Megtérés (Egyén vallásossága II.)

1. Megtérés(Egyén vallásossága II.) Parmigianino (1503 – 1540)Szt Pál megtérése Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán

2. Megtérés (MT): az egyén személyiségében létrejövő változás, mely együtt jár az egyén ÉR-nek alapvető megváltozásával.A MT megváltoztatja azt a szemléletet, amivel az egyén megítéli a társadalmat, illetve az abban elfoglalt helyét, más szóval megváltoztatja az egyén világnézetét. El Greco (1541 – 1614)A bűnbánó Magdolna

3. MT formái(az átalakulás mértékétől függően) • Radikális átalakulás: pl. nagyon elkötelezett konz. zsidó áttér egy fundamentalista keresztény csoportba. (Ritkább, mint ahogy a köztudatban …) • Konszolidáció: az új énkép és ÉR a korábbi identitás konszolidációja. Pl. nem-ortodox zsidó családból származó fiatalember, aki megtagadta a zsidó életformát, kipróbált néhány alternatív világnézetet (meditáció, kommunák, drogok), most “megtér” a szigorú yeshivot irányzathoz. Ez tehát nem a régi “énhez” való visszatérés, mert azt meghaladja. • Reaffirmáció: idősebb kori “MT-ek”, visszatérés a régi énhez, világképhez. Gyakran ez nem jelent változást a vallási hovatartozásban, de az egyén ÉR-ben igen. (Katolikus karizmatikus megújulási mozgalom) Ezt viszont úgy értelmezik, mint ami konzisztens a régi ÉR-rel.

4. MT-re adott magyarázat, retorika • Nehéz megítélni, hogy mekkora változás történt, mert újraértelmezi a régi ÉR-hez való viszonyát. A retorika típusai: • Választási retorika: hangsúlyozza, hogy a MT személyes választás eredménye volt. Ez főleg a mostani társ-ban “divatos”, ahol az individuális döntésre nagy hangsúlyt fektetnek. • Változás retorikája: a személyes változás dramatikus mivoltát hangsúlyozza. Az elmúlt “korszak” gonoszságát, boldogtalanságát hasonlítja össze a jelen csodálatosságával. • Folytonosság retorikája: az új értelmezési rendszer és egyéni identitás szerves folytatása a réginek.

5. Retorika II. • A vallási csoportok gyakran előnyben részesítenek, bátorítják bizonyos retorika használatát. (Kat. Kariz-matikusok folytonosságit, a “Jesus-people” a dramatikus változást kedveli. • A retorika ≠ objektivitás. Nehéz a MT bizonyítékait értékelni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a retorikát milyen életciklusban adják, s milyen társadalmi- és szövegösszefüggésben (idős, fiatal szerzetes, a megtért és az anti-cult szülők).

6. A MT magyarázata • Társadalmi összetevő: milyen interakciók voltak/vannak a megtért és más körök között. • Pszichológiai összetevő: érték- és hozzáállásbeli (attitűd) változások, vmint az érzelmi aspektusok vizsgálata • Ideológiai összetevő: mely ideákat utasít el, illetve melyeket fogad el a megtérő Mindegyik összetevőt lehet túlhangsúlyozni.

7. Agymosás 50-es években US katonákat “áttérítettek” kínai típusú kommunizmusra. Mintha az agyát megtisztították volna az előző ÉR-étől (hit, értékek és elkötelezett-ségek), és új ÉR-t ültettek volna bele akarata ellenére. Problémák az “agymosás” elmélettel kapcsolatban: • ideológiai használatra, a személyes szabadságjogok megsértésére használható • újoncok harci képzése, fiatalkorúak rehabilitációs programjai hasonló elemeket tartalmaznak (azt mondani, hogy a megtérés egyfajta reszocializáció ≠ hogy az egy extrém, kényszerített reszocializáció). Szempont: a társadalom határozza meg, hogy mi a deviáns: az is deviáns lehet, ha valaki túlságosan elkötelezett egy valláshoz.

8. MT-re hajlamosság tényezői • Ha a meglévő ÉR-n belül az egyén megfelelően tudja kezelni élményeit, a vele történő eseményeket, akkor nem keres alternatív rendszert. • Sokszor a megtért utal valamilyen “krízis” helyzetre az életében. De a krízis még nem okoz szükségszerűen MT-t, áttérést, ez csak egyike a lehetséges kiutaknak. A MT-re azok sokkal inkább hajlamosak, akiket korábban vallásos perspektívákkal is szocializálták, s arra hajlamossá tették. • Sok esetben maga a vallási közösség ülteti el a megtértben azt, hogy életvitelét “krízisként” fogja fel, azzal elégtelen legyen: felhívják a potenciális megtérők figyelmét arra, hogy mekkora rendetlenség (anómia) van a világban (Jehova T.) A kezdeti interakciók • A legtöbb megtérőt a barátok, rokonok viszik el egy új közösséghez. Ez “szavatolja” az új értékrend plauzibilitását és vonzását.

9. A tagokkal való kommunikáció + interakció biztosítja a reszoc-t. Mi segíti ezt elő? • A csoport támogatása (love bombing). • A régi ént megőrző kapcsolatoknak a gyengítése és elvágása. (Régi barátok furcsálják az új ÉR-t, ezért az új csoport még fontosabb lesz a megtértnek.) • A társ. újradefiniálásának, értékelésének megtanu-lása. (Régen vak voltam, most már látok.) • Biográfia újraértelmezése, “újratanulása” (ld. retorika) • Prozelitizmus: egyén/csoport megpróbálja aktívan meggyőzni a nem-hívőt az áttérésre, vagy megtérésre. (Jehova Tanúi vs. Ortodox zsidók) • Barátok tanúságtétele, illetve az események értelmezése: “Az nem véletlen volt, hanem …”

10. MT jelképei, szimbólumai • cselekedet, amelyet a csoport megfelelőnek ítél, pl. keresztelkedés, glosszolália • elkötelezettség jeleinek mutatása, sokszor magának a reszocializációnak a terhére (EE), de valójában ez is része a reszocializációnak. Néhány csoport bátorítja a megtérési folyamatban lévőt, az újoncot, hogy keresse a MT élményét. Ezt néha jól és aprólékosan meg is tervezik (Cursillo) • név megváltoztatása • “nyilvános gyónás” a régi élet hibáinak elmondása az új értékrend elsajátítását, internalizálását elősegíti.

11. Elköteleződés I. • A megtérési folyamatot az elköteleződési folyamat (EK) követi, amely során a megtért egyre inkább azonosul a csoporttal, annak értelmezési rendszerével és céljaival. • A köztudatban az él, hogy a megtért állapota most már végleges. Szó sincs róla (Egyesítő Egyház). • Az EK nem csak az új vallási közösségeknél probléma, ez volt régen is. Whitefield kevésbé volt sikeres, mint Wesley (metodisták alapítója). Wesley “osztályokat” alapított, ahol a megtértek összejöttek. (Cursilló, kiscsoportok.)

12. Elköteleződés II. • Az EK a tagok tudatos elhatározásból származó cselekedete, hogy a csop. céljainak elérésébe bekapcsolódik, mert csoport megadja azt, amire neki szüksége van. Tehát reciprok kapcsolatról van szó. • Köv-képp, a megtérési foly-t végső célja nem új tag szerzése, hanem olyan új tag szerzése, aki beleveti magát mindabba, amiben a csoport hisz, és amit tesz. • Az EK-i folyamatok a csoport világnézetének és életmódjának a PS-áját építik fel. Nemcsak a vallási csoportok alkalmaznak EK-t elősegítő- építő foly-at, hanem mások is (hadsereg). Ezek a foly-tok hasonlók a MT-t elősegítő foly-hoz: • a régi élettől (elköteleződésektől) való visszahúzódást • Ill. az új csoporttal való azonosulást, az abba való bekapcsolódást elősegítő folyamatok

13. Visszahúzódás • Az áldozatvállalás értékesebbnek tünteti fel a csoport céljait. • Ezt elősegíti az, hogy a csoport az áldozatvállalást “szentesíti”, szakralizálja, természetfelettivé teszi. • Mortifikáció alkalmazása (a régi én maradványaitól való megszabadulásért vállalt cselekedetek (egyszerűbb ruha, egyenruha, személyes élettér feladása a közösségben való éléssel, stb.) • fizikai, vagy kommunikációs elkülönülés (nincs tv, újság, stb.) • pszichológiai elkülönülés (“mi” és a “világ, ők”, régi szignifikáns másoktól való elszakadás) • a csoporton belüli kapcsolatok szabályozása: ne legyenek klikkek, gyermekek a csoport tulajdona (kibutzok)

14. Bekapcsolódás • A “mi érzés” hangsúlyozása. (Egységre törekvés, főleg a szektáknál.) • A munka és a vagyon megosztása. (Betegek látogatása) • Rendszeres csoport-összejövetelek, nemcsak vallásos célzattal • Rítusok: szimbolizálják a csoportot, de uakkor erősítik is kohézióját. • Közös tanúságtételek (A világtól való különbözőségüket erősen hangsúlyozók nagyobb hangsúlyt fektetnek rá.) • A csoport különlegességének hangsúlyozása (millennarista csoportok, csak ők a megmentettek) • A vezetők “közvetlen kapcsolata” Istennel (Mormonok, a vezetők közvetlenül kaptak utasítást Istentől).