1 / 19

Az emberi jogok a XXI. század világpolitikájában és világgazdaságában

Az emberi jogok a XXI. század világpolitikájában és világgazdaságában. Az alapjogok három jogrendszer metszéspontjában. Egymást átfedő alapjogi rendszerek Anyagi jogi szabályozás versengése Jogorvoslati fórumok közti hatásköri versengés

garvey
Download Presentation

Az emberi jogok a XXI. század világpolitikájában és világgazdaságában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az emberi jogok a XXI. század világpolitikájában és világgazdaságában Az alapjogok három jogrendszer metszéspontjában Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  2. Egymást átfedő alapjogi rendszerek Anyagi jogi szabályozás versengése Jogorvoslati fórumok közti hatásköri versengés Pozitív-negatív „interferencia”: kiolt-erősít - a jogértelmezés és jogalkalmazás terén Az alapjogok rétegződése Európában Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  3. Viszonylatok Uniós jog/közösségi jog – belső feszültségek az alapszabadságok-alapjogok mentén Uniós jog / közösségi jog – nemzeti jog Uniós jog / közösségi jog – Emberi Jogok Európai Egyezménye Uniós jog/ közösségi jog – nemzetközi (köz)jog Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  4. Európai Bíróság – Emberi Jogok Európai Bírósága Tény: az Európai Bíróság alapjogi bíróságként lép fel – primer funkciója ellenére Tény: az Európai Unió (még) nem tagja az Európa Tanácsnak Probléma: a két jogorvoslati fórum egymáshoz való viszonya Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  5. Felmerülő problémák 1. Eltérő alapjogi standard Luxemburgban és Strasbourgban - az EJEE eltérő, sőt ellentmondásos értelmezése a két bírói fórum részéről a konfliktus feloldásának lehetősége nélkül – EJEB nem fellebviteli fórum 2. EJEB közösségi jogot vizsgál Európai Bíróság – Emberi Jogok Európai Bírósága Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  6. Emberi Jogok Európai Bírósága • CFDT-ügy (1977) – teljes egészében elhárítja magától a közösségi jog alapjogi kontrollját (Tanács kinevezési gyakorlata) • Melchers & Co. (1987) – a közösségi jogot végrehajtó tagállami aktust azonban már alapjogi kontrollnak veti alá (versenyellenes magatartás miatt kiszabott pénzbírság tagállami vhr-aktusa ellen) • Matthews (1999) – primer közösségi jogi aktus (tagállamok nemzetközi szerződése) alapjogi megfelelőségét is vizsgálhatónak nyilvánítja (Gibraltár – Európai Parlamenti választások) Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  7. Emberi Jogok Európai Bírósága • Cantoni (1996) – irányelv szövegével azonos francia jogszabály alapjoggal ellentétes, holott volt mozgástere a jogalkotónak (Fricska az EuB-nak, feltehetően a 2/94 miatt) • Senator Lines (2000) – lényegében az Európai Bizottság döntésének adott esetben a EJEE-vel való összeegyeztet-hetőségét vizsgálja – frontális támadás az Európai Bírósággal szemben! (versenyellenes magatartás miatt Bizottság által kiszabott pénzbírság) Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  8. Emberi Jogok Európai Bírósága- barátságos gesztus Luxemburg irányába Bosphorus-ügy (2005) • Tényállás (ENSZ BT-határozat 1993, EuB-ítélet: 1996) • Megengedhetőség • Alkalmazhatóság • Megalapozottság • Jogszerűség megdönthető vélelme – három lépésben Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  9. Emberi Jogok Európai Bírósága – megváltozott hozzáállás okai • Unió és EJEE nagy sebességgel közelítenek egymás felé – alkotmányszerződés, reformszerződés – hasonló értékű alapjogvédelem mindkét szinten valószínűsíthető • EJEB elfogadja az Európai Bíróság egyre erőteljesebb és érezhető alapjogi elkötelezettségét • EJEB feltehetően levonja a saját drámai méreteket öltő túlterheltségéből adódó következtetéseket (a jogszerűség vélelme) Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  10. Közösségi jog – nemzetközi jog • A nemzetközi jogi normativitás erősödése a nemzeti szuverenitás relativizálódásához vezet • Az egyén már nem csupán kedvezményezettje, hanem egyre inkább alanya is a nemzetközi jognak • A közösségi jog és a nemzetközi jog azonban nem ugyanabban az ütemben és mélységben halad az alkotmányos jellegű normativitás irányába - különösen így van ez az egyén körüli szabályok esetében Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  11. Közösségi jog – nemzetközi jog • Nemzetközi terrorizmus elleni harc - ENSZ BT határozat (konkrét listák) - KKBP közös álláspont - Tanácsi v. Bizottsági végrehajtó rendelet • Hasonló értékű és hatékonyságú alapjogvédelem hiánya a nemzetközi jogban - materiális értelemben - eljárásjogi értelemben is - számos esetben titkosszolgálati eszközök alapján születnek BT-határozatok Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  12. Közösségi jog – nemzetközi jog A két jogrend közti feszültség elemei: - politikai – nemzetközi terrorizmus elleni harc és a közbiztonság garantálása - intézményi szinten – eltérő logikájú rendszerek állnak egymással szemben (jogállami elveken nyugvó, kötelező bíráskodást gyakorló közösségi jog – és a főként diplomáciai eszközökkel operáló, mellérendeltségen nyugvó nemzetközi jog - jogi – az egyén igénye jogorvoslathoz versus az ENSZ amúgy is gyenge lábon álló normativitásának veszélyeztetése - identitás – a Közösség/Unió önazonosságának éppen egyik lényeges eleme a jogközösség, beleértve az alapjogokat ill. a jogorvoslathoz való jogot Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  13. Közösségi jog – nemzetközi jog Az Elsőfokú Bíróság küzdelme Kadi és Yusuf (2005) – alapjogkontroll teljes hiánya • Tényállás • Közösség és az ENSZ viszonya • Megoldás: - nemzetközi jog primátusa a közösségi jog felett - közösségi alapjog-kontroll kizárt - szűrő: nemzetközi ius cogens Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  14. Közösségi jog – nemzetközi jog Az Elsőfokú Bíróság küzdelme Ayadi és Hassan (2006) – marginális alapjogvédelem • Tényállás (u.a.) • Kadi-ügy elveinek megerősítése • A Bíróság ellenstratégiát keres – kétségbeesetten: • A BT-határozattal követett cél fontossága (megelőzés) • A BT-határozat, az azt átültető rendelet konzekvenciái „nem túl súlyosak”- de az arányosság bíróság általi megállapítása hiányzik • Törlési eljárás (a BT szankcióbizottságának iránymutatása) – gyakorlatilag egyfajta diplomáciai védelem lehetőségét teremti meg – esetleges és nélkülözi a bírói jogorvoslatot, de a törlési eljárást kezdeményező állam köteles az ügyet az alapjogok szellemében, az egyenértékűség és a hatékonyság elve alapján kezelni Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  15. Közösségi jog – nemzetközi jog Az Elsőfokú Bíróság küzdelme Iráni népi mudzsahedin-ügy (2006) – újraéledő alapjogvédelem (Stichting Al-Aqsa, Sison – 2007) • Tényállás (különbség: nevek listáját a közös álláspont és a rendelet határozta meg) • A tényállásbeli különbség okán – a közösségi jog-nemzetközi jog összefüggése lazább – a Közösség saját hatáskörben állapította meg a névsort • Ezért a közösségi alapjogok (a meghallgatáshoz való jog, indokolási kötelezettség, effektív bírói jogorvoslathoz való jog) kontrollja elvégezhető – a véletlenen múlik azonban – az információhiány miatt – az érvényesíthetőség • Meg is állapítja az említett alapjogok sérelmét Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  16. Közösségi jog – nemzetközi jog Elsőfokú Bíróság küzdelme – a kiskapu • Elismeri ugyan a nemzetközi jog primátusát • Fenntartja azonban magának azt a jogot, hogy akkor is elvégezze a közösségi alapjog-kontrollt, ha a névsort a BT-határozat tartalmazza, nem csak a közösségi jogforrás • Ehhez a nemzetközi jogban még bizonytalan fogalmakat emel be az érvelésébe: pl. nincs általános „terrorizmus” ill. „terrorcselekmény-definíció • Figyelmeztetésnek tekintendő az Elsőfokú Bíróság által 2005-től kialakított gyakorlat: az ENSZ jobban teszi, ha nagyobb gondossággal jár el az emberi jogok/alapjogok védelme esetén Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  17. Közösségi jog – nemzetközi jog Európai Bíróság – korrekció • Az előző ügyek mindegyike fellebbezéssel az Bírósághoz kerül/került – a Kadi-ügyben 2008 januárjában elkészült a főtanácsnoki indítvány: • Feltételezhető, hogy minden további ügyben a Bíróság megsemmisíti az Elsőfokú Bíróság ítéleteit, nem osztja azt az érveléstechnikát és logikát, amely voltaképpen saját kompetenciáját helyezi háttérbe a sokkal bizonytalanabb és kevésbé hatékony nemzetközi jogforrással szemben Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  18. Közösségi jog – nemzetközi jog Európai Bíróság – korrekció Segi és Gestoras Pro Amnistía (2007) • Tényállás • Korábbi értelmezés szerint a KKBP illetve a harmadik pillér terén alkotható közös álláspont nem alapozza meg az Európai Bíróság, még kevésbé az Elsőfokú Bíróság joghatóságát • Újdonság: ún. közös álláspontok előzetes döntéshozatali eljárás keretében alapjog-kontrollnak vethetők alá, ha harmadik személyek irányába joghatás kiváltására alkalmasak • A Pupino-ügy (kerethatározat közvetlen hatálya) már előrevetítette a Bíróság hajlandóságát arra, hogy a harmadik pillért a közösségi jog irányába mozdítsa el Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

  19. Konklúzió • Az Európai Bíróság erősíteni és szélesíteni fogja alapjogi ítélkezési gyakorlatát és szigorát – a Reformszerződés sorsától függetlenül is – még annak árán is, hogy saját hatásköri felhatalmazását a szokásosnál is tágabban értelmezi • Bizonyosan nem kívánja a nemzeti bíróságokra hárítani/engedni a közösségi alapjog-kontrollt • Igyekszik gesztust tenni a strassburgi bíróságnak – a törekvés kölcsönös – tekintettel a várható csatlakozásra is • Strasbourg és Luxemburg is félreérthetetlen jeleket küld a nemzetközi jog és az ENSZ felé az emberi jogok illetve alapjogok kapcsán Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

More Related