BALESETEK KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ EMBERI TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA - Esetelemzés

1. BALESETEK KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ EMBERI TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA- Esetelemzés KBSZ SZAKMAI NAPOK – VASÚT Budapest, 2011. március 30. dr. Máté Róbert orvos szakreferens, psychiáter főorvos

2. A KÖZLEKEDÉS KOCKÁZATOS EMBERI TEVÉKENYSÉG Közlekedés közben mindennapi hibázások, majdnem balesetek, balesetek történhetnek.

3. „BALESET” A baleset: olyan váratlanul bekövetkezett esemény, amely károkat, sérüléseket vagy halálesetet okoz, és legtöbbször részben vagy egészben emberi hibázásra vezethető vissza. A „balesetek”, a „majdnem balesetek” és a „mindennapi hibázások” viszonylagos gyakoriságát, és oksági, illetve idői és logikai kapcsolatát a „jéghegy modell” mutatja be.

4. „MAJDNEM BALESETEK” A „majdnem baleset” olyan eseménysor, amelynek során egy potenciálisan súlyos következményeket előidézni képes eseménylánc valamilyen okból nem fut le teljesen és így a lehetséges súlyos következmények végül is nem következnek be. Tehát a majdnem baleset lehetett volna valóban baleset. A veszélyes eseménysor megszakadhat a puszta szerencse révén, vagy céltudatos emberi beavatkozás következtében. A veszélyes következményekkel fenyegető eseménysort az ember leállíthatja az ilyen esetekre előre megtervezett módon (pl. a vészhelyzetre vonatkozó előírások alapján) vagy a baleset idején és a helyszínen intuitív módon megtalált megoldással.

5. „MINDENNAPI HIBÁZÁSOK” A „mindennapi - legnagyobbrészt korrigált – hibázások” amelyeket legnagyobbrészt felismernek és korrigálnak. Ha egy ilyen hibázást valamilyen okból mégsem korrigálnak, viszonylag kis jelentőségénél fogva általában nem vezet súlyosabb következményekhez. De ha további kedvezőtlen következményekkel is társul, pl. ugyanazon személy vagy mások által elkövetett korrigálatlan hibákkal, vagy technikai eszközök előre nem látható zavarával, az események tovább fejlődhetnek, akár tényleges balesetté, akár az eseménysor már előre haladott állapotba történő megszakadása miatt, csupán az előző pontban definiált majdnem balesetté.

6. „AZ ESEMÉNYEK LÁTHATÓSÁGA” Az ábra szerint a „jéghegy modell” mutatja, hogy az események „láthatósága” a mindennapi hibázások esetén a legkisebb. Mivel ezeket egyáltalán nem regisztrálják – ez nem is lenne lehetséges, mert igen nagyszámú és önmagukba kis jelentőségű hibázásokról van szó. Rövid idő múlva már maga a hibázó sem emlékezik arra, hogy egyáltalán hibázott. Ezek a hibák tehát mélyen a látható felszín alatt maradnak. A „majdnem balesetekből” már sokkal kevesebb van és mivel majdnem baleseteket okoztak, ezekre tovább emlékeznek, és így valamivel jobban „láthatóak”.

7. „BALESETEK” A modell szerint a jéghegy csúcsát a ténylegesen bekövetkezett balesetek alkotják: ezek kiemelkednek a felszínből és jól „láthatóak”: a baleseteket alaposan kivizsgálják, elemzik, a sajtó is foglalkozik velük és tanulságaik alapján új intézkedéseket hoznak, sőt, jó esetben még az oktatási anyagokba is bekerülnek.

8. „MINDENNAPI HIBÁZÁSOK”, „MAJDNEM BALESETEK”, „BALESETEK” A hibaterjedés idői és logikai iránya is a „mindennapi hibázásoktól” a „majdnem baleseteken” át a „balesetek” felé mutat. Kedvezőtlen körülmények és egybeesések esetén a „mindennapi hibázásokból” is kifejlődhetnek a „majdnem balesetek” vagy a tényleges „balesetek”. A hibaelemzés idői és logikai iránya értelemszerűen fordított, mivel ilyenkor a már bekövetkezett balesetekből kell mind időben, mind logikailag visszakövetkeztetni a kiváltó okokra. Az előfordulások gyakorisága az elmondottak értelmében a „mindennapi hibázások” esetén a legnagyobb, a „majdnem balesetek” száma már kisebb, míg a „tényleges balesetek” száma szerencsére még ennél is kisebb.

9. EMBERI INFORMÁCIÓ FELDOLGOZÓ RENDSZER MODELLJE Az emberi hibázások az információ felvétel, feldolgozás és végrehajtás valamilyen hiányosságaival kapcsolatosak. A feldolgozott információk tárolódnak a rövid és hosszú távú memóriában, majd előhívhatók és cselekvés formájában kiviteleződnek (pl. járművezetés). Hibáknak lehet belső vagy külső oka. A hibák belső okainak feltárása és elemzése orvos (egészségügyi alkalmasság) és pszichológus (pályaalkalmasság) feladata.

10. FONTOS BIZTONSÁGI TÉNYEZŐ A KÖZLEKEDÉSBEN RÉSZTVEVŐK MAGATARTÁSA

11. JÁRMŰVEZETŐ TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZTVEVŐ FOLYAMATOK A járművezetői tevékenységben résztvevő folyamatok • Tudat • Észrevevés • Figyelem • Gondolkodás • Cselekvés, • Emlékezés • Érzelmi élet • Tájékozódás

12. AZ ÉSZREVEVÉS Alapfogalmak Az észrevevés • A környezet és a szervezet ingereinek felvétele és feldolgozása. Ingerelhetőség • Reversibilis localis változás a receptorban. Érzékelés • Az idegimpulsusok központi idegrendszerbe jutásának következménye. Észrevevés (perceptio) • Érzékszervek közvetítésével létrejött komplex érzékelés. Felismerés (apperceptio) • A külvilág tudomásulvétele. Közérzet • A belső szervekből érkező ingerek integrációja (nem tudatosul).

13. AZ ÉSZREVEVÉS ÖSSZETEVŐI Receptoros folyamat • Észrevevési mező nem isolált érzékelése. Szimbolikus • Észrevevés jelentésének tudomásulvétele. Affectiv • Minden észrevevést érzelmek is kísérnek, személyiség is befolyásolja (egészleges és analyticus típus), a fentiek szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

14. AZ ÉSZREVEVÉS FELTÉTELEI ÉS SZAKASZAI Az észrevevés feltételei: • Ép érzékszervi működés • Észrevevésre alkalmas tudati szint. • Figyelem ébersége és irányultsága A folyamat szakaszai: Perceptio • Előkészítés és készség valami észrevevésére. Információ felvétel • Előző ismeretekkel egyezik-e? Ismeretfeldogozás, – összetevői • Projectio: az érzékszervi benyomások leképződése. • Integráció: a projectiós struktúrák egymáshoz vagy más aktív struktúrákhoz kapcsolódnak. • Reprezentáció: a folyamatot jelentéssel ruházzuk fel.

15. A FIGYELEM Alapfogalmak: Figyelem:a tudatnak az a legjobb beállítódása, amely mellett az ingerfelvétel optimális. Lehet passzív (külső inger által kiváltott), vagy aktív (tudattól függő). Külső figyelem • A külvilág felé fordul, testi funkciók is kísérik. Belső figyelem • A belső események felé fordul. Figyelem koncentrációja • A figyelem terjedelme (minél több, egymással össze függő lelki tartalom jelenik meg minél rövidebb idő keresztmetszetében).

16. A FIGYELEM Alapfogalmak Figyelem vigilitása (ébersége) • Az ingerek számára az egyén mennyire hozzáférhető. Figyelem tenacitása • Valamely inger vagy psychés történés milyen hosszan tudja lekötni. Figyelmet befolyásoló tényezők • Közérzet, érzelmi állapot (kellemeshez kötődünk, kellemetlentől szabadulni igyekszünk). • Erős ingerek magukra vonják a figyelmet, állandó, egyhangú ingerek kifárasztanak. • Fáradás: bizonyos idő után csökken a koncentráció.

17. A FIGYELEM ZAVARAI Koncentráció csökkenése (dekoncentráció) • A logikus gondolkodás fellazulását vonja maga után. Koncentráció fokozódása • Hypertenacitással jár együtt, pl. téves eszméknél. Éberség csökkenése (hypovigilitas) • Az érdeklődést még érzelmileg intenzív benyomások sem tudják felkelteni. Éberség fokozódása (hypervigilitas) • Jelentéktelen ingerek is elvonják a figyelmet, iránya gyorsan változik, „csapong”.

18. A FIGYELEM ZAVARAI Feszültség csökkenése (hypotenacitas) • Nem tud egy dologgal hosszabb ideig foglalkozni. Feszültség fokozódása (hypertenacitas) • Hypovigilitas kíséri. Hypoprosexia • Éberség és tenacitas egyidejű csökkenése. Hyperprosexia • Éberség növekedése, feszültség csökkenése.

19. A MONOTÓNIA FÁRADÁST ÉS FIGYELEMCSÖKKENÉST OKOZ Elfáradás • szervezet maximális funkcionális lehetőségeinek csökkenése Monotónia • csökkent pszichológiai aktivitás • átállítódási és reakciókészség csökkenése • teljesítményingadozások, teljesítménycsökkenés • ismétlés, a rutinszerű feladatmegoldás, unalom érzés • ingerszegény környezet

20. A GONDOLKODÁS Alapfogalmak A gondolkodás az információ-feldolgozás magasabb szintje. A feladatok megoldása a tanulással elsajátított ismeretek, a képzetek és fogalmak szándékos (aktív) összekapcsolásával, az emlékképek segítségével történik, a lehetőségek, összefüggések, következtetések mérlegelésével. Asszociáció • A képzetek és fogalmak célszerű összekapcsolása. Fogalomalkotás • Szimbólumok kialakítása, amelyek segítségével a különböző gondolkodási folyamatok végrehajthatók. Ítéletalkotás • A fogalmak egymáshoz viszonyítása, és új összefüggések megállapítása. Következtetés • Ítéletek összekapcsolásával új ítéletek és felismerések kialakítása.

21. A MAGATARTÁS JELLEMZŐI A magatartás a szervezet legbonyolultabb alkalmazkodási rendszere. Objektív összetevők határozzák meg, de a szubjektumban is tükröződik (tudatos tevékenység, szubjektív átélés mellett). A magatartás formái: Külsőleg megfigyelhető viselkedés: ami látható Belső viselkedés: • Előkészítik, irányítják, módosítják a külső viselkedést. Ide tartoznak az ismeret-feldolgozási cognitiv folyamatok, az ezekhez való viszonyulás, a cselekvést meghatározó késztetések, motívumok stb. Kommunikatív viselkedés: • A belső folyamatokat külsővé teheti.

22. A MAGATARTÁS ÖSSZETEVŐI A magatartás a szervezet legbonyolultabb alkalmazkodási rendszere. Objektív összetevők határozzák meg, de a szubjektumban is tükröződik. (tudatos tevékenység szubjektív átélés mellett.) • Centripetalis funkciók • Centralis funkciók • Centrifugalis funkciók Ezek szorosan összefonódnak, szétválasztásuk csak didaktikus vagy kísérleti célból történhet. A testi és a mentális állapot változása a magatartás változásához vezethet. Az állapotváltozások befolyásolhatják a figyelem és vigyázó képességet a közlekedésben. Az állapotváltozások befolyásolhatják a közlekedésben résztvevők magatartását. Ez hibákhoz vezethet.

23. A MAGATARTÁS MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI Külső és belső feltételek: Személyiség: • Biológiai adottságok, illetve a szocializáció során tanult viselkedés (ezért individuális sajátosságok a viselkedésben). Szituáció: • Amelyben a viselkedés megjelenik.

24. AZ EMLÉKEZÉS ZAVARAI Az emlékezés zavarai (amnesiák) Amnesia: Körülhatárolt emlékezet kiesés, mely meghatározott időre, vagy körülhatárolt élménytartalomra vonatkozik. Organicus eredetű emlékezészavarok: Közös jellemzőjük, hogy minél közelebb áll az élmény a jelenhez, és minél inkább intellectualis, annál instabilabb (Ribot-törvény). Kiterjedtség szerint: Globalis vagy partialis, utóbbi lacunaris (egyes emlékképek szigetszerű kiesése) vagy szisztematikus (egymással összefüggő események, élmények esnek ki).

25. AZ EMLÉKEZÉS ZAVARAI A kiváltó okhoz viszonyított időbeliség alapján: Congrad (az emlékezés hiánya egybeesik a tudatvesztés idejével), retrograd (a megelőző időszakra is vonatkozik), anterograd (az azt követő időszakra is kiterjed). A dinamikája alapján: Transitoricus (átmeneti), a tudatzavart követően lép fel (pl. epilepsiás roham, TIA stb.), stationaer (nem progrediáló károsodást követően), progressiv (fokozatosan kibontakozó, pl. dementia). Paramnesia: Emlékképek meghamisítása (emlékezési illúzió). Emlékezési hallucinatio: Nem létező emlékképek jelentkezése.

26. „ Az olyan állapotváltozások, melyek befolyásolják a figyelem és vigyázó képességet, hibázásokhoz, balesetekhez vezethetnek. Az emberi hibázás REASON féle modellje • Az emberi hiba (human error) magában foglal minden olyan helyzetet, amelyben a mentális vagy fizikai cselekvések megtervezett sorozata nem éri el előre eltervezett szándékozott célját. Két fő típusa: • A cselekvések nem a terv szerint futnak le (végrehajtási vagy/és tárolási hibák): elvétések, kihagyások. • Maga a cselekvési terv hibás (tervezési hibák): tévedések. • Az elvétések és kihagyások csak a gyakorlottságon alapuló szinten értelmezettek. A tévedések megjelenhetnek a szabályokon vagy a tudáson alapuló szinten és veszélyesebbek, mint az elvétések vagy a kihagyások.

27. A közlekedési balesetek nemcsak testi, hanem maradandó lelki sérüléseket is okozhatnak

28. POSZT-TRAUMÁS STRESSZ • Extrém súlyos testi-lelki megrázkódtatások, fizikai és pszichés traumák következtében kialakuló, elhúzódó állapot. • A betegség a súlyos, rendkívüli fizikai és/vagy lelki stressz után néhány héttel vagy hónappal jelentkezik (ritkán 6 hónappal az esemény után). • A zavar kiváltó oka maga a traumatikus esemény, amely lehet természeti vagy emberek által okozott katasztrófa, háború, fogság, koncentrációs tábor, súlyos baleset, mások erőszakos halálának a végignézése vagy terrorcselekmény, erőszak vagy kriminális cselekedet. A zavar fő tünetei:

29. POSZT-TRAUMÁS STRESSZ • A traumát a személy ismételten újraéli: a traumás eseményre való kényszerű, ismétlődő, szenvedést okozó visszaemlékezés gondolatban, képzetekkel, képzeletbeli élményekkel; a traumás eseményről való ismétlődő, kínzó álmodás; olyan cselekedetek vagy érzések mintha a traumás élményt a személy újraélné (illúziók, hallucinációk, disszociatív epizódok); a traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki; 2. A traumával összefüggő ingerek tartós kerülése és az általános válaszkészség bénulása: traumával összefüggő gondolatok, érzések vagy beszélgetések kerülése; emlékeket ébresztő tevékenységek, helyek vagy személyek kerülése; traumára való visszaemlékezés képtelensége; észrevehetően csökkent érdeklődés vagy részvétel fontos tevékenységekben; másoktól való elszakadás, elidegenedés élménye; érzelmek beszűkülése, érzelmi elsivárosodás, kiürülés; jövőre vonatkozóan kilátástalanság érzése;

30. POSZT-TRAUMÁS STRESSZ 3. A fokozott készenlét tüneteinek tartós jelenléte: elalvási, átalvási zavarok; ingerlékenység, dühkitörések; koncentrálási nehézségek; állandó készenlét és figyelem; felerősödött félelmi reakciók, fokozott rettegés. Az előbbi tüneteket gyakran kísérik a szorongás jellegzetes testi tünetei: heves szívdobogás, szapora légzés, fulladásérzés, verejtékezés, szédülés, remegés, hideg/meleghullámok, zsibbadás, ájulásérzés stb. Hangulati nyomottság, depresszió, viselkedészavar gyakran társul az előbbi tünetekhez és az öngyilkossági gondolatok sem ritkák. A zavar lefolyása hullámzó, átmeneti javulás után a tünetek súlyosbodás jelentkezhet. Stresszhatásra a tünetek rosszabbodnak. Hatékony kezelés nélkül krónikussá válhat és személyiségváltozáshoz vezet. Jó kimenetelt jósol a tünetek gyors kezdete, a jó premorbid személyiség, az erős szociális támasz és az előzetes pszichiátriai vagy testi betegség hiánya.

31. POSZT-TRAUMÁS STRESSZ Három nagy tünetcsoport kialakulása jellemző. Ezek egyike az állandósult szorongás és félelemérzés, ami akár a napi tevékenységet is akadályozhatja. A másik jellemző tünet, hogy a beteg újra meg újra akaratlanul is végigéli a történteket, mintegy filmszerűen leperegnek előtte az átélt események. Ezek a szakirodalomban flashbacknekvagy emlékbetörésnek hívott epizódok váratlanul jelentkeznek. A történtek gyakran álmaikban is visszatérnek, alvászavarok is kialakulhatnak. Mindemellett jellemző, hogy a beteg elvonul a külvilágtól, bezárkózik, "beszűkül". Szélsőséges esetben kapcsolataik megszakadnak, munkaképtelenné válnak. Egyfajta "transzállapot" is létrejöhet, melynek segítségével a beteg elmenekül a valós világtól. Nem ritkán depresszióssá vagy alkoholistává válnak, súlyos esetben öngyilkosságot követhetnek el. Koncentrációs zavarok és a teljesítmény hanyatlása, fáradékonyságlehet még szembetűnő tünet.

32. Egy ilyen baleset vétlen részeseként a mozdonyvezető rendkívüli lelki megterhelésen megy keresztül, látván az elkerülhetetlen, megoldhatatlan, végzetes kimenetelű helyzetet. Ilyen balesetek után rendkívül fontos lenne pszichológussal történő konzultáció az esemény feldolgozását segítendő, az esetleges poszt-traumás stressz zavar megelőzésének érdekében.

33. ESEMÉNYVIZSGÁLAT Az eseményvizsgálat kapcsán az orvosszakreferens feladata a baleset egészségügyi okainak feltárása, a járművezető egészségi állapotára utaló adatok értékelése, személyes interjú vagy iratok alapján. Pl. a baleset idején szenvedett-e akut vagy krónikus megbetegedésben, szedett-e gyógyszert, fogyasztott-e alkoholt vagy tudatmosósító szert, pihent volt-e, pszichikailag volt-e panasza (hangulat). Előzményi adatok egészségi állapotát illetően a háziorvosi információk, zárójelentések igénybevételével. Halál esetén az Igazságügyi orvosszakértői vélemény elemzése. A fentiek ismeretében javaslattétel a balesetben sérült járművezető soron kívüli orvosi és szükség esetén PÁV vizsgálatára. A vizsgálatok azért fontosak, mert egészségi állapotváltozás oka is lehet egy balesetnek, de a baleset kapcsán egészségi és pszichikai állapotváltozás keletkezhet, ami hátrányosan befolyásolhatja a közlekedésben való biztonságos részvételt.

34. ESEMÉNYVIZSGÁLAT 2005. évi CLXXXIV. törvény a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról. III. Fejezet A BALESETEK VIZSGÁLATA A szakmai vizsgálat alapelvei 8. § (1) A szakmai vizsgálat a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény okának megállapítására irányul, a jövőbeni közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események megelőzése érdekében. A szakmai vizsgálat nem irányulhat a vétkesség vagy felelősség, illetve jog vagy kötelezettség megállapítására. (2) A szakmai vizsgálat nem érinti a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény vizsgálatában részt vevő más hatóság feladat- és hatáskörét.

35. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről Soron kívüli vizsgálat 13. § (1) A munkavállaló soron kívüli vizsgálatra kötelezett, ha az egészségi alkalmasságát kizáró vagy korlátozó körülmény fennállása alapos okkal feltételezhető, különösen ha: • a) az egészségi állapotában vagy magatartásában olyan érzékelhető változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör biztonságos ellátására, • b) a forgalom biztonságát veszélyeztető helyzetet idéz elő, balesetet okoz, illetve munkaköre vagy feladatköre ellátásával összefüggésben munkabalesetet szenved, • c) heveny foglalkozási betegség gyanúja, fokozott káros expozíciója, eszméletvesztése, vagy betegsége, rosszulléte következett be, • d) egészségkárosodás mértékének megállapítása céljából orvos-szakértői vizsgálaton vett részt.

36. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK 19/2010. (XII. 23.) NEFMI rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról 6. § A közúti járművezető az 5. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni, ha • a) a 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szervek (személyek) kezdeményezésére az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította, • b) eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt, • c) látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be, vagy • d) súlyos hipoglikémia fordult elő."

37. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 7. § (1) A közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát az alkalmasságot első fokon vizsgáló szervnél kezdeményezheti: • a) az eljáró hatóság és közlekedési igazgatási ügyben a közlekedési igazgatási hatóság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben; • b) a közúti járművezető munkáltatója, ha a munkavállaló munkaköre ellátásával kapcsolatban közúti járművet vezet; • c) a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv; • d) bármely orvos, a 20-21. §-okra figyelemmel; • e) az orvosszakértői szerv a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével.

38. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 7. § d) bármely orvos, a 20-21. §-okra figyelemmel; 20. § Ha az orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy vezetői engedéllyel rendelkezik és nála olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálatnak a közúti járművezető lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézetén keresztül köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni.

39. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 7. § d) bármely orvos, a 20-21. §-okra figyelemmel; 21. § (1) A 20. § alapján minden orvosnak kezdeményeznie kell a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot, ha az általa vizsgált személynél • a) elmebetegséget vagy annak maradványállapotát; • b) bármely eredetű tudatzavart; • c) epilepsziás tüneteket; • d) forgalomban való részvételt befolyásoló látás vagy hallászavart; • e) a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavarát; • f) alkoholelvonó kezelést; • g) kábítószer függőséget állapított meg.

40. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 7. § d) bármely orvos, a 20-21. §-okra figyelemmel; • (2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a közúti járművezetőnél munkaképesség csökkenésre vonatkozóan orvosi vizsgálatot végeztek, és olyan állapotot, betegséget észleltek, amely a közúti járművezetésre való egészségi alkalmasságát kérdésessé teszi. • (3) Ha az orvos a közúti járművezetőnél olyan betegséget vagy állapotot észlel, vagy ha a részére olyan gyógyszert rendel, amelynek hatása vagy mellékhatása a biztonságos közúti járművezetést átmenetileg veszélyezteti és annak bejelentése nem kötelező, köteles felhívni a közúti járművezető figyelmét arra, hogy állapotának javulásáig közúti járművet ne vezessen.

41. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 7. § (2) A közúti járművezető munkáltatója köteles intézkedni a nála közúti jármű vezetésével járó munkakörben foglalkoztatott személy soron kívüli alkalmassági vizsgálatának elvégzése iránt, ha • a) olyan körülményt (eszméletvesztés, egyensúlyérzés zavara, balesetből eredő sérülés stb.) észlel, amely a közúti járművezetőnek a közúti járművezetésre való további egészségi alkalmasságát kétségessé teszi; • b) legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenség fennállását tapasztalja.

42. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK Megfelelő indoknak kellene tekinteni, a baleset utáni pszichés állapot vizsgálatát. (poszt-traumás stressz) (14/1985. (XI. 30.) KM rendelet a vasúti dolgozók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 4. § (1) A munkáltató a vasúti dolgozót - indokolt esetben - soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra kötelezheti.

43. ESETELEMZÉS 2. ELEMZÉS 2.1 Gépkocsi haladása A gépkocsi Kiskunfélegyháza irányából közlekedett az 5402 sz. főútvonalon Kiskunmajsa irányába. A közút és a vasúti pálya itt végig egymással párhuzamosan fut, körülbelül 20 méterre egymástól. A gépkocsi a főút 11. kilométerszelvényében lévő Petőfiszállásra vezető bekötő útra fordult balra. A balesetnek volt szemtanúja, aki elmondta, hogy a gépkocsi szabályosan kanyarodott a főútról balra, majd lassítás nélkül az út szélétől 20 méterre lévő átjáróba hajtott, ahol összeütközött az érkező vonattal. Az átjárót biztosító fénysorompót pirosan villogónak látta.

44. ESETELEMZÉS 2.2 Vonat haladása A 7807-2 sz. vonat 9 óra 45 perckor indult Kiskunfélegyháza állomásról. Közlekedése során rendkívüli esemény nem történt. Kővágóér megállóhelyen menetrend szerint nem állt meg. Az AS72 jelű útátjáróhoz kb. 100 km/h sebességgel közeledett. Az átjáró előtt a mozdonyvezető észlelte az elé balra bekanyarodó gépkocsit, „Figyelj!” jelzés adására nem volt ideje, a fékezőszelepet gyorsfék állásba állította, de a rövid távolság miatt az ütközésig fékhatás nem tudott kialakulni. A vonat az ütközés helyétől 366 méterre állt meg.

45. ESETELEMZÉS – PSZICHOLÓGIAI HÁTTÉR 2.3 Pszichológiai háttér A gépkocsivezető rendelkezett helyismerettel, így nagy valószínűséggel állítható, hogy a járművezetést rutinszerűen végezte, a figyelem fókusza nem a tevékenységgel kapcsolatos tárgyra irányult, és figyelmen kívül hagyta a vasúti átjáró tilos jelzését. Ilyen közlekedési helyzetben, amikor a közút és a vasút több kilométeren keresztül párhuzamosan halad egymással, a járművezető könnyen megszokja a folyamatosan fennálló, veszélyt nem jelentő ingert, a vasúti pályát. Közlekedése során azzal nem kell foglalkoznia. A hosszú ideig tartó állandó, egyhangú ingerek kifárasztó hatásúak, jelentésük eltompul. A balra kanyarodási manőverrel ez gyökeresen megváltozik. Az addig, hosszú ideig veszélytelen elem hirtelen komoly veszélyforrássá válik, melyhez az addigiakhoz képest jóval nagyobb koncentráció szükséges.

46. ESETELEMZÉS – PSZICHOLÓGIAI HÁTTÉR A közúton balra nagyívben kanyarodó jármű vezetője az ilyen kialakítású átjárók esetében pár másodpercen belül két, az addigiakhoz képest jóval veszélyesebb manőver végrehajtására kényszerül. A balra fordulás lendületet igényel a szemből érkező járművek miatt, utána rögtön a vasúti átjáró piros jelzésénél pedig meg kell állni. A gépjárművezető megkönnyebbül, hogy megoldotta az első veszélyes manővert, amit a balra kanyarodás jelent, majd a következő forgalmi szituációban egy gyökeresen más műveletsort kell végrehajtania, mindezt nagyon rövid időn és távolságon belül.

47. ESETELEMZÉS - ELŐJELZŐ TÁBLÁK 2.4 Előjelző táblák A vasúti átjárók kialakításánál fontos szempont a közúton érkezők számára megfelelő időben és megfelelő intenzitással jelezni a veszélyes helyhez való közeledést. Erre szolgálnak a többi KRESZ táblától eltérő formájú, elhelyezésű és kétszer megismételt vasúti átjárót előjelző táblák. Sok esetben ez kiegészül aszfaltba épített optikai elemekkel, vagy vibrációt és zajt keltő bordákkal. Mindezek a figyelemfelkeltő jelzések megfelelően alkalmasak arra, hogy a gépkocsivezető figyelmét a közelgő veszélyes helyre irányítsák, és legyen ideje rá felkészülni. Az olyan átjárók esetében, ahol a veszélyt jelző táblák elhelyezésére a vasúti átjáró előtt megfelelő távolság hiányában nincs lehetőség, mert - mint a tárgyalt esetben is - az átjáró elágazó úton van, „Útirány előjelző táblán” elhelyezett veszélyt jelző táblával jelzik az átjárót. Ugyanilyen táblán jelzik az úton fennálló más veszélyeket, tilalmakat is. (4. ábra) Az Útirány előjelző tábla a KRESZ szerint a „tájékoztatást adó jelzőtáblák” közé tartozik, míg a vasúti átjárót előjelző táblák a jóval feltűnőbb veszélyt jelző táblák közé.

48. ESETELEMZÉS - ELŐJELZŐ TÁBLÁK A fehér alapú „Útirány előjelző tábla” bár jelzi a veszélyt, annak hatékonysága a monoton, egyhangú ingerek között elég csekély. A veszélyes helyhez közelebb elhelyezett nagyon hasonló „Teherautóval behajtani tilos” előjelző tábla pedig megtévesztésig hasonlít rá, bár információ-tartalma és a kifejezni kívánt veszély illetve tiltás tartalma is lényegesen eltér egymástól. Közlekedésbiztonsági szempontból szerencsésebb a veszélyes helyhez közelebb elhelyezni az arra utaló táblát, mert ennek kell a figyelmet irányítani, fókuszálni a veszélyhelyzet felismeréséhez. Ez a figyelmeztetés kell hogy az utolsó információ legyen a veszélyhelyzetre utaló szituációra. Ebben az esetben nem tud érvényesülni a vasúti átjáróra figyelmeztető tábláknál alkalmazott fokozott figyelemfelkeltő elv.

49. FELHASZNÁLT IRODALOM A munkabiztonság pszichológiai tényezői (Dr Izsó Lajos) Skarbit József: Vasúti– közúti átjáróban bekövetkezett balesetek elemzése. TABULARIUM PSYCHIATRIAE: Az észrevevés zavarai: Dr. Huszár Ilona A figyelem zavarai: Dr. Huszár Ilona Pszichopatológia: Dr. Huszár Ilona Emlékezés zavarai: Dr. Huszár Ilona BNO-10. A mentális és viselkedészavarok osztályozása (WHO) Fotók: http://hampage.hu/trans/vasut/ http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kondoros-vas%C3%BAt.jpg http://menyi.blog.hu/2009/12/04/vonat_37?token=2927f4053d9075705c881394b8bfb269 http://kiralyiseta.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_19204

50. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! mate.robert@kbsz.hu www.kbsz.hu