Fontosabb alapelvek a Phare felmérés alapján:

1. Javaslat a területi, (surveillance) és működési, (operational) talajvíz-minőségi monitoring-hálózat tervezéséhez Tóth György Magyar Állami Földtani Intézet • Fontosabb alapelvek a Phare felmérés alapján: • A monitoring programokat koncepcionális modell és regionális, (azaz minimum víztest-méretű) háromdimenziós áramlási- és transzport-rendszerek értelmezése alapján kell kialakítani • A monitoring hálózatnak a víztestre reprezentatívnak kell lennie • A víztest egészét illető, nem érdemleges helyszíni szennyeződések hatásait más megfigyelési tevékenységek során kell végezni. • A monitoring tervezését a jelenlegi felmérés és a már meglévő információk alapján kell végezni, (azaz elsődlegesen értékelni kell a létező és a potenciálisan szóba jövő monitoring adatsorait a VK monitoringba illeszthetőség szempontjából). • A tervezésnél fontos figyelembe venni olyan praktikus szempontokat, mint a könnyű és hosszú-távon biztosítható elérés, vagy a kiválasztott objektumok biztonsága.

3. A Phare projekt keretében készült adatbázis a következő, lokális modell kialakítását segítő információkat tartalmazza: A monitoring-pont létesítési adatai; Vízminőségi adatok; Vízföldtani adatok; Az utánpótlásra vonatkozó információk; Földhasználati (és ezen keresztül terhelési) információk; Kutak estében az elérési időre vonatkozó információ, (trícium-tartalom). A jelen Phare project keretében számos koncepcionális modellt használtunk és teszteltünk a mért kémiai adatok legjobb extrapolációs technikájának kialakítása érdekében

4. Mintázási gyakoriság és paraméterek • A kétfajta monitoring-tevékenységnek eltérőek a feladatai. • A monitoring gyakoriságát és a mérni kívánt paramétereket a monitoring-típus feladataihoz kell illeszteni, figyelembe véve a víztest természetes viszonyait, a terheléseket és a monitorozásra rendelkezésre álló financiális lehetőségeket. • A megfigyelési gyakoriságnak nagyobbnak kell lennie a dinamikusabb és a szennyeződésre érzékenyebb területeken. • Az utánpótlódási területeken, a karsztos területeken és a repedezett vízadók esetében nagyobb szennyeződés-érzékenységre, és jelentősebb áramlási dinamikára kell számítani. • A megcsapolási területeken, főleg a rossz vízvezetőjű fedők jelenléte esetében kisebb a kockázat a az áramlási rendszerbeli helyzet miatt, úgyhogy ilyen területeken kisebb monitoring gyakoriság is elegendő lehet.

7. Megjegyzések a meglévő monitoring-adatok és hálózatok felhasználásához 1. Az országban különböző feladatokkal a talajvizek, karsztvizek és sekély rétegvizek kémiai állapotfelmérésére számos felmérés készült, esetenként rendszeresen észlelő monitoringokat alakítottak ki. Az így kapott adatok jó segítséget nyújthatnak a közelmúlt (főleg az elmúlt évtizedekre) vonatkozó állapotok meghatározásához, illetve a természetes és a korábban már az emberi tevékenység által befolyásolt háttér meghatározására. A meglévő adatbázisok és monitoringok VK feladatok részére történő összefoglalása egyelőre csak részlegesen, a KvVM és a VITUKI közvetlen „látókörébe” eső munkák esetében történt meg. Szükséges a más tárcák intézményeinél, vagy feladataihoz kapcsolódóan, (valamint kutatóintézeteknél és egyetemeknél is) végzett állapotfelmérések és monitorozások adatainak bevonására.

8. Megjegyzések a meglévő monitoring-adatok és hálózatok felhasználásához 2. • KvVM hatáskörében • - a települési ivóvízellátásra szolgáló kutak rendszeres minőség-ellenőrzése • a Felszín Alatti Vízminőségi Törzshálózat, • a pontszerű szennyező-források monitoringja,, • - a sérülékeny távlati és üzemelő vízbázisokhoz kapcsolódó monitoring, • - a kutak építése során szerzett vízminőségi adatok, • - környezetvédelmi monitoring-rendszerek, (Szigetköz és környezete, Duna-Tisza köze, Dráva-völgy, havária mon itoringok, települések és TIM-pontok körzete, a vízkivételi területek közötti térségek). • - A VITUKI által összeállított országos forráskataszter,

9. Megjegyzések a meglévő monitoring-adatok és hálózatok felhasználásához 3. • GKM hatáskörében • - A 1:100.000 méretarányú földtani térképezések vízanalízise • - A Dél-Somogy-Baranyai vízgeokémia felmérés 1:100.000 - Országos Vízgeokémiai Állapotfelmérés, a nem szennyezett forrásokra és a medencék közbülső áramlási zónáira (MÁFI-Miskolci Egyetem (1983-1987), • - A Szigetköz talaj és rétegvizeinek szervetlen és szerves kémiai állapotfelmérése, • - Balatonfűzfő tágabb térségének kémiai állapotfelmérése, szerves is), • - ÉK- Magyarország 20 kistelepülése talajvizeinek kémiai állapotfelmérése • - Szigetközi vízgeokémiai mederszonda-vizsgálatok, (1994-2005), • Környezeti állapotfelmérések és hidrogeológiai reambulációk adatai, • Forrásvizsgálatok a Gerecse területén • Forrásvizsgálatok a Börzsöny területén • Bátaapáti vízgeokémiai monitoring

10. Megjegyzések a Phare program keretében vizsgált objektumok felhasználásáról a további feltárási és működési monitoring-rendszerben. - A Phare mintázási helyek és a KÖTEVI-FE-k, vagy a vízművek által észlelt objektumokat össze kell vonni, majd - víztestenként, esetenként víztest csoportonkénti hidrogeológiai és hidrogeokémiai értelmezés (szennyeződésérzékenységi és regionális áramlási és transzportvizsgálatoknak megfelelő értelmezések) alapján, - helyről-helyre vizsgálva kell kiválasztani a monitoringra legalkalmasabb objektumokat, kiszűrve egyúttal az arra valamilyen szempontból alkalmatlanokat. (Pl. nehezen elérhető, nem garantálható a biztonsága, nem megfelelő a vízadó képessége, nem reprezentatív stb.).

11. Megjegyzések és javaslatok a Phare program keretében vizsgált objektumok mérési gyakoriságához és a vizsgálandó alkotók körére 1. Kutak esetében: A meddő kutakat kétévenként szükséges ellenőrizni. A száraz időszak elmúltával be kell őket sorolni a rájuk vonatkozó, megadott üzemeltetési körbe. Ha egy szennyezőanyag a kétévente mintázott mintázott kútban megjelenik, akkor azt a következő évtől kezdve évenként kell mintázni. A mérendő egyéb szerves komponensek közé fel kell venni a TOR-ban még nem szereplő tetraklór-etilént, triklór-etilént, cisz-1,2-diklór-etilént és vinil-kloridot. Ha egy, vagy több szennyeződésjelző vízkémiai paraméter miatt a továbbiakban sűrűbb időközönként történő mintavételezés szükséges egy adott kútból, akkor a mintázást a későbbiekben az adott kútnál előírt összes paraméterre vonatkozóan az adott gyakorisággal, sűrűbben kell elvégezni. Ha egy vízkémiai komponenskör vizsgálata egy adott kútcsoport mélyebb tagjából/tagjaiból szükségessé válik, akkor azt a kútcsoport sekélyebb tagjában/tagjaiban is vizsgálni kell.

12. Megjegyzések és javaslatok a Phare program keretében vizsgált objektumok mérési gyakoriságához és a vizsgálandó alkotók körére 2. Források esetében: A Phare projekt + KÖFE monitoring + Vízműves forrásokat, ha 3 l/percnél nagyobb hozamúak: évente kétszer, késő-tavasszal és késő-ősszel mintázni szükséges. A mintázásnál el kell végezni a helyszíni vizsgálatok esetében a vezetőképesség, pH, oldott oxigén és nitrogénformák (ammónium, nitrát és nitrit) mérését, a laboratóriumban pedig a kapcsolódó rutin és toxikus fémvizsgálatokat. Amennyiben a vízminőségi adatok alapján emelkedés mutatkozik szennyeződésjelzőknél, vagyis a nitrát, ammónium, vezetőképesség, esetenként klorid, szulfát és bór esetében, ott a következő mintázástól el kell végezni a peszticid-méréseket, (mezőgazdasági vízgyűjtők esetében), illetve a peszticidek és az egyéb szerves anyagok vizsgálatát (a települési vízgyűjtők esetében). Azon forrásoknál, ahol már a Phare-felmérés is kimutatott szerves szennyezőanyagokat, ott azokat minden mintázásnál mérni kell. A települési vízgyűjtők esetében itt is javasoljuk a szerves oldószerek (tetraklóretilén és társai, valamint bomlástermékeik) mérését is.

13. Javaslat harmadik típusú, úgynevezett tanulmányi monitoringok kialakítására A vízminőségi monitoringok szolgáltatta adatok bonyolult időbeli és bonyolult mozaikos térbeli folyamatok eredményeit tükrözik. A monitoring adatok feldolgozásának kulcsa tehát a megfelelő értékelési módszertan kidolgozása, majd folyamatos fejlesztése. A monitoring objektumok egy részét a víztestek azon helyén kell kiválasztani, amely a víztestre jellemző diffúz szennyeződés-transzportokat jól reprezentálja. Ezeken a helyeken mind a vertikálisan 1 dimenziós folyamatok, mind e helyhez kapcsolódó regionális 3 dimenziós regionális transzportfolyamatok értelmezéséhez és kalibrálásához elegendő információt kell gyűjteni. Becslésünk szerint körülbelül 10-15 ilyen tanulmányi kútcsoport, illetve forrás és kút-csoport segítségével egyre pontosabb víztest-modellekhez juthatunk el.

14. Javaslat a monitoring-adatok értelmezésére • A kémiai monitoring értelmezését, fejlesztését és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedéseit megalapozó víztest modellek három fő elemből tevődnek össze: • a víztesten lévő sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálata során már elkészül modellekből, • 2. a tanulmányi monitoring részek és a megfigyelő-kutak lokális értelmezéséhez tartozó telítetlen zónára vonatkozó transzportmodellekből, (vagy szennyeződésérzékenységi elemzésekből) és • a kettőt összekapcsoló víztest-méretű regionális modellekből. • A kémiai monitoringhoz tartozó modellezéseket a víztestek regionális felelőseinél, (azaz az Igazgatóságoknál) kellene kialakítani, megfelelő, modellezésben jártas szak-alvállalkozók és tudományos intézmények bevonásával. • Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a modellezések alapján így meghatározott mintázásokat és mintavizsgálatokat csak arra akkreditált szervezetekkel szabad végeztetni. Törekedni kell a különböző szervezetek által végzett vizsgálatok interkalibrációjára, valamint arra, hogy minél kisebb számú mintavevő-csoport és laboratórium kerüljön bevonásra.

15. Kérdések a koncepcionális modellben Receptorok megítélésének kérdései: Kétfázisú, (telített) zóna felső 5 métere (vizsgálatok: telítetlen zóna szennyeződésérzékenységi, illetve sematikus transzport-értékelési vizsgálatai) Ivóvízbázisok, ökoszisztémák: (vizsgálatok kiegészítendők regionális 3D áramlási- és transzport-vizsgálattal) Terhelések megítélésének kérdései: Csak országos, jó esetben megyei szintű mezőgazdasági terhelés-történet áll rendelkezésre (ld. Ország-jelentés) Települési lehetséges szennyeződés-történetek csak felsorolásszerűen adhatók meg A talajnedvesség zónájában lévő szennyeződések megítélése Az emberi tevékenység hatására módosult áramlási rendszer megítélésének kérdései: Különösen települési környezetekben a helyi és a regionális víztermelések, közművesítések, közműolló, locsolások, illegális bevezetések, „víz-el-nem-vezetések” hatásainak elemzései