Az emberi jogok a XXI. század világpolitikájában és világgazdaságában

1. Az emberi jogok a XXI. század világpolitikájában és világgazdaságában Az alapjogok három jogrendszer metszéspontjában Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

2. Egymást átfedő alapjogi rendszerek Anyagi jogi szabályozás versengése Jogorvoslati fórumok közti hatásköri versengés Pozitív-negatív „interferencia”: kiolt-erősít - a jogértelmezés és jogalkalmazás terén Az alapjogok rétegződése Európában Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

3. Viszonylatok Uniós jog/közösségi jog – belső feszültségek az alapszabadságok-alapjogok mentén Uniós jog / közösségi jog – nemzeti jog Uniós jog / közösségi jog – Emberi Jogok Európai Egyezménye Uniós jog/ közösségi jog – nemzetközi (köz)jog Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

4. Európai Bíróság – Emberi Jogok Európai Bírósága Tény: az Európai Bíróság alapjogi bíróságként lép fel – primer funkciója ellenére Tény: az Európai Unió (még) nem tagja az Európa Tanácsnak Probléma: a két jogorvoslati fórum egymáshoz való viszonya Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

5. Felmerülő problémák 1. Eltérő alapjogi standard Luxemburgban és Strasbourgban - az EJEE eltérő, sőt ellentmondásos értelmezése a két bírói fórum részéről a konfliktus feloldásának lehetősége nélkül – EJEB nem fellebviteli fórum 2. EJEB közösségi jogot vizsgál Európai Bíróság – Emberi Jogok Európai Bírósága Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

6. Emberi Jogok Európai Bírósága • CFDT-ügy (1977) – teljes egészében elhárítja magától a közösségi jog alapjogi kontrollját (Tanács kinevezési gyakorlata) • Melchers & Co. (1987) – a közösségi jogot végrehajtó tagállami aktust azonban már alapjogi kontrollnak veti alá (versenyellenes magatartás miatt kiszabott pénzbírság tagállami vhr-aktusa ellen) • Matthews (1999) – primer közösségi jogi aktus (tagállamok nemzetközi szerződése) alapjogi megfelelőségét is vizsgálhatónak nyilvánítja (Gibraltár – Európai Parlamenti választások) Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

7. Emberi Jogok Európai Bírósága • Cantoni (1996) – irányelv szövegével azonos francia jogszabály alapjoggal ellentétes, holott volt mozgástere a jogalkotónak (Fricska az EuB-nak, feltehetően a 2/94 miatt) • Senator Lines (2000) – lényegében az Európai Bizottság döntésének adott esetben a EJEE-vel való összeegyeztet-hetőségét vizsgálja – frontális támadás az Európai Bírósággal szemben! (versenyellenes magatartás miatt Bizottság által kiszabott pénzbírság) Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

8. Emberi Jogok Európai Bírósága- barátságos gesztus Luxemburg irányába Bosphorus-ügy (2005) • Tényállás (ENSZ BT-határozat 1993, EuB-ítélet: 1996) • Megengedhetőség • Alkalmazhatóság • Megalapozottság • Jogszerűség megdönthető vélelme – három lépésben Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

9. Emberi Jogok Európai Bírósága – megváltozott hozzáállás okai • Unió és EJEE nagy sebességgel közelítenek egymás felé – alkotmányszerződés, reformszerződés – hasonló értékű alapjogvédelem mindkét szinten valószínűsíthető • EJEB elfogadja az Európai Bíróság egyre erőteljesebb és érezhető alapjogi elkötelezettségét • EJEB feltehetően levonja a saját drámai méreteket öltő túlterheltségéből adódó következtetéseket (a jogszerűség vélelme) Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

10. Közösségi jog – nemzetközi jog • A nemzetközi jogi normativitás erősödése a nemzeti szuverenitás relativizálódásához vezet • Az egyén már nem csupán kedvezményezettje, hanem egyre inkább alanya is a nemzetközi jognak • A közösségi jog és a nemzetközi jog azonban nem ugyanabban az ütemben és mélységben halad az alkotmányos jellegű normativitás irányába - különösen így van ez az egyén körüli szabályok esetében Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

11. Közösségi jog – nemzetközi jog • Nemzetközi terrorizmus elleni harc - ENSZ BT határozat (konkrét listák) - KKBP közös álláspont - Tanácsi v. Bizottsági végrehajtó rendelet • Hasonló értékű és hatékonyságú alapjogvédelem hiánya a nemzetközi jogban - materiális értelemben - eljárásjogi értelemben is - számos esetben titkosszolgálati eszközök alapján születnek BT-határozatok Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

12. Közösségi jog – nemzetközi jog A két jogrend közti feszültség elemei: - politikai – nemzetközi terrorizmus elleni harc és a közbiztonság garantálása - intézményi szinten – eltérő logikájú rendszerek állnak egymással szemben (jogállami elveken nyugvó, kötelező bíráskodást gyakorló közösségi jog – és a főként diplomáciai eszközökkel operáló, mellérendeltségen nyugvó nemzetközi jog - jogi – az egyén igénye jogorvoslathoz versus az ENSZ amúgy is gyenge lábon álló normativitásának veszélyeztetése - identitás – a Közösség/Unió önazonosságának éppen egyik lényeges eleme a jogközösség, beleértve az alapjogokat ill. a jogorvoslathoz való jogot Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

13. Közösségi jog – nemzetközi jog Az Elsőfokú Bíróság küzdelme Kadi és Yusuf (2005) – alapjogkontroll teljes hiánya • Tényállás • Közösség és az ENSZ viszonya • Megoldás: - nemzetközi jog primátusa a közösségi jog felett - közösségi alapjog-kontroll kizárt - szűrő: nemzetközi ius cogens Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

14. Közösségi jog – nemzetközi jog Az Elsőfokú Bíróság küzdelme Ayadi és Hassan (2006) – marginális alapjogvédelem • Tényállás (u.a.) • Kadi-ügy elveinek megerősítése • A Bíróság ellenstratégiát keres – kétségbeesetten: • A BT-határozattal követett cél fontossága (megelőzés) • A BT-határozat, az azt átültető rendelet konzekvenciái „nem túl súlyosak”- de az arányosság bíróság általi megállapítása hiányzik • Törlési eljárás (a BT szankcióbizottságának iránymutatása) – gyakorlatilag egyfajta diplomáciai védelem lehetőségét teremti meg – esetleges és nélkülözi a bírói jogorvoslatot, de a törlési eljárást kezdeményező állam köteles az ügyet az alapjogok szellemében, az egyenértékűség és a hatékonyság elve alapján kezelni Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

15. Közösségi jog – nemzetközi jog Az Elsőfokú Bíróság küzdelme Iráni népi mudzsahedin-ügy (2006) – újraéledő alapjogvédelem (Stichting Al-Aqsa, Sison – 2007) • Tényállás (különbség: nevek listáját a közös álláspont és a rendelet határozta meg) • A tényállásbeli különbség okán – a közösségi jog-nemzetközi jog összefüggése lazább – a Közösség saját hatáskörben állapította meg a névsort • Ezért a közösségi alapjogok (a meghallgatáshoz való jog, indokolási kötelezettség, effektív bírói jogorvoslathoz való jog) kontrollja elvégezhető – a véletlenen múlik azonban – az információhiány miatt – az érvényesíthetőség • Meg is állapítja az említett alapjogok sérelmét Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

16. Közösségi jog – nemzetközi jog Elsőfokú Bíróság küzdelme – a kiskapu • Elismeri ugyan a nemzetközi jog primátusát • Fenntartja azonban magának azt a jogot, hogy akkor is elvégezze a közösségi alapjog-kontrollt, ha a névsort a BT-határozat tartalmazza, nem csak a közösségi jogforrás • Ehhez a nemzetközi jogban még bizonytalan fogalmakat emel be az érvelésébe: pl. nincs általános „terrorizmus” ill. „terrorcselekmény-definíció • Figyelmeztetésnek tekintendő az Elsőfokú Bíróság által 2005-től kialakított gyakorlat: az ENSZ jobban teszi, ha nagyobb gondossággal jár el az emberi jogok/alapjogok védelme esetén Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

17. Közösségi jog – nemzetközi jog Európai Bíróság – korrekció • Az előző ügyek mindegyike fellebbezéssel az Bírósághoz kerül/került – a Kadi-ügyben 2008 januárjában elkészült a főtanácsnoki indítvány: • Feltételezhető, hogy minden további ügyben a Bíróság megsemmisíti az Elsőfokú Bíróság ítéleteit, nem osztja azt az érveléstechnikát és logikát, amely voltaképpen saját kompetenciáját helyezi háttérbe a sokkal bizonytalanabb és kevésbé hatékony nemzetközi jogforrással szemben Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

18. Közösségi jog – nemzetközi jog Európai Bíróság – korrekció Segi és Gestoras Pro Amnistía (2007) • Tényállás • Korábbi értelmezés szerint a KKBP illetve a harmadik pillér terén alkotható közös álláspont nem alapozza meg az Európai Bíróság, még kevésbé az Elsőfokú Bíróság joghatóságát • Újdonság: ún. közös álláspontok előzetes döntéshozatali eljárás keretében alapjog-kontrollnak vethetők alá, ha harmadik személyek irányába joghatás kiváltására alkalmasak • A Pupino-ügy (kerethatározat közvetlen hatálya) már előrevetítette a Bíróság hajlandóságát arra, hogy a harmadik pillért a közösségi jog irányába mozdítsa el Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

19. Konklúzió • Az Európai Bíróság erősíteni és szélesíteni fogja alapjogi ítélkezési gyakorlatát és szigorát – a Reformszerződés sorsától függetlenül is – még annak árán is, hogy saját hatásköri felhatalmazását a szokásosnál is tágabban értelmezi • Bizonyosan nem kívánja a nemzeti bíróságokra hárítani/engedni a közösségi alapjog-kontrollt • Igyekszik gesztust tenni a strassburgi bíróságnak – a törekvés kölcsönös – tekintettel a várható csatlakozásra is • Strasbourg és Luxemburg is félreérthetetlen jeleket küld a nemzetközi jog és az ENSZ felé az emberi jogok illetve alapjogok kapcsán Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék