Előadó: Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes

1. AZ Európai Unió és Magyarország energiapolitikája.A gázipar jelenlegi helyzete.Az energiaipar liberalizálása. Előadó: Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes

2. Tartalom • Az EU energiapolitikája • A magyar energiapolitika • A gázipar jelenlegi helyzete • Az energiaipar liberalizálása

3. Energiapolitikai Cselekvési Terv • Valódi belső energiapiac kialakítása; • A tagállamok közötti szolidaritás, az olaj-, gáz- és villamosenergia-ellátás biztonsága; • Hosszú távú kötelezettségvállalás az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere; • Az energiahatékonysági intézkedések ambiciózus programja közösségi, nemzeti, helyi és nemzetközi szinten; • Hosszabb távú célkitűzés a megújuló energiaforrások terén;Európai stratégiai energiatechnológiai terv elfogadása; • Alacsony CO2-kibocsátású energiatermelés megvalósítása fosszilis tüzelőanyagokból; • Az atomenergia jövője; • Az európai érdekeket tevőlegesen támogató nemzetközi energiapolitika; • Nyomon követés és rendszeres jelentéstétel.

4. Magyar álláspont • Az energiahatékonyság kapcsán az elnökségi javaslatokat elfogadtuk. • A megújulók,bioüzemanyagok esetében a vállalások mértékét elfogadhatónak tartjuk, a vállalások jellegével (indikatív) kapcsolatban a magyar álláspont egyezik a Bizottság által elfogadott szöveg-javaslattal • a 20%-os cél 2020-ra az összes megújuló energiaforrásnak a teljes energiamérlegben való részesedésére vonatkozik, és EU szinten értendő; • mivel jelző nélkül szerepel a szövegben, a célkitűzés politikai deklarációnak tekinthető, nem pedig jogilag kötelező és számon kérhető célkitűzésnek, ezt a tanácsülésen a Bizottság is megerősítette; • a megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó EU szintű célkitűzés alapján a későbbiekben tagállami szintű célkitűzéseket kell elfogadni, a tagállamokat be kell vonni ezek meghatározásába. • Egyetértettünk az Elnökség megfogalmazásával a kibocsátás-kereskedelem kapcsán. • Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások • Energiahatékonyság: az alapprognózishoz képest 20%-os relatív fogyasztás-csökkenés elérése 2020-ra; • Megújuló energiaforrások: jelző nélküli 20%-os EU cél 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányára a teljes energiamérlegben, később meghatározandó tagállamonkénti differenciálással • Bioüzemanyagok kötelező 10%-os arányban, egységesen az EU teljes közlekedési célú üzemanyag-fogyasztásán belül; • Klímapolitika: az energetikai miniszterek egyetértenek a kibocsátás-kereskedelmi rendszer jelentőségével

5. Belső földgáz- és villamosenergia-piac: • - az ellátási/termelési és hálózat-üzemeltetési tevékenységek szétválasztása; • - a nemzeti energetikai szabályozó hatóságok hatásköreinek harmonizációja, függetlenségük erősítése; • - a nemzeti energetikai szabályozó hatóságok közötti független együttműködési mechanizmus kialakítása és döntéshozatal határkeresztező ügyekben; • - rendszerirányítók közti együttműködés erősítése közösségi mechanizmus kialakítása révén; • - átláthatóság erősítése; • - hatékonyabb fogyasztóvédelem (többek között az Energiafogyasztók Chartájának kidolgozásával); • - földgáztárolókhoz való hozzáférés kérdései; • - külső országokban működő vertikálisan integrált társaságok hatása az EU belső piacra; stb. • Magyar álláspont • Magyarország részéről üdvözöltük a Bizottság törekvését, hogy az európai érdekű infrastruktúra-projektek kapcsán javaslatokat tesz az engedélyeztetési eljárások felgyorsítására, illetve európai koordinátorokat nevez ki fontos projektek mellé. • Várjuk a Bizottság további részletes szakmai javaslatait a felsorolt szakmai területek vonatkozásában,

6. Magyar álláspont • Egyetértettünk az Elnökség által megfogalmazottakkal, üdvözöltük a diverzifikáció jelentőségére való utalást. • Támogatjuk mind a kőolaj, mind a gázkészletezés terén az előrelépést közösségi szinten (Magyarország mindkét téren nagyon jó helyzetben van: kőolajnál mi voltunk az egyetlenek, akik az "újak" közül a csatlakozáskor nem kértek derogációt a 90 napos készlettartás alól, ezt azóta is folyamatosan teljesítjük, illetve hazánk az első az EU-ban, amely a kereskedelmi jellegű gáztartalékok mellett stratégiai készlet létrehozását határozta el, és kialakítását megkezdte). Emellett várjuk a Bizottság további részletes javaslatait a felsorolt témákban. • Támogattuk a Monitoring Iroda létrehozását (egyben tudomásul vesszük, hogy jelen helyzetben nincs esély az Iroda Budapestre költöztetésére, de amennyiben az később kiszervezésre kerülne a DG TREN-ből, ismét szeretnénk bejelentkezni érte). • Ellátásbiztonság • - ellátás forrásainak és útvonalainak diverzifikációját; • - hatékony krízismenedzsment kialakítását; • - a kőolaj-készletezés jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát; • - a stratégiai földgáztárolás lehetőségeinek további vizsgálatát; • - a DG TREN keretein belül Monitoring Iroda létrehozását.

7. Magyar álláspont • Egyetértettünk az Elnökség által megfogalmazottakkal. A széndioxid megkötés és tárolás (CCS: Carbon Capture and Storage) kapcsán a tervezett 12 demontrációs projekt EU általi beindítását üdvözöltük. Egyetértettünk abban, hogy ezek a technológiák megoldások lehetnek a fosszilis alapú energiatermelés fenntarthatóbbá tételére. Azonban óvatosan, körültekintően kell foglalkozni a kérdéssel, mivel a visszajuttatás/tárolás stb. egyéb környezetvédelmi problémákat vethet fel (felszín alatti vízháztartás, geológiai viszonyok megváltoztása stb.), ezért a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul teljesíteni szükséges a projektek során. • Különösen üdvözöltük a nukleáris energiára vonatkozó megállapításokat és javaslatokat, azok hozzájárulnak a magyar energiapolitika céljainak megvalósításához. • Technológia és K+F • az energiatermelés hatékonyságának javítása, a széndioxid megkötés és tárolás (CCS – Carbon Capture and Storage) technológiáinak fejlesztésével, az EU 12 demontrációs projekt beindítását tervezi • minden tagállam maga dönt az energiaforrás-struktúra megválasztásáról; • a nukleáris energiát alkalmazó országoknak biztosítani kell a legmagasabb szintű nukleáris biztonságot, ennek érdekében támogatják a hulladékkezelésre irányuló K+F munkát, és egy nukleáris biztonsági és hulladékkezelési magas szintű EU csoport létrehozását.

8. Nemzetközi energiapolitika • Fő elemei : • - Új partnerségi és együttműködési megállapodás létrehozása az EU és Oroszország között, különös figyelmet fordítva az energia ügyekre; • - EU-Közép-Ázsia és Kaszpi- és Fekete-tengeri régió közötti együttműködés fejlesztése, az energiaellátási források és útvonalak további diverzifikációjára tekintettel; • - kétoldalú energia dialógusok fejlesztése (USA, Kína, India), figyelemmel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a megújuló és alacsony kibocsátású energiatechnológiákra; • - az Energia Közösségről szóló szerződés végrehajtása, lehetőség szerint földrajzi hatályának kiterjesztése Norvégiára, Törökországra, Ukrajnára és Moldovára; • - Az Európai Szomszédságpolitika eszközeinek teljes körű kiaknázása; • - Az Euromed együttműködés erősítése; • - EU-Afrika energia dialógus létrehozása a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, a fenntartható energiaellátás és infrastruktúra-fejlesztések megvalósításának elősegítése érdekében. • Magyar álláspont • Egyetértettünk az Elnökség által megfogalmazott prioritásokkal, különösen üdvözöltük a magyar érdekeket közvetlenül szolgáló prioritásokat: • jó kapcsolatok Oroszországgal, Délkelet-európai Energia Közösség, illetve EU-Közép-Ázsia és Kaszpi-régió együttműködés, utóbbit elsősorban a Nabucco projekt miatt), de természetesen a megfogalmazott többi együttműködési relációval is egyetértettünk.

9. Tartalom • Az EU energiapolitikája • A magyar energiapolitika • A gázipar jelenlegi helyzete • Az energiaipar liberalizálása

10. Felismerve az energetika területén hazánk előtt álló kihívásokat, a Kormány új energiapolitikai koncepció kidolgozását irányozta elő. • A GKM elkészítette a hosszú távra szóló új magyar energiapolitika tervezetét. • Címe: Magyarország új energiapolitikája 2007-2020 - A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei

11. Stratégiai cél Az új magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését.

12. A földgáztermelés és -import alakulása *: előzetes adat

13. A földgáz felhasználás részarányának alakulása (2005) Az energiahordozókon belüli részarány A földgázfelhasználás egyes ágazatok közötti alakulása

14. Az ellátásbiztonság eszközei • A földgázforrások és beszállítási útvonalak diverzifikációja; • Földgáz biztonsági készletezés; • A hazai szénhidrogénvagyon kutatásának és kitermelésének elősegítése; • Az energiatakarékosság, -hatékonyság javítása, a megújuló energiaforrások használatának támogatása; • Gázipari szabályozási eszközök

15. I. Diverzifikáció – az adriai LNG projekt Előnye: elméletileg a világ számos pontjáról lehet cseppfolyósított földgázt beszállítani; Hátránya: a csővezetéki szállításhoz képest magasabb költségek (a jövőben – a technológia fejlődésével – azonban ezen költségek csökkenhetnek). A projekt célja az Adriai-tenger partján épülő földgáz visszagázosító üzem összekötése a magyar gázrendszerrel.

17. I. Diverzifikáció – tervezett dél-európai gázvezetékek

18. I. Diverzifikáció - tranzitvezetékek A nemzetközi vezetékek jellemzői: • Hosszú idő alatt valósul meg; • Hatalmas beruházási igény; • Hosszú megtérülési időt feltételez; • Nemzetközi projekt keretében valósulhat meg; • Magyarország kevéssé tudja befolyásolni ezen projecteket.

19. II. Földgáz biztonsági készletezés Az Országgyűlés megalkotta a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvényt, melynek értelmében: • 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. között legalább 150 Mm3; • 2007. október 1. és 2009. december 31. között legalább 300 Mm3; • 2010. január 1-től legalább 1200 Mm3 földgázt (illetve annak megfelelő, tüzelési célra felhasználható kőolajterméket) kell biztonsági készletként betárolni. A készlet létrehozásáért a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a felelős; a Szövetség földgáz szekcióját a földgáz forgalmazók alkotják; a készletezés díja beépül a földgázárakba.

20. III. A hazai kutatás-termelés ösztönzése Pontos szabályozásra van szükség, amely megállapítja a bányavállalkozók jogait és kötelességeit. A bányajáradék mértékének egyrészt ösztönöznie kell a kitermelést, másrészt megfelelő állami bevételeket kell biztosítania. (A jelenlegi szabályok szerint az 1998 előtt termelésbe állított földgázmezők esetében a bányajáradék magasabb, megközelítően 70%, az 1998 utáni mezőkön 12% mértékű.) A szabályozás megfelelőnek tűnik, mivel a legfejlettebb technológiájú kutatásokat is Magyarországra vonzza.

21. IV. Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások támogatása A hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő, nagy hatásfokú erőművek támogatása; A racionális földgázár-támogatási rendszer a társadalmilag hátrányos rétegeknél az árakat támogatja, míg a középosztályt az energiahatékonyság javítására ösztönzi; Megújuló energiahordozók támogatása Állami programok (EHJC, NEP)

22. V. Gázipari szabályozási eszközök A piacliberalizációnak jelentős szerepe van abban, hogy a fogyasztók a valós költségeket fizessék meg, amely önmagában is ösztönzi a teljesítmény-gazdálkodást. A megmaradó árszabályozás körében szintén törekedni kell arra, hogy az racionális energia-felhasználásra ösztönözzön.

23. Válsághelyzeti intézkedések • Ennek egyik eszköze a korlátozási sorrend meghatározása és alkalmazása, valamint • jelenleg kidolgozás alatt áll a gázipar operatív szereplői által krízishelyzetben működtetett bizottság feladat és hatáskörének meghatározása. Az ellátás biztonságához hozzátartozik, hogy a szereplők egy ellátási zavar esetében a gyors beavatkozás érdekében megfelelően felkészültek legyenek.

24. Versenyképesség • Célja:az energiapiaci verseny átlátható, megkülönböztetés-mentes feltételeket teremtsen a magyar vállalkozások számára. • Eszközei: • Liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába: • a szomszédos országokkal történő megállapodás az energetikai szabályozás, energiarendszerek működésének harmonizálásáról; • a regulációs környezet mielőbbi, teljes piacnyitásnak megfelelő véglegesítésével elősegíteni a regionális energiapiac kialakulását, fejlődését, a regionális szinten is versenyképes társasági struktúra kialakulását; • a piacnyitás során az ellátásbiztonság, a fogyasztói érdekek és a nemzeti vagyon értékének megőrzése, a fogyasztói költségek minimalizálása; • diszkriminációmentes, a szereplők számára egyenlő versenyfeltételeket biztosító és könnyen átlátható működési környezet megteremtése; • az energiához való hozzáférés lehetőségének garantálása mindenki számára jogi eszközökkel.

25. Versenyképesség II. • Energiaárak • kiemelten fontos feladat, hogy középtávon az energiapolitikát függetleníteni kell a szociálpolitikától. A fogyasztói árak alapja egyre inkább a belső (internális) és a külső (externális) költségeket egyaránt tartalmazó társadalmi költség. Az árakat a piaci folyamatoknak kell kialakítaniuk, de az államnak a maga eszközeivel olyan befolyásolásra kell törekednie, ami az energia-megtakarításra, az energiafogyasztás csökkentésére ösztönöz és megdrágítja a csúcsidejű fogyasztást. • Technológiai előrehaladás és K+F: • a versenyképesség fenntartása, javítása érdekében az új technikai eredmények a magyar gazdaságban, ezen belül az energiaszektorban minél előbb alkalmazásra kerüljenek. Az energetikában is megkülönböztetett figyelemmel kell kezelni a hazai tudásbázis fejlesztését, a hazai tudományos és műszaki ismeretek bővítését, a korszerű energetikai technológiák elterjesztését, és az ezekkel összefüggő kutatások fokozását, az innovációs és technológiai kapcsolatok, együttműködések erősítését.

26. Fenntarthatóság • Célja: • A fenntartható fejlődés környezetvédelemi és gazdasági céljait egymással összehangolva, a társadalom együttműködésével kell megvalósítani. • Eszközei: • Energiahatékonyság, takarékosság: • Az energiahatékonyság növelése alapvető prioritás, Elsőszámú hazai intézkedésként nemzeti szintű Energiahatékonysági Cselekvési Tervet kell kidolgozni. Az energiahatékonyság növelésének fő célkitűzései: • az energiatermelés hatásfokának javítása (technológia-korszerűsítés, kapcsolt energiatermelés); • az energiafogyasztás hatásfokának növelése (energia-takarékos készülékek alkalmazása, épületenergetika korszerűsítése); • az energiatakarékosság fokozása, az energia- és környezet-tudatos szemlélet elterjesztése. • Megújuló energiaforrások: • A megújuló energiahordozók részarányának növelése egyszerre csökkenti Magyarország importfüggését és javítja a fenntartható fejlődés feltételeit, benne a környezet- és klímavédelmi célok teljesíthetőségét. • magyarországi megújuló energiafelhasználás részaránya az ország adottságainak és a magyar gazdaság versenyképességét nem rontva, a mindenkori teherbíró képességének megfelelően növekedjen.

27. Fenntarthatóság II. • Éghajlatváltozás - energia- és klímapolitika összefüggései: • azenergetikai döntéseket minden szinten az Európai Unióban és a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt széndioxid (CO2) kibocsátás-csökkentés (2010-ig 6%) és az egyéb szennyezőanyag-kibocsátási normák betartásának figyelembevételével kell meghozni. • Energia- és közlekedéspolitika • az energiatakarékosságra, hatékonyság növelésre ebben a szektorban is nagy hangsúlyt kell fektetni. • a gépjárművek üzemanyag fogyasztásának és káros anyag kibocsátásának, valamint a szállítási-közlekedési igényeknek a csökkentése; • a személyforgalomnak a tömegközlekedésre való terelése; • hosszú távon a közúti fuvarozás minél nagyobb hányadának vasútra, vagy vízi útra terelése; • a megújuló forrásokból előállított üzemanyagok használatának támogatása.

28. Tartalom • Az EU energiapolitikája • A magyar energiapolitika • A gázipar jelenlegi helyzete • Az energiaipar liberalizálása

29. A gázipar jelenlegi helyzeteellátásbiztonság • elmúlt évtizedben a korábbiaknál melegebbek a telek, de szélsőségesen hideg napok vannak • a gázigények bővülésével nem tartott lépést az infrastruktúra fejlesztés • csúcs fogyasztás idején nincs kapacitás tartalék • nem készült el a középtávú rendszerszintű keresleti-kínálati mérleg • biztonsági tárolás részmegoldás

30. A gázipar jelenlegi helyzetejogszabályi háttér • hatályos törvény megfelelő keretet biztosít a működéshez • EU kifogás nem érkezett

31. A gázipar jelenlegi helyzetepiaci helyzet • erős keleti irányú import kiszolgáltatottság • közüzem domináns szerepe • gas realise és contact realise programok segítik a versenyt

32. A gázipar jelenlegi helyzeteárak, jövedelmezőség • az import ár a régió más országaihoz képest magas • jelentős fogyasztói ártámogatás • nem támogatott árak egy év alatt a kétszeresükre emelkedtek • gázszolgáltatók nyeresége csökkent az elmúlt években

33. Tartalom • Az EU energiapolitikája • A magyar energiapolitika • A gázipar jelenlegi helyzete • Az energiaipar liberalizálása

34. Célok • a fogyasztók számára biztosítja a versenyből eredő előnyöket, • a lakossági fogyasztók és kisvállalkozások számára hatósági kontroll mellett biztosítja az ellátás egyetemességét, • megfelel az energiatakarékossági és a környezetvédelmi követelményeknek, • maradéktalanul kielégíti az Európai Unió 2003/55/EK Irányelvében megfogalmazott földgázpiaci elvárásokat.

35. A jelenlegi hibrid modell vázlata

37. Az új modell ismérvei 1. • A szolgáltatások tartalmának, színvonalának, valamint az áraknak a szabályozása továbbra is fennmarad a természetes (szállítás, elosztás), és a kvázi természetes (tárolás) monopóliumot jelentő földgáz infrastruktúrák piaci működése terén .

38. Az új modell ismérvei 2. • Az engedélyesek rendszerük határán belül felelnek az egyensúlyáért. • Egy engedélyes lesz felelős országos hatáskörrel az ellátási zavarok, krízis helyzetek, országos rendszerfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység koordinálására.

39. Az új modell ismérvei 3. • A földgáz közüzemi szolgáltatási rendszere megszűnik. • A földgáz értékesítését, kereskedők, egyetemes szolgáltatók végzik. • Kereskedők ellehetetlenülése esetén a fogyasztók védelmét biztosítja a Végső Menedékes Kereskedő intézménye.

40. Az új modell ismérvei 4. • Az egyetemes szolgáltatónak szolgáltatási színvonalat garantáló szerződéskötési kötelezettsége lesz. • A feltételrendszer teljes körű kialakulását követően, az egyetemes szolgáltatói jogosultság pályázat útján lesz megszerezhető. • Átmenetileg a közüzemi szolgáltatókjogutódai lesznek az egyetemes szolgáltatók.

41. Az új modell ismérvei 5. • Bevezetésre kerül, a kis-, és a nagy-kereskedelmi piacon a jelentős piaci erővel rendelkező (JPE) intézménye. • Speciális többletkötelezettségek (pl. kapacitásaukció, árkontroll, ESZ kereskedők ellátási kötelezettsége, stb.) • A jelenlegi közüzemi nagykereskedő a piaci helyzetéből következően JPE kereskedelmi engedélyesnek minősül.

42. Az új modell ismérvei 6. • A közüzemi ellátás szabályozott árrendszere megszűnik. • a nem alkuerős kisfogyasztók, védelme érdekében létrejön egy új, a társadalmi elvárásokat közvetítő árfelügyeleti rendszer. • A tarifaszabályozás a természetes monopóliumok (szállítás, elosztás, tárolás) esetében fennmarad.

43. Köszönöm a figyelmet!