A 2011-es magyar elnökség területfejlesztési feladatai – stratégiák és felkészülés

1. A 2011-es magyar elnökség területfejlesztési feladatai – stratégiák és felkészülés dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár 2009. május 21.

2. Soron következő EU elnökségek • Franciaország: 2008. július-december • Cseh Köztársaság: 2009. január-június • Svédország: 2009. július-december --------------------------------- • Spanyolország: 2010. január-június • Belgium: 2010. július-december • Magyarország: 2011. január-június --------------------------------- • Lengyelország: 2011. július-december • Dánia: 2012. január-június • Ciprus: 2012. július-december

3. Mit jelent az EU elnökség? Az EU soros elnöksége 3 fő feladatot jelent: • Az Európai Unió Tanácsának (Miniszterek Tanácsa, Tanács) és a tanácsi munkacsoportok elnöklése. • Az Tanács képviselete a többi EU-s intézmény felé (pl. Bizottság, Európai Parlament). • Az EU képviselete az EU-n kívüli országok és a nemzetközi szervezetek (pl.: ENSZ, WTO) felé.

4. Találkozók elnöklése Találkozók, ülések szintjei: • Miniszterek Tanácsa • Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER I,II) • Tanácsi munkacsoportok (pl. B.5 számú Strukturális akciók munkacsoport: a strukturális politika, ezen belül területi kohézió) • Informális ülések: miniszteri találkozók, középvezetői ülések és munkacsoport ülések egy-egy témában Feladatok: • prioritások meghatározása • féléves munkaprogram készítése • napirendek összeállítása • találkozók összehívása • kompromisszum keresés

5. A soros elnökség feladatai a terület- és városfejlesztés terén • Része a kohéziós politikai témakörnek (NFÜ és NFGM) • A területi kohézió és a városfejlesztés tagállami kompetencia, informális szakmai együttműködés koordinálása (1989 óta) • Szakmai program összeállítása (elsősorban a Területi Agenda és a Lipcsei Charta végrehajtásához kapcsolódóan). • Jelenleg zajlik az elnökségi trio partnerekkel a közös munkaprogram kialakítása, hogyan működünk együtt ezeken a területeken • Feladataink 2011-ben: különböző szintű találkozók szervezése, elnöklése: mindezekhez egyrészt szakmai anyagok előkészítése, másrészt megszervezésük – személyi és anyagi források megléte szükséges • Szakmai konferenciák, szemináriumok rendezése.

6. A Területi Agenda • ESDP elfogadása (Potsdam, 1999) • Informális miniszteri találkozó (Rotterdam, 2004)  „Hogyan lehet a különböző területi adottságokat a régiók gazdasági növekedése és a foglalkoztatás érdekében mozgósítani?” • Válasz Lipcsében (2007): • Az EU területi menetrendje (hat prioritás és jövőbeli tevékenységek) = Területi Agenda. • Az EU területi állapota és perspektívái (TSP) című elemző anyag, a TA háttéranyaga.

7. A Területi Agenda végrehajtása uniós szinten Mérföldkövek: • Német elnökség: Területi Agenda elfogadása (2007. május) • Portugál elnökség: Első Akcióprogram elfogadása (2007. nov.) • Szlovén elnökség: a végrehajtás megkezdése (pl. terület- és városfejlesztés közötti koordináció erősítése) • Francia, cseh, svéd elnökség: a folyamat továbbvitele (pl. az EU ágazati politikái számára területi prioritások kijelölése, a város-vidék kapcsolat vizsgálata, területi hatásvizsgálat) • Spanyol, belga elnökség: a magyar elnökség előkészítése • Magyar elnökség: • A Területi Agenda (TA) felülvizsgálata • Az EU területi állapota és perspektívái című elemző anyag felülvizsgálata (TSP)

8. Hazai feladatok a Területi Agenda végrehajtásában • A Területi Agenda elveinek érvényesítése a hazai gyakorlatban: Terület Agenda hazai akcióterv végrehajtása 2.Felkészülés a 2011-es magyar EU-elnökség idején esedékes feladatokra: • Nemzetközi munkacsoport felállítása magyar vezetéssel és a munka kereteinek rögzítése (2009. április 16.). • Folyamatos visszacsatolás az EU tagországok képviselői, vezetői, területfejlesztési miniszterei felé (legutóbb a 2009. május 18-i prágai középvezetői ülésen). • TSP felülvizsgálat megkezdése: azon témák vizsgálata, amelyekkel a TSP nem, vagy nem kielégítően foglalkozik, illetve amelyek megváltoztak az elfogadás óta. • TA felülvizsgálat később kezdődik: a prioritások felülvizsgálata, politikai üzenetek megfogalmazása.

9. Lipcsei Charta végrehajtása uniós szinten • Német elnökség: Lipcsei Charta elfogadása (2007. május) • A portugál elnökség (2007. II. félév) áttekintette, hogy a Lipcsei Charta végrehajtása érdekében milyen kezdeti lépések történtek az egyes tagországokban. • A szlovén elnökség (2008. I. félév) alatt folytatódott a kölcsönös tájékoztatás, új témaként napirendre vették a klímaváltozásra való felkészülést. • A francia elnökség (2008. II. félév) kísérletet próbált tenni arra, hogy a Lipcsei Charta végrehajtása érdekében közös irányok és módszertani keretek kerüljenek meghatározásra. • Cseh, svéd elnökség 2009: a városfejlesztési együttműködés továbbvitele, egy-egy téma kiemelése (integrált fejlesztés, város-vidék kapcsolat, fenntartható városfejlesztés,hátrányos helyzetű csoportok befogadása). • Spanyol és belga trio: Lipcsei Charta végrehajtása, integrált megközelítésmód terjesztése, leromlott városrészek rehabilitációja • Magyar elnökség: témák azonosítása (klímaváltozás városi dimenziói, demográfiai változások területi hatása)- szakértői, középvezetői találkozó és konferencia

10. Hazai feladatok a Lipcsei Charta végrehajtása terén • A Lipcsei Charta elveinek érvényesítése a hazai gyakorlatban, akcióterv ránk vonatkozó részeinek végrehajtása, többek között: IVS, Országos Településhálózat fejlesztési koncepció (policentrikus fejlesztés), Jessica programok, URBACT, Európai Városok Tudáshálózata (EUKN), illetve számtalan településrendezési, településfejlesztési és építésügyi feladat • Felkészülés a magyar elnökségi feladatokra (témák azonosítása, ülések előkészítése, szervezése, levezetése)

11. Munkatársak felkészülése a magyar elnökségi feladatokra Résztvevők különböző köre: • munkacsoport vezető, helyettes, magyar tábla mögött ülő, tárcakoordinátorok és dossziéfelelősök (utóbbiak később kijelölve) • főosztályi állományból kibővített kör • állandó szakértői kör kiépítése • partnerek Kiemelkedően fontos lesz a szervezési, logisztikai háttér biztosítása (központilag vagy minisztériumonként) és a könnyen megközelíthető, infrastruktúrával kiválóan ellátott helyszínek kiválasztása