1 / 67

A fotoszintézis molekuláris biológiája

A fotoszintézis molekuláris biológiája. A fotoszintézis két fő szakasza: a fényreakciók és a sötét reakció. A folyamat jelentősége. Az élővilág energiaforrása Szerves anyagok előállítása szervetlenekből Az ábrán a keményítő szemcsék láthatók

shiloh
Download Presentation

A fotoszintézis molekuláris biológiája

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A fotoszintézis molekuláris biológiája

  2. A fotoszintézis két fő szakasza: a fényreakciók és a sötét reakció

  3. A folyamat jelentősége • Az élővilág energiaforrása • Szerves anyagok előállítása szervetlenekből • Az ábrán a keményítő szemcsék láthatók • A Föld légkörének oxigéntartalma ebből a folyamatból ered

  4. A Földre érkező napsugárzás spektruma

  5. 1. Fényszakasz: A fényt fotoszintetikus pigmentek abszorbeálják A fényt abszorbeáló pigmentek a cianobaktériumokban és magasabbrendű növényekben: Kolorofill a, b Karotinoidok Fikobilinek (cianobaktériumokban és vörösmoszatokban)

  6. A fotoszintétikus pigmentek elnyelési spektruma a fény látható tartományában (380 és 760 nm) a különböző hullámhosszúságú sugarak felfogása a növényi anyagok pigmentjei által • Hatásspektrum (grafikon) a fotoszintézis mértékét mutatja (pl. fotoszintétikus oxigéntermelés), - azt, hogy a különböző hullámhosszúságú fénysugarak mennyire hatékonyak a fotoszinétikus folyamatokra • A prizmával alkotóelemeire bontott fehér fény kék és vörös hullámhosszú komponenseivel megvilágított régió köré gyűlnek az aerob baktériumok a fotoszintetizáló Spirogyra körül Elnyelési spektrum hatásspektrum

  7. Akcióspektrum

  8. A fotoszinetikus apparátus morfológiája • A prokarióta szervezetekben (pl. cianobaktériumok) a tilakoidok nem határolódnak el a sejt többi részétől. • A sejtmagot tartalmazó, eukarióta, szervezetekben (pl. zöld növények) a tilakoidok egy különálló sejtszervben, az ún. kloroplasztiszban találhatók. • A fotoszintetikus apparátus alapvető struktúrális egysége a tilakoid. • - Ezek önmagukba záródó membránok, melyeknek belső tere az ún. lumen.

  9. A levél keresztmetszete • a kloroplasztiszok az ún. mezofill sejtekben, valamint a légzőnyílásokat körülvevő záró (ún. quard) sejtekben találhatók • C4-es növények esetén a levélereket körülvevő hüvelyparenhima sejtekben is találhatók kloroplasztiszok. A sejtek és kloroplasztiszok elhelyezkedése egy C3-as növényben

  10. A fotoszinetikus apparátus morfológiája • A tilakoidok kétféle szerveződésű formában találhatók: - a granumok külső felületükkel egymáshoz ragadt tilakoidok oszlopszerű képződmények és - a granumok közötti térben - a sztrómában (az őket) összekötő tilakoid lamellák. • A klp-iszt kettős membrán veszi körül: - a belső a bekebelezett prokarióta sejt membránja - a külső eukarióta eredetű A kloroplasztisz elektronmikroszkópos képe és szerkezeti modellje

  11. A fotoszinetikus apparátus morfológiája • A kloroplasztiszok csak fény hatására differenciálódnak a merisztemasejtek proplasztiszaiból. • Kialakulásuk során a 2 határolómembrán közül a belső, az organellum hossztengelyével párhuzamosan betüremkedik a sztrómába, majd ezek a belső mebmr.-lemezek lefűződnek, magukba zárva a membránközi (periplasztidális) térből eredő anyagok egy részét, amiből a tilakoidlemezek membránnal körülzárt lumenje jön létre, anélkül, hogy a sztrómával valaha is kapcsolatba kerülne • A tilakoidok összefüggő membránrendszert alkotnak. • A fotoszintetikus pigmentek csak a tilakoid membr.-ban vannak jelen • A tilakoidmembr.-ok szabályos kitüremkedéseket képezve pénztekercs szerűen egymásra tevődött korongokat, ún. granum korongokat hoznak létre - egy granumkorongköteg a gránum. A tilakoid membránok egymást fedik, szorosan egymásra tevődnek(kapcsolt membránok)

  12. Folyékony közege a sztróma – benne enzimek, keményítőszemcsék, DNS és riboszómák • A sztróma a prokarióta cp-jának felel meg, benne a Calvin ciklus enzimeivel. • Membránrendszere tilakoidokból áll – ezek helyenként gránumokba rendeződnek. • A tilakoidok belső üregei egy összefüggő, lumen nevezetű hálózatot alkotnak • Membránlipidjeik glikozil-gliceridek: nagyobbrészt a MGDG- gránumtilakoidokban, a DGDG-sztrómatilakoidokban helyezkednek el A kloroplasztisz szerkezete

  13. A fotoszint. komplexei (I es II fotokémiai rendszer, citocróm b6f komplex, az ATP-áz és a mobilis fénybegyűjtő antenna) a tilakoid membránba ágyazódva találhatók • A fotoszintetikus komplexek eloszlása a tilakoid kompartmentekben nem egyenletes - a második fotokémiai rendszer (PSII) főként a gránumokban, - az első fotokémiai rendszer (PSI) és az ATP-áz főként a sztróma tilakoidokban illetve a gránumok külső részén található. • Fény hatására a tilakoid belső terében, a lumenben, megnő a H+ koncentráció, ami az ATP szintézisben hasznosul. A kloroplasztiszon belül jól láthatók a grána- és a sztrómatilakoidok, valamint a nagyméretű keményítő szemcse van

  14. A fotoszinetikus apparátus morfológiája • Afotoszintézis fényszakaszának folyamataiban a tilakoid-membránok 5-féle szupramolekuláris fehérjeegyüttese vesz részt: • -A kettes fotokémiai rendszer PS II (photosystem II), • a hozzá kapcsolódó vízbontó komplexszel (Water-splitting complex-WPC, v. Oxigen evolving complex -OEC), a citocróm b6/F komplex, • Az egyes fotokémiai rendszer PS I (photosystem I), • A kétféle fotokémiai rendszerhez kapcsolódó fénybegyűjtő pigment-protein komplex (Light harvesting complex –LHC), • A kloroplasztban levő ATP-szintetáz kapcsolófaktor (CF1-CFo v. CF1Fo) komplex

  15. A fénybegyűjtő pigmentek: Klorofill porfirin • Porfirin gyűrű – négy pirrolgyűrűből áll • A négy pirrolgyűrű mellett egy öttagú ciklopentanon gyűrű található • A konjugációs rendszer kékkel jelölve • Magnézium ion – Mg++ - narancs • Észter kötéssel csatlakozó fitol – zöld • Ez a klorofill a – a többi klorofill kicsit különbözik. propionsavgyök

  16. A fotoszintetikus szervezetek legjellemzőbb pigmentjei a klorofillok, amelyek - a kék ill. vörös tartományban nyelnek el. • A gyűrű közepén egy Mg atom található, a 4-es számú pirrolgyűrűhöz pedig egy 20 szénatomos alkohol, a fitol, csatlakozik • A klorofillok • - első gerjesztett állapotához vörös (430nm), • - második gerjesztett állapotához pedig kék (660 nm) abszorpciós sáv tartozik Klorofillok A klorofill-a és klorofill-b szerkezete

  17. A karotinoidok járulékos pigmentek • Az oxigéntermelő szervezetek reakció-centrumaiban, valamint a prokarióták antennáiban a klorofillok mellett karotinok is találhatók, amelyek a kék tartományban (400-500 nm körül) nyelnek el. • A karotinok ún. járulékos pigmentek - feladatuk: • - a hatékonyabb fényelnyelés elősegítése, • - a klorofill molekulákat védik a gerjesztett állapotban • bekövetkező fénykárosodástól.

  18. A kloroplasztisz szerkezete • A tilakoidok két formája a sztróma tilakoid és a grána tilakoid. • Ez a két forma a molekuláris szinten is különbözik.

  19. A pigment-protein komplexek rendezetten helyezkednek a tilakoidmembránban

  20. A gerjesztett állapot energiája • kisugárzódhat: • fény (fluoreszcencia) vagy • hő formájában, melyek a fotoszintézis szempontjából veszteséget jelenthet. • Átadódhat szomszédos általában alacsonyabb gerjesztési energiájú pigment molekuláknak, igen nagy szerepeük van • a gerjesztési energiának a reakciócentrumhoz való továbbításában. Illetve, • a gerjesztett állapotban lejátszódhat a töltésszétválást eredményező fotokémiai reakció A fényenergia abszorpciója

  21. Az oxigéntermelő fotoszintetizáló szervezetekben univerzálisan megtalálható: - a klorofll-a, amelynek kék ill. vörös abszorbciós maximuma 430 ill. 660 nm körül van. Ezek a molekulák a fénybegyűjtés mellett fotokémiai reakcióra is képesek. • Mind a PSI, mind a PSII reakciócentrumábanspeciális klorofill-a molekulák, valószínűleg dimerek vagy multimerek, alkotják a fényindukált töltésszétválásban résztvevő ún. reakciócentrum klorofillokat. • A prokarióta cianobaktériumokban csak klorofill-a fordul elő. Az eukarióta fotoszintetizáló szervezetek antenna komplexeiben azonban a klorofill-a mellett egy másik tipusú klorofill is található, ami a klorofill-a kék és vörös abszorpciós sávjai közötti spektrumtartomány jobb lefedését szolgálja. • Magasabb rendű növényekben és zöldalgákban az extra klorofill a klorofill-b, ami a klorfill-a-tól csak annyiban különbözik, hogy a második pirrolgyűrűhöz nem metil, hanem formil csoport kötődik. • A barna- és kovamoszatokban a klorofill-b helyett klorofill-c, a vörös algákban pedig klorofill-dtalálható.

  22. A fény abszorpciója és a gerjesztési energia sorsa • Fotoszintetikusan aktív fény ~ 400-700 nm-ig • Klorofill molekula: alapállapot (S0), • Egy p-elektron kötő pályáról lazító pályára lép. szinglet (S1- és S2-) és triplet (T1) állapotok vörös fény elnyelése: S1 állapot kék fény elnyelése: S2 állapot • A gerjesztési energia sorsa: hővé alakul, fluoreszcencia, fotokémiai reakciók (redox folyamatok) energia migráció vagy energia transzfer (azonos vagy kémiailag eltérő pigmenteknek adódik át az energia)

  23. A klorofill fluoreszcenciája akkor is a vörös hullámhossz tartományba esik, ha kék fényt nyel el • Ok: az S2-S1 átmenet mindig hő formájában disszipálódik

  24. A fotoszintézis első lépése a fény elnyelése, ami fehérjékhez kötött pigment molekulák révén történik. • A pigmentekben bekövetkező fényelnyelés a molekulát gerjesztett állapotba hozza (ez a fotoszintetikus pigmenteknél az 1. vagy 2. szinglett gerjesztett állapot). Az antennapigmentek az elnyelt fényenergiát a reakciócentrum klorofill a felé továbbítják Energiagazdag RC Energiaszegény A fényenergia vándorlása: antenna pigmentek között: külső és belső antennák reakciócentrumok klorofill a molekulájához: II. fotokémiai rendszer: P680, I. fotokémiai rendszer: P700

  25. Energiaátadás két pigment molekula között akkor történik, ha a donor molekula abszorpciós vagy fluoreszcencia spektruma részben fedi egymást

  26. Energia migráció, energia transzfer és fotokémiai folyamatok • Az antenna klorofillok gerjesztett állapotba kerülnek a fényabszorpció következményeként • Energia átadás: rezonancia • Energia továbbadás elektron átadás által oxidáció és redukció

  27. A zöld növények, algák és cianobaktériumok fotoszintézisében elsősorban hasznosuló spektrumtartomány 400 és 700 nm között található, amit fotoszintetikusan aktív sugárzásnak (Photosynthetically Active Radiation, PAR) neveznek. • A nemoxigéntermelő baktérimokban található baktérioklorofillokabszoipciója az infravörös tartomány felé tolódott (900-1000 nm) a víz alatti fényviszonyokhoz való alkalmazkodás eredményeként. • A fénybegyűjtő pigmentek protein vázhoz kötődve antenna komplexekbe szerveződnek. • Mind a PSI mind a PSII komplex rendelkezik belső antennával, ami a reakciócentrum része illetve ahhoz szorosan csatlakozik. • Mindkét fotokémiai rendszerhez tartozik még egy-egy külső antenna komplex is. - LHCI (Light Harvesting Chlorophylls) az LHCI az első fotokémiai rendszerhez kötődik, míg az - LHCII, a fotoszintézis fényigényétől függően a PS II-hözkapcsolódik vagy leválik róla, ilymódon szabályozva a PSII-höz juttatott energia mennyiségét.

  28. A fénygyűjtő komplex és a reakciócentrum • A fénygyűjtő komplex (LHC II. és I.) a kísérőpigmentek által elnyelt fényenergiát a reakciócentrum klorofillokhoz közvetíti. • A fénybegyűjtő komplexek pigmentjei magasabbrendű növényekben klorofill a és b, karotin és xantofill molekulák, gyakran fehérjékhez kötődve találhatók. • A gerjesztett pigmentek energiája rezonancia által átadódik a reakciócentrumba. A fényenergia kémiai energiává alakulása: töltésszeparációval Donor Kla Akceptor; Donor KlaAkceptor Donor Kla  Akceptor; Donor Kla Akceptor

  29. Energiaszint változások a fotoszintézis folyamán • Minél nagyobb az anyag redukálóképessége, annál negatívabb a redox potenciálja • Az első fényreakció a PS II ben történik (680 nm) • Az elektron energiája csökken az elektrontranszport során • Újragerjesztés a PS I-ben (700 nm). • Energia tárolás ATP és NADPH formájában

  30. Az elektrontranszportlánc két formája • A nem ciklusos elektrontranszport (Z séma) • A ciklikus variációban a ferredoxin a citokróm b6/f komplexnek adja át az elektront. • A fény ily módon a PSI egyedüli részvételével körbe hajtja az elektronokat és így hoz létre H+ koncentráció-különbséget a sztróma és a luminális tér között. Ez ATP szintézisre használódik fel.

  31. ferodoxin

  32. 1. A PS II felépítése • - reakciócentrum: • D1 és D2 fehérjék: ehhez kapcsolódnak a feofitin (primer e- akceptor), a QA és QB kinon akceptorok, D1 fehérje 161. tirozin aminosava (primer e- donor Mn2+, Mn3+ ionok (vízbontás) • - reguláló sapka • - proximális antenna • - disztális antenna • 2. Funkciói • vízbontás: • 2H2O  O2 +4H+ + 4e- • proton keletkezik a lumenben, • elektron lép az e- transzportláncba • a plasztokinon redukciója

  33. A magasabbrendű fotoszintetizáló szervezetek (zöld növények, algák és a cianobaktériumok) a természetben egyedülálló képessége a víz fényindukált elbontása protonokká és molekuláris oxigénné. • E folyamat révén a Földön kimeríthetetlen mennyiségben rendelkezésre álló víz szolgál a fotoszintetikus elektrontranszport forrásaként. • Melléktermékként pedig a magasabbrendű szervezetek számára nélkülözhetetlen oxigén keletkezik. • A fényindukált vízbontást a tilakoid membránba ágyazódott nagyméretű pigment-protein komplex, az ún. második fotokémiai rendszer (PSII) katalizálja. - a folyamat során keletkező elektronokat a membrán lipid fázisában diffundáló plasztokinon (PQ) molekulák továbbítják a citokróm bf komplex felé, - a tilakoid lumenbe bocsátott protonok pedig a transzmembrán proton gradiens kialatításához járulnak hozzá.

  34. Amásodikfotókémiai rendszer szerepe a fotoszintetikus elektrontranszportban

  35. A PSII reakciócentrumát a D1 és D2 fehérjékből álló heterodimer alkotja, amihez kötődnek a fényindukált elektrontranszport redox komponensei. • A reakciócentrumhoz közvetlenül csatlakozik, és feltehetően annak integráns részét képezi a citokróm b-559. • Ez a redox fehérje két alegységből áll és egy hem csoportot tarralmaz. • A PSII belső antennáját két, klorofill-a-t kötő protein alegység, a CP43 és CP47 alkotja. • Külső antennaként a klorofill-a-t és klorofill-b-t kötő LHCII (vagy LHCb) szolgál, ami a PSII komplexhez elektrosztatikus kölcsönhatás révén kapcsolódik. • A redox-aktív és klorofillkötő alegységek mellett a PSII tartalmaz még számos kisebb méretű, membránba ágyazódott alegységet is, amelyek feltehetően strukturális szerepet játszanak. • A komplex lumenális oldalán található három vizoldékony protein, amelyek a vízbontó rendszer kialakításában játszanak strukturális szerepet.

  36. A PSII szerkezete kicserélni

  37. Az elektrontranszportlánc felépítése • - membránhoz kötött komponensek • PS II, • citokróm b6/f komplex, • PS I, • ferredoxin-NADP+ reduktáz • - mobilis komponensek • plasztokinon pool, PQH2 (membránban, PS II és citokróm b6/f komplex között) plasztocianin, PC (lumen, citokróm b6/f komplex és PS I. közt) ferredoxin (PS I. és ferredoxin-NADP+ reduktáz között)

  38. A citokróm b6/f komplex felépítése • A két fotokémiai rendszer közötti elektrontranszportot a citokróm b6f komplexközvetíti. • Funkciója a kétszeresen redukált plasztokinon PQH2 oxidációja és az elektronok továbbítása a plasztocianin közvetítésével a PSI felé. • Ezen elektrontranszport folyamat során a cit. b6f complex protont pumpál a sztrómából a tilakoid lumenbe és így fontos szerepet játszik a membrán két oldala között fény hatására kialkuló proton gradiens létrehozásában. • A komplexnek három, redox funkcióval rendelkező alegysége van: - a citokróm-bb, ami egy alacsony és magas potenciálú hem csoportot (bL és bH) tartalmaz; - a citokróm-f, ami egy hem csoportot csoportot tartalmaz; továbbá - egy vas-kén protein, aminek redox-aktív eleme - egy Fe2S2 centrum.

  39. citokróm b6f komplex • Az izolált komplex dimer szerveződést mutat, amelynek teljes molekulatömege kb. 210 kDa. • A dimer forma aktivitása kb. 5-6-szor nagyobb mint a monomer formáé, ami arra utal, hogy a tilakoid membránban található aktív komplex is dimer. • A b6f komplex érdekes tulajdonsága, hogy egy szorosan kötődő klorofill-a molekulát tartalmaz, amelynek szerepe egyenlőre nem ismert.

  40. A citokróm b6/f komplex működése oxidálja a PQH2-t, redukálja a PC-t a ciklusos elektrontranszportban oxidálja a ferredoxint proton átadást közvetít a sztrómából a lumenbe

  41. Az első (PSI) fotokémiai rendszer • Az oxigéntermelő fotoszintetikus szervezetekben két fotokémiai rendszer működik: - a második fotokémiai rendszer funkciója a víz fényindukált elbontása. • E folyamatból származó elektronok mobilis plasztokinon molekulák közvetítésével, a citokróm b6f komplexen keresztül jutnak az első fotokémiai rendszerhez (PSI). • A PSI alapvető funkciója a Calvin ciklusban hasznosuló NADPH termelése, ami PSI lineáris elektrontranszportjának eredménye. • Emellett a PSI körül lejátszódhat ciklikus elektrontranszport is, amelynek során protonok pumpálódnak a sztrómából a tilakoid lumenbe. • Az így kialakult H+ grádiens ATP szintézisben hasznosul.

  42. A PS I. felépítése és működése • Reakciócentrum: • 2 db centrális fehérje • P700 klorofill-a • elsődleges (Kla) és másodlagos (K-vitamin) • akceptorok • vas-kén centrumok • PC és ferredoxin kötő fehérjék • Nem ciklusos elektrontranszport: az e- a NADP+ felé, • Ciklusos elektrontranszport: e- a citokróm b6/f komplex felé • Ferredoxin, ferredoxin-NADP+ reduktáz, NADP+ • Eredmény: NADPH + H+

  43. A PSI szerepe a ciklikus (elektrontranszportban

  44. A PSI szerepe a lineáris elektrontranszportban

  45. A H+-koncentrációkülönbség és az ATP képződés • A két folyamat a mitokondriumban és a kloroplasztiszban hasonló módon játszódik le. • Mindkét esetben az ATP szintézis egy protontranszlokáló enzim, az ATP szintáz, segítségével megy végbe. • A protonáramlás a magasabb, lúgosabb pH felé tart • Az enzim aktív helyei a „gomba fejében” helyezkednek el. • Az ATP a mitokondriumi matrixban illetve a kloroplasztisz beli sztrómában keletkezik.

  46. A fotoszintetikus foszforiláció: kemiozmotikus modell proton elektrokémiai potenciálgrádiens a lumen és a sztróma között: ezt használja fel az ATP- szintáz enzim az ATP szintézisére ADP-ből és anorganikus foszfátból

  47. Az ATP szintézis folyamatának sémája, amely szerint az ATP-áz működésének hajtóereje a transzmembrán proton gradiens

  48. 2. A fotoszintézis sötét szakasza: Calvin ciklus Jelzett, H14CO3- adagolásával a széndioxid fixálás elsődleges termékei kimutathatók

More Related