Az Európai Unió oktatáspolitikája és a Bolognai folyamat

1. Az Európai Unió oktatáspolitikája és a Bolognai folyamat Készítette: Kiss Éva

2. Az oktatáspolitika működése 1. • A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik • Szókratész program: feladata az oktatási területek támogatása • Leonardo program: feladata a szakképzési együttműködés fejlesztése volt • Ifjúsági Európáért program: támogatta a fiatalok iskolarendszeren kívüli oktatását

3. Az oktatáspolitika működése 2. • nagyobb hangsúlyt kap: - a foglalkoztatási helyzet javítása - az információs társadalom kiépítésének követelménye - egész életen át tartó tanulás - elektronikus tanulás • liszaboni stratégia

4. Az Eu eszközei az oktatás terén • Az EU-nak több egymást kiegészítő eszköz áll rendelkezésére, hogy oktatáspolitikai célkitűzéseit megvalósítsa, s a tagállamok oktatási gyakorlatait közös cél irányába lendítse. •  Formális kényszer • Informális kényszer • Közösségi programok • Strukturális alapok • Hálózatok

5. Oktatási programok 2007-2013 között • 2006 november: ,,az egész életen át tartó tanulás” program • Négy ágazati alprogram: - Comenius - Erasmus - Leonardo da Vinci - Grundtvig + transzverzális programok: legalább két ágazati alprogramot kell lefedniük

6. Kiutazó hallgatók száma Erasmus program keretében

7. Mobilitási egyensúlytalanság

8. Bolognai folyamat • Honnan ered a „bolognai folyamat” elnevezés? felsőoktatási modellt, illetve képzési formát jelent ( Bologna 1999. június 19.) • Kik vesznek részt a folyamatban? - 47 aláíró ország kormányzata - Európai Bizottság - Európai Tanács - UNESCO CEPES - Felsőoktatási intézmények és szereplőik - Munkaadók - Minőségbiztosítási ügynökségek

9. Legfontosabb célkitűzései • a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése • az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer • a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése • a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése • a minőségbiztosítás területén összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztése, amely az európai együttműködést támogatja • az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban

10. Hogyan működik a Bolognai folyamat? • az aláíró országok felsőoktatásért felelős miniszterei két évenként találkoznak értekezleteiken - a beszámolók alapján minősítenek - a vitatott kérdésekben állást foglalnak - döntenek felvételi kérdésekben - súlypontozzák a tennivalókat - záró dokumentumot fogalmaznak meg a soron következő feladatokról

11. A bolognai rendszer tíz parancsolata 1. Az esélyegyenlőség megteremtése, a még fennmaradt szociális, gazdasági és kulturális korlátok lebontása 2. A felsőoktatási célok meghatározása a nemzeti és nemzetközi érdekek összehangolásával 3. A diplomások elhelyezkedési esélyeinek javítása és munkaadókkal való szorosabb együttműködés segítése 4. Az élethosszig tartó tanulás megvalósulásának elősegítése 5. A hallgató – centrikus oktatási struktúra megvalósítása 6. Az oktatás, kutatás és innováció céljainak összehangolása 7. Nemzetközi ügyek iránti nyitottság 8. A hallgatói mobilitás fejlesztése 9. A felsőoktatási rendszer transzparenciája 10. Költséghatékony oktatási módszerek és szerkezet megteremtése

12. Mi az hogy többciklusú képzés? • A felsőoktatás gyakorlatilag az egész világon egységesen három, egymásra épülő szakaszból, ciklusból áll: - alapképzés (3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg - mesterképzés ( 1-2 év) , ez a korábbi egyetemi szintet jelenti - doktori képzés ( 3 év), tudományos fokozat (PhD) megszerzésének a lehetősége

14. Bolognai rendszer Magyarországon • Előnyök: - Ebben a rendszerben a hallgatók, oktatók és kutatók sokkal könnyebben utazhatnak és építhetnek nemzetközi kapcsolatokat - biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamban akadálytalanul továbbtanulhassanak - munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket

15. A kreditrendszer legfontosabb hatásai a hallgatók tanulmányaira • tanulni egyéni tempóban. • a hallgató megválaszthatja az előrehaladás ütemét, de a képzésnek nem célja a tanulmányok idejének meghosszabbítása. • nincs többé félévismétlés • ha a hallgató nem teljesítette az előírt kredit számot, ebben az esetben is tovább haladhat • külföldi tanulási lehetőség.

17. Felhasznált irodalom • Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról • Horváth Zoltán és Ódor Bálint: Magyar EU-elnökség • http://www.uzletibsc.hu/bologna-rendszer.php • http://www.nyf.hu/tanacsadas/node/6

18. Köszönöm a figyelmet!