Az anyag részecskéi

1. Az anyag részecskéi Tk.:10-13. oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése

2. Miből áll az anyag? • Kísérlet: hipermangán oldása vízben. • Tapasztalat: A hipermangán részecskéi kisebb részekre szakad,melyek lila színt adnak az oldatnak • ezek a szabad szemmel nem látható részecskék lassan mindenütt jelen vannak az oldatban • Következtetés:Az anyag részecskékből épül fel, melyek állandó mozgásban vannak.

3. A diffúzió • Az anyag részecskéinek külső behatás nélküli elkeveredő mozgását diffúziónak nevezzük.

4. Milyen részecskékből áll az anyag? • Az ókori görögök megfigyelték, hogy a fa égése során hamu keletkezik, melynek tömege kisebb, mint a fa tömege volt. Az égés során vízpára és gáz is keletkezik. • Így arra a következtetésre jutottak, hogy az anyag a négy őselemből épül fel. • Tűz • Víz • Levegő • Föld

5. Demokritosz (i.e.460-370) • Demokritosz nem értett egyet ezzel a filozofikus elmélettel. • Elméleti síkon arra a következtetésre jutott, hogy az anyag parányi tovább nem osztható részecskékből áll, melyeket atomosz = oszthatatlan szó után atomnak nevezett. • Feltevése szerint a kellemes ízű anyagoknak az atomjai simák,gömbölyűek. A keserű, undorító, csípős ízű anyagokat pedig szúrós, szögletes atomok alkotják. • Az atomok tehát minden anyagnál méretben és alakban is eltérnek egymástól.

6. Dalton (1766 - 1844) • A XIX. Század angol kémikusa. • Ebben az időben már kísérleteztek, pontos méréseket is végeztek. • Eredményei alapján arra a megállapításra jutott, hogy az anyag gömb alakú atomokból épül fel, melyek egymástól tömegükben és méretükben eltérnek.

7. A grafit vizsgálata A grafit törékeny, egy grafitkocka darabolása nem nehéz feladat. De vajon meddig lehet széttördelni? Dörzsmozsárban porítjuk. Finom szénszemcséket kapunk, melyeket szabad szemmel nem is tudunk elkülöníteni egymástól.

8. Kén vizsgálata • A kén porítása már kicsit nehezebb feladat • dörzsmozsárban finomszemcsés méret elérhető • Hevítése során előbb sárga, hígan folyós lesz, majd ragacsos, végül újra hígan folyóvá válik. • Következtetés: A szerkezetében kétszer történik változás.

9. A kémiai részecskék • Az anyagok fizikai módszerekkel tovább már nem bontható részecskéit kémiai részecskéknek nevezzük. • A kémiai részecskéknek három csoportját különböztetjük meg: • Atom • Molekula • Ion ( erről a részecskéről később tanulunk)

10. Az atom • Az anyag legkisebb egysége, mely kémiai módszerekkel tovább nem bontható. • Szabad szemmel nem látható. • Tömege rendkívül kicsi: egy sütőporos zacskónyi (12g) szénben a mérések szerint 600 000 000 000 000 000 000 000 db szénatom van, így egyetlen szénatom tömege: 0,000000000000000000000002g • Méretük hasonlóan kicsi: 1cm-es szakaszon 100 millió atom férne el egymás mellett. Vagyis egy atom átmérője kb: 0, 00000001mm

11. A molekula • Az atomok egymással kapcsolatot, ún. kémiai kötést hoznak létre. • A molekula olyan parányi részecske, mely meghatározott számú és minőségű atom kapcsolódásával jön létre.

12. A modell • Az atomok és a molekulák rendkívül kis mérete miatt megfoghatatlanok a számunkra. • Modellt alkottunk. • A modell a valóság kicsinyített vagy nagyított mása. • A kémiában a modelljeink néhány szempontot kiragadva, a valóságot erősen felnagyítva jelenítik meg az atomokat.

13. A modellek mérete és színe • Mivel az atomok méretükben - még erős nagyítás mellett is- alig térnek el egymástól színekkel jelöljük a különböző atomokat. A legfontosabbak: • Fehér:hidrogén • Piros:oxigén • Kék:nitrogén • Sárga:kén • Fekete:szén • Lila:jód • Zöld:klór

14. A kalotta-modell • Elsősorban molekulák modellezésére szolgál • Megmutatja a kapcsolódó atomok számát és minőségét. • Nem mutatja a kapcsolódás módját.

15. A gömb-, és pálcikamodell • Atomok, molekulák, kémiai kötések modellezésére szolgál • A kapcsolódó atomok száma és minősége mellett a kapcsolódás módja is látható. • Nem szemlélteti az atomok méretbeli különbségét.

16. Kristálymodellek