1 / 36

Környezetgazdaságtan i alapismeretek

Környezetgazdaságtan i alapismeretek . Fonyó György. Környezeti jellemzők különböző 1 főre jutó GDP-jű országok esetén. Minimális költség – maximális haszon példa. Margaréta sóüzem. Fejlövés sörgyár. Kék folyó. A kék folyó példája - (egy megoldás, két megközel í tés):.

griffin
Download Presentation

Környezetgazdaságtan i alapismeretek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Környezetgazdaságtani alapismeretek Fonyó György

  2. Környezeti jellemzők különböző 1 főre jutó GDP-jű országok esetén

  3. Minimális költség – maximális haszon példa Margaréta sóüzem Fejlövés sörgyár Kék folyó

  4. A kék folyó példája -(egy megoldás, kétmegközelítés): • Minimális költség számítása (ez a “gazdaságilag hatékony” megoldás, minden egyéb pazarlás) • Legnagyobb nettó haszon elérése (összes haszon - kibocsátás csökkentés költsége)

  5. S T R A T É G I A A D A T O K

  6. Alapadatok a stratégia kialakításához: • Vízhozam adatsorok → „mértékadó” vízhozam (KÖV) 10 m3/s • A Kék folyó háttérkoncentrációja 25 g/m3 • A Margaréta sóüzem kibocsátása elhanyagolható mennyiségű (0.01 m3/s), de nagy a sótartalma (100 000 g/m3)

  7. Nyers szennyvíz: Cszv =100 000 g/m3, q = 0.01 m3/s Bevezetett anyagáram: 100 000 g/m3 * 0.01m3/s = 1000 g/s Margaréta sóüzem Kék folyó Felvíz (háttér): 25 g/m3 * 10 m3/s = 250 g/s Co = ?

  8. Anyagmérleg készítése (konzervatív anyag, teljes elkeveredés) Ha a sógyár nem tisztítja a szennyvizét, Co=(10*25 + 0.01*100 000) / 10.01 = = 125 mg/l Általános esetben Co = (Ch*Q + Cszv*q)/(Q+q)

  9. Margaréta sóüzem Kék folyó Tisztítás függvényében az eltávolítás: 1000*(R[%]/100) = 10*R [g/s] Bevezetés: 1000*(100 – R)/100 [g/s] Co = ? Felvíz: 250 g/s

  10. Anyagmérleg készítése (konzervatív anyag, teljes elkeveredés) • Ha a sógyár nem tisztít: Co =(10*25 + 0.01*100 000) / 10.01 = = 125 mg/l • R % -os tisztítás esetén: Co = (10*25 + 0.01*100 000 (1–R/100) / / 10.01 = (250 + 1000 – 10R)/10.01 = = 125 - R

  11. Margaréta sóüzem Az elfolyó víz kloridtartalmának csökkentése [%] Költség [ezer $] 25 164 50 808 75 2 050 100 3 980

  12. A sóüzem tisztítási költségei Költség [ezer$] Km(R) = 100*R2,3 Eltávolítási hatásfok [R %]

  13. A befogadó terhelésének csökkentése • End-of-pipe módszer (szennyvíztisztítás) • Technológia megváltoztatása • Hatékonyság növelés (megéri-e) • Nyersanyag megváltoztatás • Termék megváltoztatás • Újrahasznosítás, visszaforgatás (recycling) • Kibocsátás helyének megváltoztatása • Kibocsátás időbeliségének megváltoztatása • Környezet befogadóképességének növelése (öntisztuló képesség növelése)

  14. Fejlövés sörgyár A kiemelt víz sókoncentrációja a sörgyárnál[mg/l] A sörgyár víztisztítási költségei [ezer $] 63 25 50 250 75 563 100 1 000 125 1 560

  15. A sörgyár tisztítási költségei a koncentráció függvényében Költség [ezer$] Kf(Co) = 100*(Co)2 Koncentráció a folyóban (Co) [mg/l]

  16. Co = 125 - R 0 25 50 75 100 A sörgyár tisztítási költségei a koncentráció függvényében Költség [ezer$] Kf(R) = 100*(125-R)2 Kf(Co) = 100*(Co)2 Koncentráció a folyóban (Co) [mg/l] Sógyár eltávolítási hatásfoka [R %]

  17. Összefoglalva: A Kék folyó sörgyári szelvényének sókoncentrációja Összes klorid ion terhelés a sóüzemből [g/s] A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] 125 1000 0 100 750 25 75 500 50 50 250 75 25 0 100

  18. A költségek minimalizálásának stratégiája: A klorid eltávolítás + víztisztítás összköltsége [ezer $] A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] A sóüzem klorid eltávolítási költsége [ezer $] A sörgyár víztisztítási költségei [ezer $] 0 0 1 560 1 560 10 20 1 320 1 340 20 98 1 100 1 200 30 250 903 1 150 40 484 723 1 210 50 808 563 1 370 1 650 60 1 230 423 70 1 750 303 2 050 2 580 80 2 380 203 3 120 123 3 240 90 100 3 980 63 4 040

  19. Hogyan is néz ki ez grafikusan ? Költség [ezer $] Minimum ~ 30 % sörgyár sóüzem Tisztítási hatásfok [R %]

  20. Elegánsabb megoldás

  21. A hasznok maximalizálásának stratégiája: • Ha a sóüzem nem tisztít, a sörgyárnak maximális tisztítást kell alkalmazni → a sóüzem minél jobban tisztít, a sörgyárnak annál kevésbé kell tisztítania • Mi a haszon? Kinek a haszna?

  22. A két üzem együttes figyelembevételével a gazdasági haszon A sörgyár tiszta haszna A sóüzem R % -os tisztítási költsége A sörgyár költsége, ha a sóüzem nem tisztít A sörgyár költsége, ha a sóüzem R % -kal tisztít Gazdasági hasznon a sóüzem tisztítása miatt a sörgyárnál keletkezett költségcsökkenést értjük, a sógyár tisztítási költségeinek figyelembevételével. Hogyan alakul ki a gazdasági haszon ?

  23. A gazdasági haszon azért alakulhat ki, mert a két üzem tisztítási költségfüggvénye eltérő → az optimális állapot (maximális összhaszon) megtalálása a cél.

  24. Mekkora a sörgyár tiszta haszna ? • Ha R = 0 % → tiszta haszon: HM= 0 $ • Ha R = 100 % → tiszta haszon: HM= 1 560 – 63 = 1 497 ezer $ (a háttér-koncentráció eltávolítása)

  25. Ha a sóüzem nem tisztít, akkor a sörgyár költségei [ezer $] A sörgyár költségei, ha a sóüzem R% -kal tisztít [ezer $] a tiszta haszon a sörgyárnál [ezer $] A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] 0 0 1 560 1 560 25 560 1 560 1 000 50 1 560 563 997 75 1 560 250 1 310 100 1 560 63 1 497

  26. A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] A gazdasági haszon maximalizálásának stratégiája számokban: A sörgyár összes haszna [ezer $] A sóüzem összes költsége [ezer $] A gazdasági haszon [ezer $] 0 0 0 0 20 10 240 220 20 460 98 362 30 657 250 407 40 838 484 354 50 997 808 189 60 1 140 1 230 - 90 70 1 260 1 750 - 490 - 1 020 80 1 360 2 380 1 440 3 120 - 1 680 90 100 1 500 3 980 - 2 480

  27. Az előbbiek grafikusan ábrázolva: Maximum ~30 % Költség/haszon [ezer$] Költségek = hasznok Sóüzem költsége Sörgyár haszna Eltávolítási hatásfok [R %]

  28. Összefoglalás, megoldatlan feladatok: • Mindent tudunk ! … megpihenhetünk Vagy mégsem ?

  29. A Kék folyó példája mennyiben tér el a valóságtól ? • Egyszerűsítések • Egy szennyezőanyag, egy szennyvízbevezetés, egy vízhasználó • Konzervatív szennyezőanyag • Környezeti kár számszerűsítése • Haszon értelmezése • TANULSÁGOK • Közjavak: - Nem gazdasági javak - Végtelen mennyiség (??) - Oszthatatlan, mindenkié, hasznuk közös • Tiszta levegő, szép táj, biodiverzitás • Közrossz: szennyezés • Potyautas: a hatékony felhasználás hiányzik • Közlegelő: túlfogyasztás  külső gazdasági hatás  ki nem fizetett társadalmi költségek  externália • A javak végesek, kié, ki ellenőrzi?

  30. EXTERNÁLIÁK (E) A harmadik személy jóléti függvényét módosítja (+/-), azt nem kötelezik a károk megfizetésére vagy a haszon kompenzálására, a hatás nem szándékos (??) • (-) Kék folyó: alvíz – felvíz, Erőmű • (+) Méhész és a gyümölcskert • (+/-) Autópálya • Externáliák: reverzibilis és irreverzibilis • AZ EXTERNÁLIÁK HATÁSA • Klasszikus piac: hatékony allokáció jön létre, amit az ár szabályoz (egyéni nyereség maximálása)  kereslet és kínálat egyensúlya • Ezt Pareto optimumnak hívjuk: senki sem kerülhet egy csere során kedvezőbb helyzetbe, anélkül, hogy ezzel valaki más kedvezőtlenebb helyzetbe ne kerülne • Ez a piacelmélet csődöt mond, amennyiben a külső gazdasági hatásokat („túlcsordulás”) nem vesszük figyelembe • A klasszikus közgazdaságtan „válsága”, egyén vs társadalom  környezetgazdaságtan • Következmények: sok termelés, sok szennyezés, alacsony árak, nincsen ösztönző a redukcióra és az újra-hasznosításra

  31. Tanulság: • A gazdasági rendszereket is komplex módon kell vizsgálni • A probléma megoldásánál a környezeti hatásokat is figyelembe kell venni • Nem elég a gazdaságilag legkedvezőbb megoldás megtalálása, annak megvalósítását is el kell érni A környezetgazdaságtan feladata: „externáliák internalizálása” Környezetgazdálkodás: A természetes- és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembe vételével.

  32. A megoldás: • Magától alakul ki (Coase tétel) • Jogi (ill. gazdasági) szabályozással • Közvetlen (hatósági) eszközök: • Tiltás, büntetés (tevékenység korlátozása, szennyezési bírság, stb.) • Közvetett (gazdasági) szabályozás: • Adók, díjak (nyersanyagra, emisszióra, termékre, stb.) • Piaci eszközök (szennyezés „joga” eladható) • Támogatások • Oktatás, nevelés, szemléletformálás

  33. Költség Haszon Externális határköltség KEH Egyéni tiszta határhaszon HETH D A C Qm B Q* Gazdasági tevékenység (Q) ÁLTALÁNOSAN: „optimális” externália (határhaszon: egységnyi termelés bővítés extra haszna)

  34. Egyéni tiszta határhaszon HETH Költség Haszon Externális határköltség K E H Qm Gazdasági tevékenység (Q) D A C B Q* Területek jelentése . A+B+C magánhaszon maximuma A+B magánhaszon társadalmi optimuma A társadalmi haszon maximuma C társadalmilag el nem ismert magánhaszon D magántevékenység társadalmi kára

  35. Költség Haszon Externális határköltség K E H Egyéni tiszta határhaszon HETH D A t C Qm B Q* Gazdasági tevékenység (Q) [HETH - t] EXTERNÁLIÁK KEZELÉSE: Pigou adó (t) „Optimális” szennyezési szinten: adó = externális határköltség

  36. Felkészítő kérdések • Mi a környezetgazdaságtan feladata? • Mi az externália? Mondjon példákat! • Mi jellemzi a közjavakat? • Sorolja fel a környezetszabályozás jogi és gazdasági eszközeit! • Mi a szerepe az oktatásnak a környezetszabályozásban? • Mi a Pigou adó? • Miért fontos a költség-hatékonyság a környezetvédelemben? Ez mindig a legigazságosabb megoldás? • Hogyan érvényesíthető a költséghatékonyság egy felvízi szennyező és egy alvízi vízhasználó esetén? • Mekkora az emisszió, ha ismert a szennyezés hozama (q) és a szennyezőanyag koncentrációja (c)? • Ismert egy szennyvíz bevezetés (emisszió) és a befogadó jellemzői (vízhozam, felvízi koncentráció). Hogyan számítható az elkeveredés utáni koncentráció?

More Related