak jobban megfelel.
A 2007-2013. közötti időszak stratégiai tervezése EU: 25 Mrd euró önrész, egyéb forrás 2007-2015. között mintegy 15.000 Mrd Ft támogatás lesz elérhető • Felhasználás: • új nemzeti fejlesztési keretstratégia (NFT II) • operatív programok PROJEKTEK
A 2007-2013. közötti időszak stratégiai tervezése • A támogatásokat csak akkor tudjuk kihasználni, ha • kellő számú, minőségű és megfelelően előkészített projekt • (és pályázat!) áll rendelkezésre, • az átlátható költségvetési keretek kialakításra kerülnek, • az együttműködést lehetővé tevő jogi keretek létrejönnek, • a hatékony felhasználást lehetővé tevő intézményrendszer kiépül és • a közös célokhoz megvan a társadalmi és politikai támogatás közutas prioritások érvényesítése
A jelenlegi díjpolitika és matricás rendszer • Csak autópályára vonatkozik • Minden jármű fizet • A díj a használat időtartamával arányos • A bevétel az üzemeltetés, fenntartás és felújítás költségeit fedezi
Kiemelt kérdések vizsgálata szakértői bizottságok keretében: • Bizottságok: • 1.a Koncepcionális hálózatfejlesztési kérdések • 1/b. Gyorsforgalmi úttervezési előírások • 2. Pályaszerkezeti technológiák racionalizálása • Javaslatok • A rövid határidejű működés alatt elérhető eredmények (a megtakarítás elérheti a 17%-ot is) • A hosszabb műhelymunkával megvalósítható feladatok kijelölése (további 6% megtakarítás lehetséges)
A gyorsforgalmi úttervezési előírások és a pályaszerkezeti technológiák racionalizálásával elérhető megtakarítások Új beruházás esetén a megtakarítás meghaladhatja a 20%-ot is
Példák a tervezési előírások racionalizálására: • tervezési sebesség megválasztása (autópályán 130 km/h, autóúton 110 km/h) • látótávolság (akadály-paraméterek) módosítása, sávszélesítés csökkentése műtárgyakon (pl. akár sebességkorlátozással)