120 likes | 252 Views
2. Kádár János hatalomra jutása és a forradalom utóvédharcai. Magyarország története a Kádár-korszakban (1956-1988). November 4. Nagy Imre hajnali felhívása a Rádióban a szovjet csapatok szándéka a törvényes kormány megdöntése „Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van .”
E N D
2. Kádár János hatalomra jutása és a forradalom utóvédharcai Magyarország története a Kádár-korszakban (1956-1988)
November 4. • Nagy Imre hajnali felhívása a Rádióban • a szovjet csapatok szándéka a törvényes kormány megdöntése • „Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van.” • az utóbbi két mondat nem volt igaz; a világ közvéleményének szólt (Malétert elfogták, Kéthly Bécsben, többen a jugoszláv nagykövetségre mentek) • Bibó István (az egyetlen helyén maradt miniszter) nyilatkozata • Mo.-nak nincs szándékában szovjetellenes politikát folytatni • a dicsőséges forr.-t nem szennyezték be fasiszta, antiszemita kilengések • a harcban az egész nép részt vett, emberséges módon • a szovjet csapatok jelenléte a konszolidáció gátja • passzív ellenállásra szólít fel • Kádár János bejelentése a szolnoki rádióadón keresztül • a nemes célokkal indult tömegmozg. a kormány gyengesége és befurakodott ellenforradalmi elemek miatt népi államunkat fenyegető veszéllyé vált • ezért alakult meg a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány (MFMPK) • veszélyben van a szocializmus, az elmúlt 12 év minden vívmánya • az ellenforradalmárok, reakciósok egyre arcátlanabbak • meg kell védeni a földreformot, a köztulajdont, a „demokráciát”
A katonai intervenció és a harcok • Szovjet katonai műveletek (Forgószél-hadművelet) • a BM-et és HM-et deszantosok szállták meg, lefogva a magyar tábornokokat • elfoglalták a parlamentet, a rádióadókat • Zsukov és Konyev már 4-én elfoglalták az összes megyeszékhelyet, szovjet kat.-i közigazgatás létesült (Bp.-en Grebennyik tbk. városparancsnok) • a felkelők elfogása, Szovjetunióba hurcolása általános • A fegyveres ellenállás főbb központjai és jellemzői • a vezetés nélkül maradt csapatok maguk döntöttek, harcolnak-e • a legtöbb parancsnok belátta, h. túl nagy a túlerő, csak vérfürdő lenne • a civil felkelők (a SZER által fűtve) a harc folytatása mellett döntenek Bp-en • Józsefváros: a Corvin-közt (Pongrátz Gergely) váratlanul éri a támadás, felmorzsolják, de felkelői máshol tovább harcolnak • Ferencváros: Berzenczey u., Tompa u. (Bárány János) és Tűzoltó u. (Angyal István), 4 napig kitartanak, jelentős veszteséget okozva a SzU-nak • Erzsébetváros: a Baross-tér a fő (Nickelsburg László), de hamar kapitulált • Széna tér (Szabó János) a túlerő ellen a budai hegyekbe vonul, bekerítik • Csepel, Pesterzsébet: több katonatiszt is segíti a felkelőket, nov. 9-ig, ill. 11-ig tartják a frontot (tüzérségi ütegek, úttorlaszok vagonból stb.)
A Kádár-kormány berendezkedése • A kormány kiegészítése, Budapestre érkezése • nov. 6–7-én éjjel szovjet tankok hozzák Kádárt • Dobi István és a csonka Elnöki Tanács előtt tesznek esküt • főbb miniszterek: Münnich Ferenc (fegyveres erők), Kossa István (pénzügy), Apró Antal (ipar), Horváth Imre (külügy), Dögei Imre (földműv.), Marosán • később csatlakozott: Nezvál Ferenc (ig.ügy), Biszku Béla (belügy) • mindez lényegében ellenkormány, Nagy Imre nem mondott le! • Az MSZMP „második megalapítása”, szervezése • az eredeti MSZMP hét fős Előkészítő Biz.-ból egy szovjet fogoly (Maléter), öten a jug. nagykövetségen voltak (ülést is tartva ott) (Nagy, Donáth, Losonczy, Lukács, Szántó), a hetedik tag Kádár • nov. 7-én új Ideiglenes Intéző Biz. (IIB), 11-én IKB alakul Kádár körül • Háromszoros szovjet kontroll Kádár körül • katonai (Ivan Konyev) – katonai körzetekre osztják Mo-ot • állambiztonsági (KGB, Ivan Szerov) – vele nem felhőtlen Kádár viszonya • politikai (SZKP küldöttek: Malenkov, Szuszlov, Arisztov) – teljhatalmú urak dec. elejéig; alájuk rendelték a szovjet kat., belbizt., dipl. erőket is. Fő céljuk a prol.dikt. helyreállítása és ideológiai rendcsinálás. Kádárral tárgyalnak, aki eleinte vitatkozik velük, meg kell győzniük őt
Viták az MSZMP-ben • Két markáns irányvonal • engedmények, békés konszolidáció (Fehér Lajos, Aczél Gy., Köböl József ) • erőszak (Münnich, Biszku, Marosán) – ők az erősebbek, s a többség • Kádár elképzelései • eleinte békés konszolidációt tervez, de folyamatosan „balra” tolódik; amikor a társadalom nem fogadja el intézkedéseit, ő is erőszakhoz nyúl • igyekszik egyensúlyt teremteni, a két fenti szárny közti centrum lenni • A „sajnálatos októberi események” folyamatos átértékelése • okt. 23: ellenforradalmi lázadás, melyben megtévesztett jó szándékú fiatalok és munkások is részt vettek • okt. 28: nemzeti dem. mozgalom, melyben ellenforradalmi elemek is vannak • nov. 1.: „népünk dicsőséges felkelése” • nov. 4.: helyes népmozgalom, amely nov. 1-jétől ellenforradalommá fajult • dec. 2–5: eleve ellenforradalom volt, amit a résztvevők még nem láttak. Nagy Imre hibája az eszmei előkészítés (a szándékos kártevés még nem) • 1957 elején: kezdettől szervezett ellenforr., amely külső és belső ellenségek összeesküvése és Nagy tudatos árulása mellett történt
Ellenállás és utóvédharcok I. • Bibó István kompromisszumos javaslata (nov. 6.) • földreform és a nagyüzemek államosítása változatlan marad, a gyárak közösségi (munkásrészvényeken alapuló) tul.-ban, munkásigazgatás alatt • önkéntes tsz-ek, 20–40 kat. h. paraszti birtokok, szabad egyéni vállalkozás • parlamenti demokrácia és a szabadságjogok biztosítása • a szovjetek fokozatos kivonása, de a SzU bizt.-i érdekeinek garantálása • A katolikus egyház • a pápa elítélte Kádárt (Datis nuperrime… – nov. 5.) • Mindszenty az USA nagykövetségről elmozdítja a békepapokat pozícióiból • Munkástanácsok – szintén elutasítják a tőkés restaurációt! • országos jellegű, tömeges, alulról szerveződő mozgalom, Jug. is támogatja • politikai, önigazgatási, érdekvédelmi követelései egyaránt voltak • kettős hatalom, a kormány megbénítása, tömeges sztrájkok • nov. 14. Nagy-Bp.-i Központi Munkástanács (Rácz Sándor): szovjetek kivo-nása, Nagy I. kormány, pol.-i dem., de hitet tett a szoc. alapelvei mellett is • Kádár tárgyal vele és ígérget: feladjuk az egypártrendszert, tiszta választá-sokat tartunk, tárgyalunk a szovjet csapatok kivonásáról, senkit nem érhet bántódás a felkelők közül • nov. 21. szovjet tankok meggátolják az Országos Munkástanács megalakítá-sát, ekkor újabb 48 órás sztrájk, majd tárgyalások
Ellenállás és utóvédharcok II. • Írók, értelmiség • nov. 12. közös kiáltvány a forr. céljai mellett áll ki, tiltakozik írók letart. ellen • nov. 13. Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom (Ádám György, Gimes Miklós stb.) Lapjuk az Október Huszonharmadika • egy másik forradalmi lap: Élünk (Obersovszky Gyula, Gáli József) • nov. 21. Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa (elnöke Kodály Z.) a sz.-k kivonulását, reprezentatív kormányt, ill. az ország szoc. és dem. újjáép.-t köv. • dec. 28. az Írószövetség elfogadja Tamási Áron Gond és hitvallás c. nyilatk.-t • A létrejött pártok ellenállása gyenge • nov. 4-e után a jobboldali pártok azonnal megszűntek • a volt koalíciós pártok reménykedtek egy korlátozott többpártrendszerben • kisgazda tervezet: Nagy és Kádár kormánya egyesüljön • Bibó többpárti memoranduma – eljuttatják India moszkvai követének • Sztrájkok, tüntetések • nov. 20–21. (OMT miatt); nov. 23. (Nagy elrablása miatt); dec. 4. nőtüntetés • A „Népszabadság-sztrájk” • a pártlap bírálni akarta a szovjet álláspontot Tito nov. 11-i beszédéről, Kádár ezért cenzúrát vezet be; az újságírók sztrájkba lépnek, 24-én a lap nem jelent meg. Kádár leváltja a főszerkesztő Fehér Lajost (aki azonban IIB-tag marad!)
Nagy Imre és társai elrablása • Huzavona a lemondásról, szabad eltávozásról • Jugoszlávia eleinte biztosan hitte, hogy ráveszi Nagyot a lemondásra • Kádár közölte: csak a lemondás után távozhatnak Mo.-ról • az SZKP nov. 10-én döntött Nagyék letartóztatásáról, de erről nem tájékoz-tatták Kádárt (neki azt mondták, Romániába távozhatnak majd) • a jugoszlávok rájöttek, hogy Nagy nem mond le, de azt füllentik, hogy Nagyék több kérdésben önkritikát gyakoroltak (pl. semlegesség, többpártrendszer); szabad elvonulást garantáló nyilatkozatot kértek • Kádár 16-án este értesült a szovjetek szándékairól, amivel a jug.-ok is tisztában lehettek; Kádár 21-én mégis aláírt egy nyilatkozatot (nem lesz megtorlás, szabadon hazatérhetnek) • amely szovjet fenyegetésre végül hajlandó enélkül is kiadni a csoportot • A csoport tagjainak tőrbe csalása a szovjetek és jug.-ok részéről • nov. 22-én Nagyék úgy tudják, hogy otthonaikba távozhatnak • ehelyett a KGB magyaro.-i bázisára viszik őket, s onnan Romániába • ott Snagovban internálják a csoport tagjait • az incidens tovább fokozta Kádár népszerűtlenségét, a nov. 23-i tüntetést épp az eset miatt szervezi meg a MÉFT
Az 1956 decemberi IKB-ülés • Kádár előzetes elképzelései és a szovjet beavatkozás • okt. 23–30 közt igazságos és ösztönös elégedetlenség hajtotta a tüntetőket, s csak 31-től használták fel ezt az ellenforradalmi elemek • dec. 1-jén Kádárt eligazítja a három szovjet küldött: eleve ellenforradalom volt, a szakaszokra osztás felesleges • Kádár viszont ragaszkodik a periodizációhoz: saját szerepét kell magyaráznia • Az IKB ülése (dec. 2–3, ill. 5.) és határozata • itt még a vélemények szabadon ütközhettek egymással • az ülés első napján Kádár még nem tudja a szovjetek követelését magáévá tenni: szerinte eleinte még nem volt ellenforradalom (bár annak tűnt) (!!) • a nov. 1-jétől kialakuló platform már helytelen volt • dec. 5-ére már határozottabban érvényre jut Malenkovék akarata • a határozat szerint kezdettől fogva ellenforradalom volt, amely azonban „álcázta magát a tömegek előtt”. Az eseményeknek négy oka volt: • a Rákosi–Gerő klikk szektás, antimarxista politikája • a Nagy–Losonczy-féle pártellenzék torz kritikája, a politikai viták utcára vitele, amibe a reakció is bekapcsolódhatott, pozitív programjuk hiánya • a „Horthy-fasiszta és a magyar kapitalista–földesúri ellenforradalom” • a nemzetközi imperializmus áskálódásai a népi hatalom ellen
Az állami erőszak eszkalálódása • Kádár balratolódása és a szovjet felügyelet változó formája • a centrista pozíciót feladva, egyértelműen a prol.dikt. restaurációja kezdődik • Malenkovék hazautaznak, de Kádár most már maga is kemény kezű lett (függősége sem csökkent, beépített emberek figyelték meg) • 1957. jan. 1–4. VSZ-csúcs Bp.-en (Hruscsov, Novotný, Gh.-Dej, Zsivkov) • megvétózzák egy korlátozott többpártrendszer tervét • döntés a Nagy Imre elleni büntetőeljárásról, kezdik tudatos árulással vádolni (jan. végén kudarcba fullad Nagy és Kállai Gyula snagovi tárgyalása is) • a hónap végén Csou En-laj is járt Mo.-on • Megindul az erőszakos rendteremtés (a békés módszer kudarca után) • dec. 5-én feloszlatták a forr.-i biz.-okat • dec. 9-én rajtaütöttek a Központi Munkástanács székházán és 200 személyt letartóztattak; a kormány betiltotta a területi MT-szerveket • dec. 11-én betiltották a MÉFT-t, statáriumot vezettek be (1957 nov. 2-ig állt fenn), a parlamentbe tárgyalásra csalt Rácz S.-t és Bali S.-t letartóztatták. • eztán a csepeli MT (Nagy Elek vezetésével) a legfőbb MT-szerv, de ők is hiába tárgyalnak Kádárral. A lemondása után kirobbant tüntetést csak szovjet tankokkal verték le • sortüzek: dec. 8 Salgótarján, 10-én Miskolc, 12-én Eger • dec. 16-án volt az első statáriális kivégzés; aztán hetente egy újabb • jan. 18-án betiltották az Írószövetséget is
Az 1957. február 26-i IKB-ülés • Előzmények • Kádár érezte, hogy az IIB tagjai balra, az IKB többsége jobbra húz • puhatolózó előzetes vitákat szervez az IIB-ben febr. 12-én és 19-én, ahol támogatást kap a további radikalizálódásra (balratolódásra) • a Nagy Imre-perről még nem akart beszélni, s nem adja fel a szektás baloldal elleni harcot sem • Az ülés lezajlása és határozata • érdemi viták nem voltak, Kádárt mindenki támogatta • Nagy I. nemcsak áruló, hanem 1955 nyarától tudatos összeesküvő lett, aki nov. 4. után is szervezte az ellenállást • Rákosi és Gerő viszont újra elvtársak, bár kimondják, hogy 5 évig nem térhetnek haza • Kádár beszédének másik fő eleme a fegyveres testületek újjászervezése volt. „Az a rendőrség normális, amely mindenkit le akar tartóztatni” – mondta • ennek ellenére az első titkár pozíciója ingatag maradt, épp a politikai rendőrség és az ultrabaloldali, szektás politikusok továbbra is gyanakodva viszonyultak hozzá • újra felállítják a párt Titkárságát, országos pártértekezlet összehívását javas. • erőteljesebb pártszervezés kezdődik (a régi MDP-tagok nem automatikusan lettek MSZMP-tagok)