Mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme

1. Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2013. október 10., november 14. Makszin Imre PhD. Mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme

2. Gondolatok a gyermekről • Milyen a gyermek? – Gyönyörű, mert Isten képmása • Szeretet nélkül közelíteni se próbáljunk a gyermekekhez! • A szeretet az alap • A gyerek legyen biztos abban, hogy szeretjük és törődünk vele! • Csak akkor tudjuk gyermekeinknek szeretetünket átadni, ha megtanuljuk feltétel nélkül szeretni őket!

3. Szeretetnyelv (G. Chapmann, R. Campbell) • Érzelmi tank • Szeretet kifejezésének módjai: • - testi érintés • elismerő szavak • minőségi idő • ajándékozás • szolgálatkészség • A szeretet megvonása vagy hiánya minden fájdalom gyökere

4. A szeretetkapcsolat jelentősége • Befolyásolja a gyermek tanulási képességét • Meghatározza, hogy mikor válik alkalmassá új ismeretek befogadására • Az érzelmi érettséget a születés pillanatától, talán a fogantatástól alakíthatjuk • A gyermek el kell jusson az érzelmi érettség megfelelő szintjére ahhoz, hogy korának megfelelő hatékonysággal tudjon tanulni • A jobb iskola és jobb tanár nem oldja meg a tanulási nehézségeket

5. Az érzelem fontossága • Az érzelmeknek van legnagyobb befolyása a személyes jóllétre • Az érzelmi harmónia frekvenciajelzés az agynak, hogy küldjön pozitív üzenetet a test többi részének • Közvetlen kapcsolat van az érzelmek, az agytevékenység és a test működése között

6. Az ősi szövegek ismétlődően figyelmeztetnek, hogy testünk„ajándék”, mellyel bölcsen kellene bánnunk. A testünk az első legfontosabb felelősségünk, mert parancsaink végrehajtója. A Názáreti Jézus így figyelmeztet: „Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten lelke lakozik bennetek? Mert az Isten temploma szent, ezek vagytok ti.”

7. Testről szóló elképzelések • Honnan és mikor kezdődnek a testről szóló elképzelések? • A legtöbbet kicsi gyermekkorban tanuljuk, de • A magzat már jól ismeri mindkét szülő meggyőződéseit, attitűdjeit • Szuggesztió negatív alkalmazása: • védőoltások, • a betegség nagy üzlet, félelem biznisz • (ne ismerd fel a test és elme közötti kapcsolatot)

8. A mozgásfejlődés az emberi fejlődés részterülete • Növekedés: a szervezetben bekövetkező mennyiségi változások (asszimiláció) • Fejlődés: aminőségi változások folyamata, amelyet a mennyiségi változások készítenek elő • A mozgásfejlődés fő faktorai: • a. Genetikai potenciál. Strukturális sajátosságok és testalkati jellemzők. A fejlődés örökletes elemei, reflexek és elemi mozgásminták • b. Mozgástapasztalatok, edzésingerek, természeti környezet, társadalmi és szociális viszonyok

9. A mozgásfejlődés biológiai folyamata • A mozgatórendszer fejlődésének jellemzői: • a fejlődés nem egyenletes; • a csontok megszilárdulnak, a porcszövet csontszövetté alakul, • csontok hosszanti és keresztmetszeti növekedése, • a csontok kémiai összetétele is változik; • az izomrendszer tömege az egyes életkorokban eltérő a testtömeghez viszonyítva • A lábizmok a feszítő izmok fejlődnek gyorsabban,

10. Az idegrendszer a születéskor a fejlődés kezdetén tart • Piramispályák mozgatómezőből indulnak, nincs kapcsolat a gerincvelői mozgató idegsejtekkel • Mielinizáció (velőhüvelyesedés) folyamata: érzékszervektől az agykéreg felé vezető idegpályákon alakulnak ki először; • 3 éves korra kell befejeződnie.

11. Óvodáskor jellemzői • A kisgyermekkor fejlődési eredményei biztosítják ebben a periódusban az önállóság, aktivitás kibontakozásának lehetőségeit. • Anatómiai és fiziológiai változások: • A testi növekedés lassúbb, mint az előző korban, 5 éves korban ismét gyorsul. • A súlygyarapodás lassúbb, mint a hosszanti növekedés, megerősödik a csontrendszer, de nagyfokú hajlékonyság jellemzi, károsodás • Izomrendszer: a mozgató apparátus tökéletesedik, a nagyfokú mozgásigény miatt • Sokmozgásos játékokat szeretik

12. A mozgáskoordináció tökéletesedését az izom és csontrendszer megerősödése segíti elő • Kialakulásának legfontosabb feltétele: • Az inakban izmokban lévő érzékelő apparátusok jó működése • Információforrások (analizátorok), receptorok: látó, halló, tapintási, egyensúlyozási, mozgási • Mozgásérzékelés: a receptorok nyújtják testünkről, mozgásunkról a szükséges információkat – kinesztézis • kin-mozgás, esthesia-érzékelés • Ízületi receptorok: Ruffini-végződések, Paccini-testecskék, Golgi-féle ínreceptor • Izomorsók

13. A kultúra nem kikapcsolódás, ellenkezőleg: Bekapcsolódás, a létezés foglalata. A játék és kultúra: A kultúra a játékból keletkezik, ahogy kezdetben játsszák a kultúrát. Az élet egy nagy játék. A játék régebbi, mint a kultúra, mivel a kultúra társadalmat feltételez. Játékot pedig az állatok is játszanak. A játéknak értelme, célja, tartalma van, mely önmagában van. A valós életből való kilépést jelenti

14. A játék, mint a tevékenység fő formája • Tárgyi cselekvés által tudatosodó világ kitágul, de elemi szükségletté válik a felnőtt világgal való kapcsolatteremtés is. • A játékban a gyermeknek a környezettel való aktív viszonya tükröződik. • A játék nevelő hatása: a játékban, mint egy csomópontban gyűlik össze és rajta keresztül alakul a gyermeki személyiség lelki életének minden oldala.

15. Az óvodáskor legjellemzőbb játékai • Szerepjátékok: kisgyermekkorban is megjelennek, itt továbbfejlődnek • Alkotó (konstruáló) játékok: domináló szerepe van a tervezésnek • Szabályjátékok: cselekvési szabályok elfogadása • Didaktikus játékok: játékfeladatba kapcsolódó előkészítő műveletek sorozata. Megismerési funkciók fejlesztése, alakzatok, színárnyalatok kiválasztása • Mozgásos játékok: mindig emocionális élményt jelentenek • Testnevelési és sportjátékok

16. Játékelméletek Klasszikus játékelméletek: filozófusok írásaiban jelenik meg először Platonnál: a polgárok nevelésének eszköze • Comenius: a tanulás érdekében kell használni • Rousseau: a gyermekhez hozzátartozik a játék • F. Fröbel: a játékos foglalkozások és eszközök komplex rendszerét alkotta meg. Az óvóképzés törvénykönyvvé vált • H. Spencer: erőfelesleg-elmélet

17. Modern játékelméletek: a reformpedagógia irányzatai nagyobb szerepet szánnak a játéknak • Nagy László: gyermektanulmány; a gyermek sajátosságaihoz való alkalmazkodást a játékkal is próbálták biztosítani • E. Claparede, J. Dewey: a gyermek fejlődésének biológiai jelensége a játék • J. Huizinga: a játék funkcióját a kultúrában ragadja meg

18. A kultúra nem kikapcsolódás, ellenkezőleg: Bekapcsolódás, a létezés foglalata. A játék és kultúra: A kultúra a játékból keletkezik, ahogy kezdetben játsszák a kultúrát. Az élet egy nagy játék. A játék régebbi, mint a kultúra, mivel a kultúra társadalmat feltételez. Játékot pedig az állatok is játszanak. A játéknak értelme, célja, tartalma van, mely önmagában van. A valós életből való kilépést jelenti

19. - J. Piaget: a játék helyzetmegoldó alkalmazkodás, értelmi működés, az új benyomások asszimilációja a régi sémákba. Akkomodáción a külső világhoz illeszkedő szükségszerű hozzáidomulást érti, amely az információ feldolgozását szolgálja. Utánzás. Az értelmi fejlődés szakadatlan élénk kölcsönhatást jelent az asszimiláció és akkomodáció között. Értelmes alkalmazkodás: egyensúly Asszimiláció túlsúlya: játék.

20. A motoros tanulás folyamata

21. Szenzoros tárolás ábrája

22. Emlékezeti rendszerek