A Cstv . 40. § -a alapján indított perek néhány gyakorlati kérdése

1. A Cstv. 40. §-a alapján indított perek néhány gyakorlati kérdése dr. Túróczi Emese ügyvéd, felszámolási és vagyonfelügyeleti szakértő Túróczi & Pőcze Ügyvédi Iroda

2. EBH 2002. 267 „A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra a felszámoló nem kötelezhető.”

3. A felszámoló mérlegelésének szempontjai Mellette Ellene • a felszámolási vagyon – közvetve a felszámolói díj – gyarapítása • későbbi felelősségrevonás, kártérítési perek elkerülése • (hitelezői nyomás) • a pályázat elbírálásánál pozitív értékelés • költségek (ügyvéd, szakértői bizonyítás, stb.) • idő- és munkaráfordítás • információhiány • bizonyítási nehézségek • „hiábavaló” pereskedés

4. A felszámoló mérlegelésének szempontjai • perérték (mennyi folyhat be a vagyonba? érdemes-e „ennyiért”??) • az eredeti állapot helyreállításának várható esélyei • megvan (fellelhető)-e a vagyontárgy? (esetleg szerzett-e azon jóhiszemű harmadik személy tulajdonjogot?) • ha pénzbeli marasztalást kérünk, fizetőképes-e az alperesünk, behajtható-e esetleges követelésünk? (magánszemélyek, off-shore cégek, „f.a.” cégek, stb.) • jár-e az eredeti állapot helyreállítása a hitelezők számára más előnnyel? (pl. engedményezett követelés „visszaszerzése” esetén az behajtható-e? értéktelen/értékesíthetetlen vagyonelemet érdemes-e visszaperelni?) • áll-e elegendő információ rendelkezésünkre a bizonyításhoz? (vagy be tudjuk-e azt belátható időn belül szerezni – pl. értékbecslés, szakvélemény)

5. Felszámoló vs. hitelezők perindítási joga, avagy miért a felszámoló pereskedjen? • nála találhatók az adós cég okiratai, könyvei (szerencsés esetben…), jobb helyzetben van a bizonyításnál • illetékfeljegyzési joga van (ezt a hitelezőnek is biztosítani kellene a Cstv. szerinti perekben!) • ha nem a tőle elvárható gondossággal és a hitelezők érdekeit szem előtt tartva jár el az adós elvont fedezetének visszaszerzése érdekében, kártérítési felelősséggel tartozik – Cstv. 54. § (1) bekezdés !! • kötelező két jogászt foglalkoztatnia, tehát van, aki a pert vigye… • jobban ért hozzá…

6. A leggyakrabban támadott szerződéstípusok • ingatlan-adásvételi szerződések • egyéb adásvételi szerződések (pl. ingó vagyontárgy, üzletrész elidegenítése) • biztosíték nyújtására szolgáló megállapodások • engedményezési szerződések • egyéb (pl. megbízási) szerződések (ha az adós volt a fizetésre kötelezett fél) • egyéb jognyilatkozatok (pl. tartozás elengedése, beszámítás, tartozásátvállalás), vagy ilyet tartalmazó megállapodások • fizetési megállapodások (fizetési feltételek módosítása, fizetés módjának megváltoztatása)

7. Keresetindítás előtt jó tudni… • permegelőző egyeztetés (Pp. 121/A. §) – a jelenlegi bírói gyakorlat szerint nem szükséges • keresetindítási határidők • szubjektív határidő: a tudomásszerzéstől számított 90 nap, elévülési jellegű (ha az igény menthető okból nem érvényesíthető, az akadály megszűntétől számított 3 hónapon belül indítható a kereset) • a tudomásszerzés időpontját célszerű már a keresetindításkor megfelelően dokumentálni (pl. iratbetekintés során felvett jegyzőkönyv, iratjegyzék készítése – vagy megkövetelése az adóstól – a Cstv. 31. §-a szerinti iratátadásnál) • az elévülési jellegű határidő megszakítható (pl. felszólítással, a megtámadásnak a másik féllel való közlésével), ez esetben újra kezdődik • objektív határidő: a felszámolás kezdő időpontjától számított 1 év – anyagi jogi, jogvesztő, a keresetlevélnek a határidő elteltéig meg kell érkeznie a bírósághoz! • Ha a Cstv. szerinti speciális határidő(ke)t elmulasztotta, a felszámoló még indíthat pert a Ptk-ban foglalt általános érvénytelenségi okokra hivatkozva (pl. jó erkölcsbe ütközés, színlelt szerződés, stb.), de a Ptk. 203. §-ára (fedezetelvonó jogügylet) megtámadási okként nem hivatkozhat!

8. A Cstv. 40. § (3) bek. szerinti vélelem – amikor (látszólag) könnyű dolgunk van… • a vélelem esetei: • az adós a többségi befolyása (50+%) alatt álló gazdálkodó szervezettel köt szerződést • az adós a tagjával, vezető tisztségviselőjével, ezek közeli hozzátartozójával köt szerződést • közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt álló társaságok között kötött szerződés • mit vélelmez a törvény? • a rosszhiszeműséget illetőleg (??) az ingyenességet !! a keresetet ilyenkor is határozott megtámadási jogcímre kell alapítani, tehát elvileg a Cstv. 40. § (1) bek. a) és b) pontja alapján is kérni kell – ha lehet – az érvénytelenség megállapítását !! • a vélelem kiterjed arra is, hogy a jogügylet a célzott eredményt elérte (tehát a hitelezők kielégítési alapját elvonta, vagyoncsökkenést idézett elő (BDT2011. 2474) • „értékaránytalanság vélelme”: ha a jogügylet visszterhes volt, a vélelem kiterjed arra is, hogy a vételár meghatározása – csalárd módon – éppen olyan összegben történt, hogy az abból hasznot húzó másik félnek csak a legszükségesebb tartozása keletkezzen

9. Ami ellen a vélelem „nem véd”… • többségi befolyást el nem érő irányítás alatti szervezettel történő szerződéskötés • tag, vezető tisztségviselő kevésbé közeli hozzátartozójának cégével történő szerződéskötés (élettárs bátyjának bt-je…) • szerződéses láncolatok – ha a jogi konstrukcióba„beiktatnak” egy vagy több közbenső szereplőt • ha az egyik céget az ügylet előtt „kívülállónak” értékesítik • az adóst irányító szervezettel történő szerződéskötés (ezt a Ptk. expressis verbis kimondja, a Cstv. szövegéből hiányzik!) kérdéses összefonódások: ?? többségi befolyás alatt álló cég tagja, vezető tisztségviselője, ezek közeli hozzátartozója ?? olyan cég, amelyben a tag, vezető tisztségviselő, hozzátartozó rendelkezik többségi befolyással fenti esetekben a vélelem joghatásai (bizonyítási teher megfordulása, bizonyítatlanság következményei) nem érvényesülnek, legfeljebb többlet-tényállási elem lehet a bizonyítás során a (múltbeli vagy közvetett) összefonódás

10. Csalárd ügyletek (Cstv. 40. § (1) bek. a) pont) • vagyoncsökkenés = aktív vagyon csökkenése • nem a mérlegadatokból kell kiindulni, hanem az eszközvagyon csökkenéséből - • hitelezők kijátszására irányuló szándék az adós oldalán ??? egy „kívülálló” számára hogyan bizonyítható kétséget kizáróan a felek (szerződéskötéskori) szándéka ??? mit jelent a „hitelezők kijátszása” pontosan? • a szerződéskötés időpontjában már meglévő hitelezők fedezetének elvonását? • a (leendő) felszámolási eljárásban a majdani hitelezők kielégítési alapjának elvonását, vagy kielégítési sorrendjük kijátszását? • feltétlenül célzatos magatartás, vagy elég hozzá az „eshetőleges” szándék (tehát ha az adós tudja, hogy a jogügylet a fedezetelvonásra alkalmas lehet)? • 3/2008 PJE: a felek a szerződést annak tudatában kötik, hogy annak következtében a felszámolás alá kerülő adós hitelezői nem, vagy nem olyan módon jutnak hozzá követelésükhöz, mint ahogy ahhoz a szerződés megkötése nélkül hozzájutottak volna

11. Csalárd ügyletek • a másik fél tudomása a fedezetelvonó szándékról • tudjon arról, hogy az adóssal szemben követelés(ek) áll(nak) fenn, és ezek kielégítési alapját a jogügylet részben vagy egészben elvonja (Ptk. 203. § nyomán kialakult ítélkezési gyakorlat) • nem szükséges a tényleges tudomás, elegendő, ha kellő körültekintés mellett minderről „tudnia kellett” !! rosszhiszeműnek minősülhet a szerző fél akkor is, ha az általa adott ellenszolgáltatás a hitelezők kielégítésére alkalmatlan (beszámítás , tartozásátvállalás) (1/2011. (VI. 15.) PK vélemény) • tényleges fedezetelvonás (bírói gyakorlat által kialakított tényállási elem) !! bizonyítani kell azt is, hogy egy vagy több hitelező a jogügylet következtében kevesebbhez jut(hat) hozzá a felszámolásban, mint amennyihez támadott ügyletek hiányában jutott volna (tipikus esete: privilegizált vagy a sorban legelőbb álló hitelezővel kötött ügylet) !!

12. Csalárd ügyletek • néhány támpont a „nyomozáshoz”: • mekkora hányadot tett ki az adós vagyonából az elidegenített vagyontárgy? • mekkora volt a meglévő vagyonhoz képest a – szerződéskötés időpontjában meglévő – követelések aránya? • mekkorák voltak az adós (várható) bevételei, volt-e remény arra, hogy a hitelezői követelések más forrásból kielégítést nyerhetnek? • fennállt-e a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet? • hitelezővel kötött jogügylet esetén: bejelentkeztek-e a felszámolásba vele egy sorban álló, vagy őt megelőző hitelezők? mikor keletkezett az igényük? (privilegizált) hitelezőként valóban annyihoz jutott volna-e a felszámolásban? • van-e olyan többlet-tényállási elem, amely „vélelem-közeli helyzetre” utal? (pl. korábbi összefonódás, személyi azonosságok) • van-e olyan többlet-tényállási elem, amely más megtámadási ok tényállásához tartozik? (pl. feltűnő értékaránytalanság) • van-e a szerződéshez kapcsolódó más megállapodás, esetleg olyan szerződéses rendszer, amely a célzatos vagyonkimentést támasztja alá?

13. Ingyenes és értékaránytalan ügyletek (Cstv. 40. § (1) bek. b) pont) • ténylegesen ingyenes ügyletek vs. (az ellenszolgáltatás vagy szolgáltatás szempontjából) színlelt „fiktív” ügyletek – Cstv. vagy Ptk.? • objektív megtámadási ok – a felszámolás tényénél fogva a törvény megdönthetetlenül vélelmezi a fedezetelvonást/vagyonkimentést (a felek erre irányuló szándékának vizsgálata nem szükséges) – PJE 3/2008. • ha az ingyenesen szerző fél a szerződésből származó előnytől fel nem róható módon elesett, harmadik személy irányában nem felel (Ptk. 203. § (3) bek.) – érvényesül-e ez a Cstv. 40. § szerinti eljárásokban? • feltűnő értékaránytalanság támadható akkor is, ha a felet (részben) az ajándékozás szándéka vezette! – oka: harmadik fél támadja a szerződést • a feltűnő értékkülönbözet teljes összegének visszatérítéséről kell az ítéletben rendelkezni • gyakorlati problémák: • a szerződéskötéskori „reális” érték/ellenérték bizonyítása (már meg nem lévő vagy elhasznált vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok, üzletrészek, stb…) • sikerdíjas szerződések

14. Hitelező előnyben részesítése (Cstv. 40. § (1) bek. c) pont) • jellemző módjai • fennálló szerződés hitelező javára történő módosítása • biztosítékkal nem rendelkező hitelező részére biztosíték nyújtása • eredménye: a hitelező többhöz (követelése nagyobb hányadához) jut hozzá, mint a jogügylet nélkül • előrébb kerül a hitelezői rangsorban • esetleg nem is kell bejelentkeznie a felszámolásban, mert követelése teljes mértékben kielégítésre kerül • objektív megtámadási ok: a célzatosság itt sem feltétel • „hitelező” alatt nem a felszámolási eljárásba bejelentkezett hitelező értendő! • gyakorlati példák: • vagyontárgy tulajdonjogának átruházása – beszámítással történő fizetés (vö. alkalmatlan ellenszolgáltatás nyújtásával történő fedezetelvonás) • (további) biztosíték nyújtása (pl. óvadék, jelzálogjog) ?? követelés engedményezése – beszámítással történő fizetés ??

15. Szolgáltatás visszakövetelése (Cstv. 40. § (2) bek.) !!! NEM szerződés-megtámadási ok !!! • ha erre irányuló kérelmet nem terjeszt elő a felperes, érvénytelenségi ok pedig nincs, a keresetet elutasítja a bíróság • a szerződés érvényes (már fennálló szerződés, és nem újonnan kötött szerződés) – de annak teljesítése ellentétes a felszámolási eljárás céljával • feltétele: nem a rendes gazdálkodás körében történik a teljesítés (áru, anyag, munkaerő biztosítása, rendszeres szállítók kifizetése, stb.) • objektív jogcím: hasonlóan a Cstv. § (1) bek. c) ponthoz a hitelező előnyben részesülésének ténye elegendő alap a visszaköveteléshez • néhány példa: • követelés esedékesség előtti kifizetése • pénzkövetelés más módon történő teljesítése (pl. vagyontárgy átruházása pénz helyett, engedményezés) • azonos ranghelyen álló hitelezők közti „kivételezés” (két lejárt, azonos kategóriás tartozásból az egyiket kifizetem, a másikat nem…)

16. Ptk. 203. § vs. Cstv. 40. § • Ptk. szerinti fedezetelvonó szerződés • relatív hatálytalanság • a szerző fél csak a vagyontárggyal vagy annak értékével felel • a kereset a sérelmet szenvedett hitelező igényének kielégítése iránt folyik (a jogosult tűrni köteles a kielégítést a vagyontárgyból) • Cstv. szerinti fedezetelvonó szerződés • érvénytelenség jogkövetkezményei => eredeti állapot helyreállítása (a vagyontárgyat vissza kell adni, vagy az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás értékét meg kell téríteni) !! a felszámolás kezdő időpontja után csak a Cstv. 40. § (1) bekezdése szerint lehet fedezetelvonás miatt pert indítani - a speciális megtámadási ok felülírja az általánost (1/2011. (VI. 15.) PK), kivéve: • a hitelező indíthat a Ptk. szerinti pert, ha a jogügylet létrejöttének időpontja miatt (vagy más okból) az a)-c) pont alatti tényállások egyike sem valósul meg, a Ptk-ban foglalt feltételek viszont fennállnak (a felszámoló nem!!) • a hitelező a jogvesztő határidő eltelte után is indíthat pert a Ptk. 203. § (1) bek. alapján, a relatív hatálytalanság jogkövetkezményével !!! Kritikája (Juhász László): a hitelező esetleg lapítva kivárja a jogvesztő határidő elteltét, és ezután csak a saját igénye kielégítésére indít pert (a vagyontárgy ilyenkor ugyanis már nem kerülhet vissza az adósi vagyonba)

17. Kereset-halmozás: Cstv. 40. § (1) bek. és az egyéb érvénytelenségi okok • leggyakoribb egyéb érvénytelenségi okok a Cstv. 40. § szerinti perekben: • jó erkölcsbe ütközés (ehhez többlet-tényállás kell, önmagában nem elég, ha a jogügylet fedezetelvonó!) • színleltség („fiktív” szerződések, amikor a szolgáltatás mögött nincs valós ellenszolgáltatás) • jogszabályba ütközés, jogszabály megkerülése • „mix’n’match” – a kereseti kérelmek sorrendisége (2/2010. (VI. 28.) PK) • a bíróságnak először a semmisségi okokat kell vizsgálni, ezután térhet rá a megtámadási okokra => vigyázni kell a „gumiokokkal”! • a megtámadási okokat a felperes által meghatározott sorrendben vizsgálhatja a bíróság !!! a Cstv. 40. § (1) bek. b) és c) pontja szerinti okok „erősebbek”, mert objektívek – a felszámolás tényénél fogva vélelmezi a törvény a fedezetelvonást, nem kell a felek szándékát bizonyítani • a bíróság nem állapíthatja meg az érvénytelenséget olyan megtámadási ok alapján, amire a fél nem hivatkozott (kereseti kérelemhez kötöttség)

18. Az érvénytelenség jogkövetkezményei • a jogkövetkezmények levonásának lehetőségei (1/2010. (VI. 28.) PK vélemény) • eredeti állapot helyreállítása természetben • a szerződés érvényessé nyilvánítása az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás értékének megfizetésével • a szerződés hatályossá nyilvánítása a határozathozatalig, és az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás értékének megtérítése !!! a félnek a kereseti kérelemben pontosan meg kell jelölnie, hogy melyik jogkövetkezmény alkalmazását milyen tartalommal kéri a bíróságtól !!!

19. Az érvénytelenség jogkövetkezményei – mondd, te mit választanál? • eredeti állapot természetbeni helyreállítása !! elvileg csak akkor volna lehetséges, ha mindkét fél készen áll a kölcsönös visszaszolgáltatásra – DE ez alól a PK kivételt teremt („egyoldalú helyreállítás”) !! • vagyontárgy/vagyonelem visszaszolgáltatása a felszámolási vagyonba – a teljesített ellenérték erejéig hitelezői igény keletkezik • mikor lehetetlen vagy nem feltétlenül előnyös? • a vagyontárgy más nincs meg – az ingatlant jóhiszemű további szerző 3 éven túl szerezte- • időközben értéktelenné vált vagyonelemet ruháztak át (pl. üzletrész) • irreverzibilis szerződés (vállalkozás, megbízás) • érvényessé nyilvánítás és az értékkülönbözet megtérítése • feltűnő értékaránytalanság • ha a vagyontárgy a szerző félnél már nincs meg, visszaszolgáltatása nem lehetséges, vagy a helyreállítás más okból lehetetlen (van-e ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ??) ?? alkalmatlan ellenszolgáltatás (csalárd szerződések) • hatályossá nyilvánítás és az értékkülönbözet megtérítése • feltűnően értékaránytalan irreverzibilis szerződések !! a hitelezői érdeket kell szem előtt tartani, tehát vizsgálni kell a másik fél teljesítőképességét !! (jobb a biztosat visszakapni, mint a bizonytalant behajtani…)

20. Köszönöm a figyelmet!  helpdesk: Túróczi & Pőcze Ügyvédi Iroda 1146 Budapest, Thököly út 59/A. fszt. 2. +36 1 220-2548 +36(20) 911-8591 drturocziemese@creditaudit.hu