A megújuló NRSZH szerepe a szociális ágazatban

1. A megújuló NRSZH szerepe a szociális ágazatban Farkasné Farkas Gyöngyi megbízott főigazgató Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Keszthely, 2014. november 14.

2. AZ NRSZH „MEGNYITJA A KAPUIT” Azaz mire van szüksége a szociális ágazatnak?

3. Ahogyan mi látjuk a választ…. • Aktuális, érdemi információkra • Gyors, pontos és egyszerű ügyintézésre • Kevesebb adminisztrációra • Az ágazatirányítás és a szakma partneri együttműködésére (konferenciák, szakmai műhelyek, munkacsoportok) • Kiszámítható működtetési környezetre (szabályzó anyagok stb.) NRSZH partnerség

4. Az NRSZH feladat ellátási területei 1. Az NRSZH alaptevékenységeinek államháztartási szakfeladatrendi besorolása: • Módszertani szakirányítás, • Akkreditációs tevékenység, • Szociális és jóléti szolgáltatások igazgatása, • Szociális szolgáltatások központi igazgatása és szabályozása, • Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, kisebbségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok központi igazgatása és szabályozása, • Egyéb, máshová nem sorolt járóbeteg-ellátás, • Hatósági eljárás érdekében vagy más, jogszabályban előírt okból kötelezően végzett egészségügyi szakértői tevékenység

5. Az NRSZH feladat ellátási területei 2. • Projektek: • TÁMOP 1.1.1-12/1. projekt – Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának elősegítése • TÁMOP 5.4.8. projekt – A komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítése • TIOP 3.2.2. projekt – A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése • TÁMOP 5.4.2-12/1 projekt – Központi szociális információs fejlesztések

6. A foglalkozási rehabilitációs terület kihívásai Rehabilitációs ügyintézők tevékenységének segítése Akkreditáció-ellenőrzés, Támogatott foglalkoztatás EU projektek Társterületekkel fokozott kooperáció

8. Szakértői névjegyzék - Felkészítő képzés 2014 FELKÉSZÍTŐ KÉPZÉS SZOCIÁLPOLITIKAI SZAKÉRTŐK részére Időpont: 2014. november 20. FELKÉSZÍTŐ KÉPZÉS GYERMEKVÉDELMI SZAKÉRTŐK részére Időpont: 2014. november 26. Helyszín: EMMI, Egészségügyi Államtitkárság 1051 Budapest, Arany János u. 6-8 Tervezett változások: Akkreditáció + célcsoport specifikus képzések

9. Igénybevevői Nyilvántartás – tervezett változások a közel jövőben • 2014. november • A rendszer új, felhasználó-barát arculatot kap, és az egyes funkciók kis mértékű módosítása is ezt fogja támogatni • 2014. december • A TAJ azonosítók ellenőrzésére kialakításra kerül az INY-OEP közötti online kapcsolat • 2015. január • A felhasználók belépésének egységes központi kezelése az OSZIR-on keresztül.

10. Igénybevevői Nyilvántartás – újratervezés – új design • Az új design alkalmazásának, bevezetésének célja a felhasználók napi munkavégzésének támogatása, komfortosabbá tétele, • Eszközök: • új külső megjelenés • kisebb funkcionális változások • Az előkészítés során figyelembe vettük a felhasználók javaslatait • Az új változathoz új felhasználói kézikönyv, valamint új oktató videó készül.

11. Igénybevevői Nyilvántartás – újratervezés – új design • Tervezési szempontok: • Felesleges, zavaró arculati elemektől való megtisztítás • Színek tudatos koncepcióra épülő használata annak érdekében, hogy a színek segítsék a felhasználót a tájékozódásban, • A funkciógombok használatának ésszerűsítése • Az adatstrukturálás jobb megjelenítése

12. Új szerkezetű nyitó oldal

13. A tájékozódást segítő színek használata Tájékozódást segítő színek

14. A használatot segítő megjelenítés Használatot segítő megjelenés

15. Kereső funkció kialakítása az igénybevételi naplóban Kereső funkció kialakítása

16. Fontosabb funkcionális változások • Az Igénybevételi naplóban igénybe vevő, TAJ azonosítóra is lehet keresni, • Az Igénybevételi napló, valamint az önellenőrzési lista - kizárólag a mentést követően - letölthető - az Excel-en túl pdfformátumban is. • Az Igénybevételi napló esetében a nevek sorba rendezésénél a kis és nagy kezdőbetű figyelmen kívül hagyása.

17. Forrás: Igénybevevői nyilvántartás Az igénybevevők számának alakulása, 2012-2014

18. Forrás: Igénybevevői nyilvántartás A megállapodások, határozatok számának alakulása, 2012-2014

19. Forrás: Igénybevevői nyilvántartás Igénybevevők megoszlása az igénybevett szolgáltatások száma alapján

20. Forrás: Igénybevevői nyilvántartás Leggyakrabban igénybevett szolgáltatáspárok

21. Ellátottak teljes népességhez viszonyított aránya járási szinten, 2014. július

22. Az ellenőrzési rendszer átalakítása Az átalakítás célja: új típusú ellenőrzési rendszer kialakítása! Tervszerű, törvényes, következetes vizsgálati modell kialakítása, amely elsődlegesnek tekinti a hatósági érdekek hatékony védelmét. Ennek elemei: - az állami támogatások felhasználásának célzottabb ellenőrzése, - hatósági jogi szemlélet erősítése, amely egyszerre törekszik a szabályszerűségre, valamint arra, hogy tevékenysége révén növelje az ellenőrzött szolgáltatások pénzügyi és szakmai eredményességét. A megújított ellenőrzési rendszer őrködni fog: - a szolgáltatások működtetésének törvényessége, - a jogszabályi előírások maradéktalan betartása, -az ellátotti jogok érvényesülése felett.

23. Az ellenőrzésfejlesztés pillérei I. Szakmatámogató funkciók erősítése a Hivatalban: a szolgáltatók felé egy olyan folyamatos szakmai támogatás kiépítése, amely rendszeres és közvetlen segítséget nyújt számukra a szabályszerű és magas színvonalú működtetésben, pl. SZÁP újratervezés. II. Az ellenőrzési rendszer újfajta követelményrendszernek való megfelelés.

24. Jellemzők - törvényesség: az ellenőrzést végzők és az ellenőrzöttek jogait és kötelezettségeit hatékonyabban érvényesíteni, - gazdaságosság: az állami támogatások felhasználásának célzottabb ellenőrzése, ill. az eredményesség figyelembevételével a legkisebb vizsgálati költség elérése, - racionalitás: az ellenőrző szervek közötti hatásköri átfedések, párhuzamosságok felszámolása, a szolgáltatók ellenőrzési terheinek csökkentése, - szakmapolitikai célok szolgálata: a vezetői döntések hatékonyabb érvényre juttatása, - ellátotti érdekek védelme: az ellátotti jogok érvényesülésének előtérbe helyezése az ellenőrzések során, - informatikai és elektronikus rendszerek hatékonyabb alkalmazása: a központi szociális információs rendszerek adatainak felhasználása, másrészt az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás Ket. által megengedett módjainak felhasználása az eljárás hatékonysága érdekében. - kockázatelemzés fejlesztése: kockázatelemzésre épülő ellenőrzési tervek, programok összeállítása.

25. Kockázatelemzés szerepe - A tervezett ellenőrzéseket (mely szolgáltatások kerüljenek be a Hivatal éves ellenőrzéseibe, az ellenőrzés alá vont szolgáltatók kiválasztása) a Hivatal kockázatelemzése alapján kell megtervezni. A lehetséges kockázati tényezők kiválasztása és meghatározása: • a KENYSZI, SZÁP adatatok, és az elemzésekből kinyert tapasztalatok alapján, illetve a • a korábbi hatósági ellenőrzések és a MÁK ellenőrzéseinek tapasztalatai szerint.

26. Új típusú ellenőrzési eszközök 1. - adatbekéréssel megvalósuló dokumentumelemzés: lehetővé teszi, hogy a dokumentumok ellenőrzését/ elemzését az ellenőr a hivatal helyiségben tegye meg, így kevesebb időt kell a szolgáltatónál tölteni, a helyszínen a szemle egyéb megfigyeléseire több idő marad, kevésbé terhes a szolgáltatónak, és költséghatékony. További lehetőség: az ellenőrzést végző személy szolgáltatást igénybe vevő szerepben lép fel (ennek során ellátotti jogviszony létesítésére nem kerül sor). A módszer alkalmas arra, hogy a hatóság az ellátotti jogviszony létesítését megelőzően a szolgáltatói kötelezettséget (pl. tájékoztatási kötelezettség, a gondozási szükséglet vizsgálat módszerei) ellenőrizhesse és kiszűrhesse azokat a szolgáltatókat, akik már az ellátotti jogviszonyba kerülés előtti szakaszban jogszabálysértő módon járnak el.

27. Új típusú ellenőrzési eszközök 2. - ellátotti interjú: interjúalanyok körének bővülése (az interjú az intézmény vezetőjével, a munkatársakkal, ellátottakkal és az ellátottak hozzátartozóival folytatott irányított beszélgetés, a személyes tájékozódás és szakmai iránymutatás szóbeli eszköze, az interjú készítése reprezentatív mintavételi eljáráson alapul. - anonim kérdőív: az ellátottak véleményének anonim megismerésére irányuló eljárás, ami alkalmas nagyszámú szolgáltatást igénybevevő véleményének megismerésére.

28. Ellenőrzésfejlesztést segítő szakmai napok 1. szint: A területi, illetve szolgáltatástípusonként megszervezett szakmai napok (műhelyek, tanácskozások). Ebben potenciálisan nagy segítséget jelentenek a már működő szakmai hálózatok, amelyek a szervező feladatok jelentős részét elvégzik, a Hivatal az előadót, illetve a kapcsolódó szakmai anyagokat biztosítja. 2. szint: A tematikus, országos, vagy regionális szakmai rendezvények, konferenciák. Ezek a nagyobb jelentőségű szakmai változáshoz köthetőek, képesek a szakmai aktualitásokra koncentrálni. 3. szint: A képzések, továbbképzések szintje.

29. Szakmai támogató szerep • Szakmai támogató hálózat: ötvözni fogja a referencia intézmények és a módszertani intézmények előnyeit, a gyakorlat-orientált megközelítést, a szakmai hitelességet és elfogadottságot. A szakmai támogató hálózat része, kiegészítője lehet a Hivatal szakmafejlesztési tevékenységének, „szolgáltató barát” arculatának és tevékenységének, ill. alapot nyújt az ellenőrzések következetes kivitelezéséhez, az annak során nyert szakmai tapasztalatoknak a fejlesztésekbe történő becsatornázása révén. • - Ellenőrzés fejlesztés összehangolása a SZÁP fejlesztéssel: az ellenőrzéshez kapcsolódó dokumentumok nyilvánossá tétele: ellenőrzési ütemtervek, szempontsorok, ellenőrzési jelentések összefoglalói, különös tekintettel a gyakori és kritikus hibákra, azok elkerülésére.

31. Hatósági ellenőrzés • Az oldal célja a szakmai résztvevők hatósági ellenőrzésre való felkészítése. • Tartalmi elemek: • Ütemtervek • Szempontsorok • Összefoglalók • Javaslatok

32. Szakmafejlesztés • Jó gyakorlatok • Hivatalos útmutatók • Kutatások, statisztikák • Rendezvények beszámolói • IFKKOT …. igény szerint bővíthető témacsoportokkal….

33. Kérdések - Válaszok • Cél a közvetlen segítségnyújtás a lakossági felhasználók és a területen dolgozó szakemberek számára a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területet érintő, elsősorban gyakorlati jellegű problémák megoldásában. • Interaktív működtetés • Bármely felhasználó (szakember, lakossági) küldhet be kérdést • Válaszadó szakértők körének bővítése

37. Eseménynaptár • Célja valamennyi szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területet érintő szakmai rendezvény, esemény és határidő áttekinthető, kereshető megjelenítése. • Kategóriába rendezett események. • Részletes keresési az események adataiban. • Interaktivitás: felhasználók küldhetik be az eseményeket.

40. Intézménykereső • Az intézménykereső révén a felhasználó egy összetett kereső funkciót alkalmazva férhet hozzá szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek publikus adataihoz. • A kereső és az intézményi adatlapok a MÜKENG rendszer adatbázisára épülnek, amit a fenntartók és szolgáltatók meghatározott adatokkal, dokumentumokkal kiegészíthetnek. • Keresési lehetőség intézményre, szolgáltatásra egyéni igényeknek megfelelően.

43. Tervezett strukturális változások Elmenő szakterületek Érkező szakterületek SZGYFNCSSZI NRSZH NRSZH ONYF A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotának felülvizsgálata Módszertani FőosztályKépzési igazgatóság, NDI

44. Tervezett strukturális változások ONYF Elmenő szakterületek Érkező szakterületek SZGYFNCSSZI A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotának felülvizsgálata Módszertani FőosztályKépzési igazgatóság, NDI

45. Köszönöm a figyelmet!