Amikor a tanítvány ellentmondott a mesternek

1. Amikor a tanítvány ellentmondott a mesternek Az etnikai mag mestere Anthony D. Smith

2. Anthony D. Smith • Anthony D. Smith (szül. 1939) angol társadalomtudós, a műfaj klasszikusa, • Filozófiát és szociológiát hallgatott, • E. Gellner antropológus tanítványa volt, aki mesterével szembefordult, • Az etnoszimbolikus irányzat klasszikusává vált,

3. Smith A nemzetek eredete • A nemzet egy saját névvel rendelkező történelmi és kulturális közösség, amely közös területtel, gazdasággal, közoktatási rendszerrel és jogokkal rendelkezik. – ideáltípus, sok deficittel, • A középkorban elkezdődött, • A földrajzi környezet és a háborúk véletlenszerű politikai következményeiként alakultak, • ahol az uralkodó osztály mindezt mennyire tudatosította • és törvényekkel, oktatással, igazgatással mennyire erősítette meg az identittást,

4. Smith A nemzetek eredete • A nacionalizmus ekkor mint mozgalom jelenik meg, mint kisebbségi helyzetben lévő mozgalom, • Múltba helyezi a nemzetet és annak létrehozásán fáradozik, • Úgy tesz mintha létezne, • A közös célokra (az autonómiai, egység, identitás ) kultúrára s hálózatkezdeményezésre van szükség, • Vannak olyan nemzetek, amelyek a háborúk és a kulturális homogenitás termékei és nem mozgalomé (kasztíliai, angol)

5. Az etnikai mag • A 19. századi fefogásban a nemzet örök, – ez nem igaz, • Változó identitás, • Egységes közigazgatási rendszer nem volt, • Etnikai közösségek, • A népcsoport közös neve, • Leszármazásának és közös eredetének mítoszai, • Az együttes történelmi emlékek, • Közös történelemi terület vagy haza, és képzettársítások, • Közös kultúra több eleme, nyelv, szokások, vallás, • Közösség tagjai közötti szolidaritás érzése,

6. „Vertikális” és „laterális” etnikai közösségek • Arisztokratikusan szerveződő közösségek megpróbálják alávetni a a démotikus, vertikálisan szerveződő közösségeket, • A magyar és a lengyel nemesség példája, • A modernisták igaza, „rekonstruálták”, • Kulturális szimbólumok kellenek, mert a területiség az kevés, • Állampolgári a területi s a kulturális összekapcsolódást adja, • Az etnikai magnak szerepe lett a modern nemzet kialakulásának,

7. A bürokratikus „bekebelezés” • Lateriális eltűnök (filiszteusok, asszírok) • Mások fennmaradtak perzsa, egyiptomi, oszmán-török, • Bürokratikus szisztéma kellett, hogy ezek fennmaradjanak,

8. „A vertikális rendszer” • Az értelmiség feladata lett a közösség újrafelfedezése és megvalósítása, • A démotikus etnikum állampolgári nemezetté válását kísérő folyamat • Periférikus alávetett kisebbségi lét aktív, határozott átpolitizálódott közösségé vált, • A közösség határa körülhatárolt terület kialakítása, • A terület feletti gazdasági ellenőrzés megszerzése, gazdasági autarchia, • Versengő etnikai csoportok állampolgárokká válása politikai célok érdekében történt, • A politikai és erkölcsi szempontból a nép középpontba állítása, nemzeti értékeknek, mítoszoknak, • A hagyományos elitek ellenállása,

9. Az értelmiségiek szerepe, • A nép szimbólumait használták, • Nemzet és a haza összekapcsolásának módja a történelmi jellegzetességek naturalizálása, • A közösség bevonása a nemzeti forradalomba, • Közös vonása a dolgoknak, etnikai viszonyok és történelem térképeit és a nemzeti törekvések erkölcsi tartalmát”, • Az értelmiségiek átalakították a lateriális viszonyokat is,

10. Summázat • A nemzet modern jelenség premodern kultúrákban gyökeredzik, ha nincs meg kell teremteni a kulturális szimbólumokat, mert széthullik, • Egyszerre konstrukció és egyszerre folyamat termékeként jött létre,

11. Summázat • Az etnikai alapok alapjaiban határozták meg a fejlődés útját,s hatással voltak a nemzeti kultúra kialakulásra, • Lateriális etnikumok kialakulásában az államnak és a hivatalnokrétegnek óriási szerepe volt, • Vertikális etnikumok esetében az értelmiségiek pótolták ezt a hiányosságot, nagyobb összecsapás a hagyományok őrzőivel, • A nemzetek és az etnikai nacionalizmus inkább valami pótvallás funkciót láttak el,