A külföldi tőke változó szerepe a két világháború között Magyarországon

1. A külföldi tőke változó szerepe a két világháború között Magyarországon Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem „Gazdaság és jólét Közép-Európában 1867-től napjainkig” Andrássy Egyetem, Osztrák Kulturális Fórum 2012. április 19.

2. Vázlat • Kutatási téma: Hogyan változott a magyar gazdaság pénzügyi és kereskedelmi integrációja? Nyitás és bezárkózás : integráció és protekcionizmus /gazdasági nacionalizmus • Külföldi működő tőkebeáramlás az I. világháború előtt • Trianon gazdasági hatása, pénzügyi stabilizáció , fellendülés és eladósodás • Gazdasági válság, adósságtörlesztési moratórium, konvertibilitás felfüggesztése, kötött gazdaság • „Nemzeti öncélúság”, gazdasági nacionalizmus, importhelyettesítés • Bilateralizmus, a német tulajdonszerzés Források: Magyar Országos Levéltár, MNB és Pénzügyminisztérium anyagai

3. Monarchia: Regionális integrációban • Osztrák befektetések 1850-es évektől közlekedés, szénbányászat, kohászat, cukoripar • Kormány kötvénykibocsátás: költségvetési hiány fedezésére • Bankrendszer: Kiegyezés után vezető pénzintézetek részvényeinek 56 százaléka külföldi, főleg osztrák bankok tulajdonába. Német bankok osztrák tulajdont szereznek. • Századforduló idején feldolgozóiparban külföldi részvénytulajdon 42 százalék. Osztrák tőkeérdekeltség és német tulajdonlás • Kivándoroltak hazautalása. Csúcspont 1900-1906. Fedezte külkereskedelmi mérleg hiányát. • Átmenet feudalizmusból a kapitalizmusba. Piaci infrastruktúra, vám és pénzügyi unió, tőkefelhalmozás felgyorsítása. Legmagasabb szintű nyitottság 1914 előtt

4. Trianon gazdasági hatása, Népszövetség és a pénzügyi stabilizáció • Új alkalmazkodási stratégia: magasabb vámszint- vámvédelem, külkereskedelem növekvő jelentősége, piacvesztés. Emigráció visszaesett: hazautalások hanyatlottak. • Sikertelen pénzügyi stabilizáció 1920-ban, elszabadult infláció: létfenntartási költségek 1913-1925: 21x • Arany- és papírkorona aránya 1914-1924 1:15x • Szükséges: pénzügyi önállóság, önálló jegybank, nemzeti valuta • Trianon után Népszövetségi kölcsön (Nagy-Britannia, USA, Svájc, Svédország) – költségvetési egyensúly megteremtése. Hitel nagyobb része infrastrukturális beruházás . Pénzügyi stabilizáció 1926 júniusra sikeres. Koronát angol fonthoz kötötték. • Pengő – korona árfolyama 1: 12 500. Szabad tőkemozgások, valutakonvertibilitás. Ösztönözte magánhitelek beáramlását, de nagy mértékű eladósodás.

5. Külföldi tőke beáramlása az 1920-as években • Magyar pénzügyi tőke aránya megnőtt. Részvényindex csúcspontja 1927 augusztus • Osztrák tőketulajdon háború előtti felére esett • Angolszász, nyugat-európai befektetők tulajdonszerzése (bankok, hajózás, vasút, bányászat). Stabilizáció és a nagy válság között összesen 300-400 millió pengő működő tőke (60-80 millió USD) • Hitelnyújtás 1924-1931 évi 400 millió pengő: adósság törlesztése, fogyasztási célok, infrastruktúra, hadi célú beruházások • Amerikai befektetők villamosgép-ipar, rádió, hírközlés, közlekedési eszközök (Ganz, Egyesült Izzó, Standard Villamossági Rt). Exportorientáció. Fejlett magyar műszaki szaktudás. Olajipar. • Feldolgozóipar részvénytőkéjében külföldi tulajdon 28 százalék • Német befektetők bauxitgyártásban, alumíniumiparban

6. Külföldi tőketulajdon befektető országok szerint

7. A gazdaság nyitottságának alakulása

8. A behozatal és a kivitel aránya a nemzeti jövedelem százalékában 1925-1930

9. A behozatal és a kivitel aránya a nemzeti jövedelem százalékában 1931-1938

10. A külkereskedelmi forgalom alakulása millió pengőben

11. A külkereskedelmi forgalom alakulása millió pengőben Az 1920-as években az import mintegy 2,5 szeresre nőtt, ami magyarázható az újjáépítéssel, a modernizáció szükségességével, a javuló finanszírozási lehetőségekkel. Ezzel szemben a kivitel jóval alacsonyabb szintről indult és az évtized végére még nagyobb növekedést produkált. A mérleghiányt a hitelfelvétel finanszírozta. Az 1930-as években a válság hatására a piacok összeszűkültek, a finanszírozási források kiszáradtak, a gazdaságpolitika importhelyettesítéssel, protekcionizmussal válaszolt , hazautalások tovább csökkentek.

12. VálságkezelésNemzeti Öncélúság - Gazdasági Nacionalizmus • Cserearányok romlottak, nemzeti bank nemesfémtartaléka esett, hosszú lejáratú kölcsön megszerzése nehézzé vált. • Jegybank 1931 decemberben felfüggesztette a külföldi adósság finanszírozását • Kötött valutagazdálkodást vezetett be. Többes árfolyam, leértékelődés • Korlátozta a részvények, arany egyéb értékek külföldre transzferét • Fizetési mérleg statisztika publikálását beszüntették • Elrendelték a kötvények és részvények felülbélyegzését. Hazai értékpapír regisztrációja. Korlátozták külföldiek számára osztalék kifizetését

13. Adósságválság. Adósságszolgálat felfüggesztése 1931

14. Fizetési mérleg alakulása (millió USD)

15. Gazdasági nacionalizmus és a német terjeszkedés • Külföldi adósság: 1924: meghaladta 1 md pengőt, 1931 végére 4,3 md, 1930-as évek közepére 3 md pengő alá esett. • Fizetési mérleg többletbe fordult • Külkereskedelemben bilateralizmus, kliringelszámolás, szabaddevizás forgalom esett. • Külföldi tulajdonosok szerkezete megváltozott: • Anschluss után osztrák tőkeérdekeltségek német ellenőrzése. Német tulajdon 2/3-a korábban osztrák volt • Cseh-Morva Protektorátus megszállása – német tőketerjeszkedés • Háborús hódítások révén nyugati hatalmak tulajdona is német ellenőrzés alá • Német terjeszkedés villamosgép-ipar, textil-cukoripar, bányászat, vasmű stb. • Magyar-Amerikai Olajipari RT (MAORT) vállalatai 1942-ben az Államkincstár irányítása alá kerültek. Hasonló történt az amerikai Vacuum Olajtársasággal

16. Következtetés • I. Monarchia – regionális integráció. Legnagyobb mértékű nyitottság. Hazautalások. Külföldi tőkebeáramlás nagy és növekvő • II. Trianon és Népszövetségi kölcsön: Pénzügyi stabilizáció és gazdasági integráció kezdetei a nyugati hitelfelvételen és tőkeberuházásokon alapulva. Gyors, túlzott eladósodás. Sérülékeny és nem fenntarhatógazdasági növekedés Külföldi tőkebeáramlás szerepe meghatározó • III. Nemzetközi válság, Válságkezelés, politikai fordulat: Cserearányromlás, befelé forduló, importhelyettesítő gazdaságpolitika, hadiipar fejlesztése, gazdasági nacionalizmus Bilaterális függés – német terjeszkedés Külföldi tőke visszaszorult, nacionalizálás, államosítás, német tulajdon