320 likes | 463 Views
A BRDC által okozott gazdasági károk NEMZETKÖZI SZARVASMARHA AKADÉMIA BUDAPEST, 2013. április 27. Dr. Ózsvári László PhD, MBA egyetemi docens, tanszékvezető SZIE-ÁOTK Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék. Az állattartó telepeken, mint vállalkozásokban a
E N D
A BRDC által okozott gazdasági károkNEMZETKÖZI SZARVASMARHA AKADÉMIABUDAPEST, 2013. április 27.Dr. Ózsvári László PhD, MBAegyetemi docens, tanszékvezető SZIE-ÁOTK Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék
Az állattartó telepeken, mint vállalkozásokban a fő cél a gazdasági haszon nagyságának növelése!
Az állomány-egészségügyimenedzsment • Az állatbetegségek - jövedelmező termelés rizikófaktorai • Költségcsökkentés - állományszintű betegségek által okozott veszteségek minimalizálása • Az állatorvosi tevékenység súlypontja eltolódik: - a gyógyításról a megelőzésre, - az egyedek kezelésétől az állomány kezelésére
A tejelő tehenészetek termelésorientált állomány-egészségügyi menedzsmentjének sematikus ábrája
A legnagyobb állományszintű veszteségeket okozó betegségek a tejelő szarvasmarhatartásban • Az eddig elvégzett felmérések alapján a legnagyobb állományszintű veszteségekért felelősek: • tőgygyulladások, • szaporodásbiológiai zavarok, • lábvégbetegségek • BRDC. • A háttérben sokszor: • Fertőző betegségek • Anyagforgalmi rendellenességek!
BRDC (Bovine Respiratory Disease Complex) gazdasági jelentősége
KÓROKOZÓK • BRSV • PI-3 • IBR • BVD • Pasteurella multocida • Mannheimia haemolytica • Mycoplasma • Haemophilus somnus
LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK JELENTŐSÉGE I. • Borjaknál 12 hetes korig: • a betegségek 31,2 - 48,3%-a légzőszervi volt; • leggyakoribb állat-egészségügyi probléma borjú- és növendéknevelés során (Andrews és Read, 1983; Peters, 1986); • HF borjak 7-70%-át kezelték légzőszervi problémák miatt (Waltner-Toews et al., 1986; Curtis et al., 1988; Sivula et al., 1996; Virtala et al. 1996; Andrews, 2000); • Légzőszervi oka van: • a tejhasznú borjúelhullások 20-30%-ának (Barber et al., 1985; Kossaibati és Esslemont, 1997); • a hízóborjak elhullása több mint 50%-ának (Sargeant et al., 1994).
Hízóborjak és -növendékek elhullásának fő okai az Egyesült Államokban (%)Forrás: NAHMS
LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK JELENTŐSÉGE II. • Azok a borjak, amelyek életük első 3 hónapjában tüdőgyulladással voltak kezelve, a tüdőgyulladással nem kezelt borjakhoz képest: • 2,45-ször nagyobb valószínűséggel hullottak el első ellésük előtt(Waltner-Toews, 1986); • idő előtti selejtezésüknek nagyobb volt a kockázata(Cobo-Abreu et al., 1979, Curtis et al., 1988); • fele akkora valószínűséggel ellettek meg, és • ha megelletek, 6 hónappal később(Correa et al., 1988). • Légzőszervi betegségek kezelésének költsége a fertőző betegségek miatti gyógyszerköltség 50%-át is kiteheti(Webster et al., 1985).
LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK JELENTŐSÉGE III. • USA - bikahizlalás: • 1 milliárd USD/év a BRD miatti veszteség, • választástól vágásig 7%-kal nő meg a nevelési költség BRD miatt, • 2-6%-a a teljes nevelési költségnek a BRD miatti megelőzési és gyógyszerköltség(Griffin, 1997); • 624 millió USD a BRD miatti elhullás költsége(Ishmael, 2001)
LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK JELENTŐSÉGE IV. • USA - Kalifornia: • Tüdőgyulladás és hasmenés volt felelős a borjúbetegségek miatti gazdasági költségek 86%-ért(Sischo, 1990). • Európa: • 16 millió marha érintett évente légzőszervi betegséggel, • 576 millió ECU/év a nem fatális esetek miatti termelési veszteség(Reeve-Jonhson, 1998) • Hollandia: • 75 millió USD/év a BRD miatti veszteség(van der Fels-Klerx et al., 1998)
BRDC okozta gazdasági veszteségek becslése Magyarországon
A BRDC előfordulása • A tüdőgyulladás veszélyének leginkább kitett korcsoport: < 6 hó (max. 15 hó) • A BRD előfordulásának átlagos mértéke az ilyen korú állatoknál (%): 25 (7,5-70) • Az országos szintű becslés: • alapja hazánk 2012. jún. 1-i teljes szarvasmarha állománya (KSH): • 705 000 szarvasmarha, ebből: • 323 000 tehén, • 33 ezer magasvemhes üsző, • 18 ezer itatásos (60 napig) üszőborjú és 15 ezer itatásos (60 napig) bikaborjú, • 37 ezer választott üszőborjú és 29 ezer választott bikaborjú, • 56 ezer növendéküsző (6 hótól) és 78 ezer hízóbika (6 hótól), • 116 ezer egy-két éves üsző.
BRDC okozta veszteségek forrásai a tejhasznú borjú- és üszőnevelés során • Borjak és növendéküszők testtömeg-gyarapodásának csökkenése: • az 1. termékenyítés és ellés késése • tejelő tehenek kisebb életteljesítménye (rövidebb hasznos élettartam) • Idő előtti selejtezés • Elhullás • Csökkent tejtermelés az 1. laktációban • Csökkent fertilitás: • visszaivarzás • korai vetélés • késői vetélés • Kezelés költségei: • gyógyszerköltség, • állatorvos munkadíja, • dolgozó többlet munkaideje
BRDC okozta veszteségek forrásai a bikahizlalás során • Hízómarhák testtömeg-gyarapodásának csökkenése (klinikai tünetek, tüdőelváltozások) • Idő előtti selejtezés • Elhullás • Takarmány-értékesülés romlása • Húsminőség romlása • Húsrészek és tüdő kobzása • Kezelés költségei: • gyógyszerköltség, • állatorvos munkadíja, • dolgozó többlet munkaideje
A BRDC hatása a termelési mutatókra I. • Borjak, növendéküszők és hízómarhák testtömeg-gyarapodásának csökkenése: • testtömeg-gyarapodás csökkenése (kg/nap): 0,15 • megbetegedés hatásának hossza (nap): 100 • Borjak és növendékek elhullása: • Elhullás aránya (veszélyeztetett korosztály %-a): 5 (1-20) • Elhullás átlagos időpontja (nap): 90 • Borjak és növendékek idő előtti selejtezése: • Idő előtti selejtezés aránya (veszélyeztetett korosztály %-a): 7 (3,8 - 9,5) • Selejtezés átlagos időpontja (nap): 120 • Üsző súlya selejtezéskor (kg): 105 • Bika súlya selejtezéskor (kg): 115 • Tejtermelés csökkenése az 1. laktációban: • Éves tejtermelés-csökkenés mértéke (%): 1,5
A BRDC hatása a termelési mutatókra II. • Fertilitás romlása: • Visszaivarzás és korai vetélés: • Visszaivarzás aránya (%): 1,5 (0,5 – 13,5) • Korai vetélés aránya (%): 1 (0,5 – 10,8) • Megnövekedett felnevelési időszak: • 1. sikeres termékenyítés idejének megnövekedése (nap): 60 • Többletinszeminálás költsége • Késői vetélés: • Késői vetélés aránya (%): 0,8 (0 – 11,3) • Megnövekedett felnevelési időszak: • Vetélés a vemhesség hányadik napján: 240 • Előhasi üsző idő előtti selejtezése
A BRDC hatása a termelési mutatókra III. • Gyógyszerköltség: • Borjankénti kezelések száma: 2 • Dolgozó többlet munkaideje: • Szoktatás vödörből való iváshoz (kivont állatok helyettesítése után): • Napi művelet hossza (perc/állat/nap): 15 • Szoktatás időtartama (nap): 7 • Beteg állatok kezelése: • Napi kezelés hossza (perc/állat/nap): 15 • Kezelés időtartama (nap): 7 • Napi egyéb többletmunka a járvány miatt: • Napi módosult munkaidő (perc/állat/nap): 0,3 • Járvány időtartama (nap): 35
A BRDC által okozott veszteségek becsült nagysága országos szinten (ezer HUF/év)
A BRDC okozta becsült veszteségek ezer tehenet tartó telepen (HUF/év)
ÖSSZEFOGLALÁS KÖVETKEZTETÉSEK
BRDC miatti becsült veszteségek • 1,8 milliárd Ft Magyarországon évente. • 5,6 millió Ft egy ezer tehenet tartó tehenészetben évente. • Nagysága alábecsült a BRD valós kártételéhez képest, mivel a betegség számos hatását nem lehetett számszerűsíteni. • Szubklinikai BRD is hátrányosan befolyásolja a termelési mutatókat, és ebből is jelentős károk származnak. • Krónikus BRD visszaszorítása hozzájárulhat szarvasmarhatelepeink jövedelmezőségének emeléséhez.
Az állományszintű betegségek által okozott veszteségek • Elmaradó haszon, vagyis a csökkent termelés miatti bevétel-kiesés • Szubklinikai betegségek - jelentős károk • Prioritások, elkerülhető veszteségek nagysága • Nagymértékű eltérések állományok között • Veszteségek - állomány-egészségügyi programok költség-haszon elemezéséhez
Az állományszintű betegségek visszaszorításának lehetőségei • Üzemviteli rend optimalizálása és a környezeti kockázati tényezők csökkentése • Magas szintű takarmányozás • Mentesítési programok • Programszerű gyógykezelés és vakcinázás
Az állomány-egészségügyi programok gazdasági értékelése • Realizálható haszon nagysága felbecsülhető (hatékony tervek és erőforrás-elosztás) • Monitorozás • Állat-egészségügyi menedzsment színvonalának javítása = jövedelmezőség emelése! • BEFEKTETÉS! (a befektetett tőke megtérülése 200-600%, átlagosan 300%)
+36-30-488-76-51 Ozsvari.Laszlo@aotk.szie.hu Köszönöm a figyelmet!