VEZETŐI SZÁMVITEL

1. VEZETŐI SZÁMVITEL 2/14/ÜSZ

2. Tantárgyi útmutató • Tantárgy jellege: előadás+gyakorlat • Vizsga jellege: • írásbeli (két zárthelyi dolgozat) • mindkét zárthelyi dolgozatot külön-külön 60% kell teljesíteni • a félév gyakorlati jeggyel zárul • gyakorlati jegy pótlására egy alkalommal van lehetőség • Kötelező irodalom: • Kardos Barbara-Dr. Sztanó Imre-Veress Attila-Szekeres Bernadett: A vezetői számvitel alapjai (SALDO,2012) • Kardos Barbara-Myklósiné Ács Klára-Sisa Krisztina-Szekeres Bernadett-Veress Attila: Példatár a vezetői számvitel alapjaihoz (SALDO,2012)

3. Vezetői számvitel 1. hét

4. Pénzügyi számvitel • A számvitel feladataegy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelneknevezzük. • A pénzügyi számvitel elsődleges céljaa beszámoló összeállítása. A beszámoló összeállításának pedig az a célja, hogy megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a piac résztvevői részére.

5. Vezetői számvitel fogalma, értelmezése • A vezetői számvitel különféle információigények kielégítésének az eszköze. • A vezetői számvitela számvitelnek az a területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével a teljesítmények növelhetők, a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis az eredmény maximalizálható. • A vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntése megalapozásában.

6. Vezetői és pénzügyi számvitel kapcsolata

7. Vezetői számvitel szerepe, tárgya és feladatai Vezetői számvitel szerepe: • A vezetői számvitel különböző vezetői funkciókhoz szolgáltat információkat. • Vezetői funkciók: • Tervezés • Döntéshozatal • Ellenőrzés Vezetői számvitel tárgya, feladatai: • rendelkezésre bocsátott, előállított vagyon • vagyon és a vagyonváltozás mérése, információ szolgáltatás

8. Vezetői számvitel célja • költségek számbavétele, elemzése, csoportosítása • nemcsak a ténylegesen felmerült költségek számbavételére, hanem a költségalakulás megtervezésére és tudatos befolyásolására is alkalmas • a költségek költséghelyek és költségviselők szerinti nyilvántartására szolgál (6. és 7. számlaosztály) • 6. Költséghelyek, általános költségek • 7. Tevékenységek költségei

9. A vezetői számvitel alkalmazásának indokai • Több telephellyel rendelkezik • Kiemelt termékeit elkülönülten akarja elszámolni és megfigyelni • Egyéb termelési sajátosságaira kíván fokozott figyelmet fordítani • Eredménykimutatás választott formája a forgalmi költség eljárású

10. Költségtani ismeretek 2. hét

11. Költség, kiadás, ráfordítás • Költség: erőforrás felhasználások pénzben kifejezett értéke • Kiadás: • Üzemgazdasági megközelítés szerint: eszközcsökkenés • Pénzügyi szemléletű megközelítés szerint: pénzeszközcsökkenés • Ráfordítás: a kibocsátáshoz az eredményképződéshez kapcsolódó fogalom • Egyrészt az időszaki értékesítés bekerülési költsége • Másrészt az értékesítéstől független költség, az eredmény terhére elszámolt ráfordítások összege

12. Költség fogalma, tartalma • Fogalma: Erőforrások pénzben kifejezett értéke. • Költségkategóriák: • Elszámolt közvetlen költség Részköltség • Kalkulált közvetlen költség • Teljes költség • Egységköltség (önköltség): összes költség előállított termék/szolgáltatás mennyisége

13. A költségek csoportosítása • Megjelenési forma szerint (ktg nemek) • Összetétel szerint • Elszámolhatóság szerint • Felmerülés helye szerint • Költségviselők szerint • Termelési folyamattal való kapcsolat szerint • Termelés terjedelmének változásával való összefüggésük szerint • Költségek befolyásolhatósága szerint • Költségek kalkulálhatósága szerint

14. Megjelenési forma szerint (ktg nemek) • Anyagköltség • Igénybevett szolgáltatások • Egyéb szolgáltatások • Bérköltség • Személyi jellegű egyéb kifizetések • Bérjárulékok • Értékcsökkenési leírás

15. Összetétel szerint • Elemi (egyszerű)költségek • 5. számlaosztályban elszámolt költségek • Összetett (komplex) költségek • fenntartási költségek • segédüzemi költségek • általános költségek

16. Elszámolhatóság szerint • Közvetlen költségek Költségviselők • Közvetett költségek Költséghelyek

17. Felmerülés helye szerint • Költséghelyenkénti osztályozás • Jellemzően közvetett költség elszámolása történik • Vetítési alap

18. Költségviselők szerint • 7. számlaosztály • Tevékenységre/Szolgáltatásra jutó költségek összege

19. Termelési folyamattal való kapcsolat szerint • Alapköltségek • Járulékos költségek

20. Termelés terjedelmének változásával való összefüggésük szerint • Állandó költségek • Változó költségek • Költségváltozási tényező

21. Költségek befolyásolhatósága szerint • Befolyásolható költségek • Befolyásolhatatlan költségek

22. Költségek kalkulálhatósága szerint • Kalkulálható költségek • Nem kalkulálható költségek

23. Költséggazdálkodás 3-4. hét

24. Módszerei: • KTG gazdálkodás célja: • az erőforrások optimális hasznosítása • Takarékos gazdálkodás • Módszerek: • Felhasználási normák • Költségváltozási tényező • Határköltség számítás • Fedezeti költség számítás • Standard költségszámítás • Értékelemzés • Egyéb módszerek

25. Felhasználási normák • Cél: eszközfelhasználások megtervezése • Normák arra adnak választ hogy egységnyi termék előállításához mennyi eszközfelhasználásra van szükség. • Norma: egy olyan tervezett paraméter, amely megmutatja, hogy egy termékgyártásához vagy egységnyi szolgáltatás előállításához a szükséges erőforrásból várhatóan mennyi kerül felhasználásra. • Pl.: anyagnorma, létszámnorma, üzemanyag felhasználás,..

26. Költségváltozási tényező • Termelés változás • Költség változás • Egységköltség változás

27. Határköltség számítás • Rétegtermelés: pótlólagos hozammennyiség (valamely terméknél nő a termelés) • Rétegköltség: rétegtermelés költsége (azaz ennek a pótlólagos hozammennyiségnek a költsége) • Számítása: Rétegköltség Rétegtermelés

28. Fedezeti költség számítás Árbevétel - változó költségek Fedezeti összeg - Állandó költségek EREDMÉNY

29. Standard költségszámítás • Standard költségek összege: Standard erőforrások mennyisége x standard erőforrások ára • Tényleges költségek összege: Ténylegesen felhasznált erőforrások mennyisége x Ténylegesen felhasznált erőforrások ára • Költségeltérés összege: Tényleges költségek - Standard költségek

30. Értékelemzés • Az értékelemzés olyan fejlesztési módszertan amely a funkciók szükséges mértékű teljesítését biztosítja a legalacsonyabb költséggel. • Az értékelemzés tárgya mindaz aminek funkciója és költsége van. • Fajtái: • Értékelemzés (meglévő tevékenységekre vonatkozó elemzés) • Értékfejlesztés (beruházási alternatívákra vonatkozó elemzés) • Értéktervezés (döntés előkészítő módszer)

31. Kalkulációk és önköltség számítás 5-6. hét

32. Bevezetés • Miért fontos? • Mi a lényege? • Mi a szerepe? • Mi a célja? • Milyen kalkulációs módszerekkel dolgozhatunk?

33. A kalkuláció • Kalkuláció: Olyan műszaki gazdasági tevékenység, gazdasági számítás amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy tevékenység tervezett vagy tényleges erőforrásigényét számba veszi, összegzi, és esetenként méri annak eredményességét. • Gazdasági kalkuláció: A vezetői döntéseket előkészítő, majd a meghozott döntések végrehajtását ellenőrző és elemző gazdasági számítások.

34. Önköltségszámítás • Bevezetés: • Önköltségszámítás tárgya • Önköltségszámítás feladata • Önköltség törvényi szabályozása • Önköltségszámításának sémája • Elvárások: • Önköltségszámítás alapelvei • Költségokozat elve • Költségvalódiság elve • Költségteljesség elve • Az önköltség meghatározásának következetesség elve • A lökésszerűen jelentkező költségek elhatárolásának elve • Költségviselő lépesség elve

35. Önköltségszámítás • Elvárások: • Az önköltség számításával szembeni követelmények • Fajtái: • Előkalkuláció • Feladatai • Szakaszai • Módszerei • Fajtái • Bizonylatai • Utókalkuláció • Lépései • Célkitűzései, feladatai • Bizonylatai

36. Önköltségszámítás • Módszerei: • Osztókalkuláció • Egyszerű osztókalkuláció • Egyenértékszámos osztókalkuláció • Pótlékoló kalkuláció • Közvetlen költségek felosztásának elvi kérdései • Költségek felosztása • Vetítési alap • pótlékkulcs • Normatív kalkuláció • Vegyes kalkuláció • Törvényi előírásai: Szt.62. §(2), 105.§ (4),14.§ (5), (6), (7),

37. Költségelszámolás 7-10.

38. A költségek elszámolásának célja • A számviteli törvény kötelezően előírja a költségek elszámolását • A költségnyilvántartások rendszerét a vállalkozás saját maga alakítja ki • A költségelszámolás célja INFORMÁCIÓ SZOLGÁLTATÁS a költségek alakulásáról • Felelősségi körök meghatározása (költséggazdák) • Input költségelszámolás (erőforrások felhasználásával kapcsolatos költségek nyilvántartása) • Output költségelszámolás (termékek/szolgáltatások létrehozásával kapcsolatos költségek nyilvántartása)

39. Költségek elszámolásának lehetőségei • A főkönyvi elszámolásra a költségszámlák szolgálnak. T Költségszámla K + növekedés - csökkenés

40. Költség növekedések elszámolása • Eszközcsökkenés (pl. anyagfelhasználás) T Eszköz számla K T Költség számla K - + • Forrás növekedés (pl. bérköltség elszámolás) T Forrás számla K + +

41. Költség csökkenések elszámolása • Eszköznövekedés (pl. hulladék megtérülés elszámolás) • Forrás csökkenés (bérköltség csökkenés) T Költség számla K T Eszköz számla K - + T Forrás számla K - -

42. Költségek elszámolásának módjai: • Költség nemek szerinti elszámolás Az elszámolást a költségfajták szerint végezzük. • Költséghely, költségviselők szerinti elszámolás A költségviselő számlák a közvetlenköltségek, a költséghely számlák a közvetettköltségek elszámolására szolgálnak.

43. Felmerült költségek elszámolásának esetei • Elsődleges költségnem elszámolás Ennél az elszámolásnál arra fókuszálunk, hogy milyen erőforrás felhasználás okozta a költség növekedést. • Elsődleges költséghely-költségviselő elszámolás Ennél az elszámolásnál arra fókuszálunk, hogy közvetlen vagy közvetett költség elszámolására kerül e sor.

44. Termelési és értékesítési folyamat számvitele • 1. Saját termelésű készletek mérlegtételei, csoportosítások, alapértelmezések • 2. A termelési és értékesítési folyamattal kapcsolatos gazdasági események megjelenítése az eredménykimutatásban • 3. A termelési és értékesítési folyamat könyvviteli elszámolásával kapcsolatos törvényi előírások • 4. A termelési és értékesítési folyamat elszámolásának lehetséges módszerei • 5. Az önköltség számítása • 6. Saját termelésű készletek nyilvántartási lehetőségei, és a főkönyvi elszámolás • 7. Speciális elszámolások

45. 1. • B. Forgóeszközök • B.I. Készletek • B.I.1. Anyagok • B.I.2. Befejezetlen és félkész termékek • B.I.3. Növendék, hízó és egyéb állatok • B.I.4. Késztermékek • B.I.5. Árúk • B.I.6. Készletre adott előlegek

46. 2. • Összköltség eljárású eredménykimutatás esetén: • Értékesítés nettó árbevétele • Saját termelésű készletek állomány változása • Költségnemek A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény • Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén: • Értékesítés nettó árbevétele • Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége • Értékesítés bruttó eredménye • Értékesítés közvetett költségei A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény

47. 3. • Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva kell hogy tartalmazza. Ennek megfelelően a választott eredmény-kimutatástól függetlenül a költségek költségnemenkénti elszámolása az 5. számlaosztályban kötelező. • Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén nem kötelező az ASTÉ-t érintő gazdasági eseményeket elkülönítetten az 5. számlaosztályban könyvelni. • A forgalmi költség eljárású eredménykimutatást készítő vállalkozásoknak a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ASTÉ-t költségnemek szerinti bontásban.

48. 3. • A 8. számlaosztály tartalmazza az értékesítés közvetlen költségeit és az értékesítés közvetett költségeit. • A 6.-7. számlaosztályok használhatók a vezetői információk biztosítására. A számlaosztályok használata lehetővé teszi a vállalaton belüli egységek elszámoltathatóságát, a költséggazdálkodást, az önköltség számítás rendszerének kialakítását.

49. 4. • Összköltség eljárású eredménykimutatás: • A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli • Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet • Saját termelésű készleteiről folyamatosan csak mennyiségi nyilvántartást vezet • Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció • A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít

50. 4. • A vállalkozó költségeit elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban rögzíti • Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció • A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít