SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF)

1. SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) AZ ÉLETMINŐSÉG ALAKÍTÁS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 5-6. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék

2. 5-6. óra Szórakozás, szórakozási formák Család, szociális környezet

3. A szabadidő és a leisure • 1. Társadalmi kötöttségek: • Ide elsősorban az egyénnek a másokhoz a többiekhez kapcsolódó szükségletei, kötelezettségei tartoznak. • Ebbe a csoportba az anyagi javak előállítását, a jövödelemszerzést szolgáló munka, illetve a jövőbeni munkára fölkészítő tanulás tartozik. • Ehhez soroljuk még a családi (háztartási munkák, gyereknevelés, bevásárlás, családi események) és társadalmi kötelezettségeket (igazolványok cseréje, bevallások, adózás, bejelentések, igazolások, postai és banki ügyletek) is. • Végül valamennyi közlekedés/utazás, ami nem kimondottan a rekreálódást szolgálja.

4. A szabadidő és a leisure • 2. Fiziológiai szükségletek kielégítése: • az egyén önmaga ellátását, illetve fönntartását szolgáló tevékenységek csoportja. • A biológiai idő fogalmába a pihenés (alvás, üdülés), a táplálkozás és a higiéné, testápolás (tisztálkodás, fodrász, kozmetikus, stb.), valamint az egészségüggyel kapcsolatos tevékenységeink (szűrővizsgálatok, orvosi vizit, kórházi ápolás, gyógyszertár, stb.) tartozik. • 3. Szabadidő: • Az előző kettőn kívül fönnmaradt időmennyiséget tekintjük szabadidőnek (free time, Freizeit). • A szakemberek különbséget tesznek a free time (az összes szabadon fölhasználható időkeret) és az (élmény felőli megközelítés) között.

5. A szabadidő meghatározása bonyolult, sokan a nem munkával töltött időtartamot jelölik vele • szabad = kötelezettségek nélküli idő • A szabadidő a teljes időkeret, ami tulajdonképpen üres, csupán egy lehetőség, amit rekreációs célokra (is) szabadon fölhasználhatunk. • Ami ebből kedvünkre/ örömünkre szolgál, amit kellemesnek találunk és pozitív élményként élünk meg azt tekintjük leisurenek.

6. Munkaidő – Szabadidő 1891 – vasárnap munkaszüneti nap 1968 - 1981 – kéthetenként egy szabad szombat – 44 órás munkahét 1982 – 5 napos munkahét 40/42 órával Munkaidő csökkenése + reálbérek csökkenése = a főfoglalkozású munka alól felszabaduló idő számottevő részét jövedelemkiegészítő és kiadásmegtakarító háztartási munkára fordítják Rendszerváltás után: az időfelhasználás passzív irányba mozdult el (pl. tévénézés) Társadalmi rétegek különbözősége a szabadidő-eltöltés tekintetében!

7. Szórakozás • meghatározását nem a munkából kiindulva kell értelmezni, magyarázni • a 20. század második felétől egyre nagyobb értékkel bír • önálló tulajdonságai, funkciója, természete van • nem feszültségoldó, hiszen néhány tevékenység maga is feszültséget teremt (extrém sportok), épp ezért űzik • szabadidős tevékenység, amely szoros összefüggésben van a nem szabadidős aktivitásokkal, de nincs ennek alárendelve

8. Szabadidőeltöltés a jóléti társadalmakban • összmunkaidő szintje egyenletesen csökken – szabadidő ugyanígy növekszik • férfiak – növekvő háztartási tevékenység, de nem a kiadások megtakarítása érdekében, hanem a nemek közötti munkamegosztás erősödése • a minőségi élet otthoni biztosítása • tévénézés csökkenő szerepe, más szabadidős tevékenységek (kultúra) előtérbe helyezése • Szabadidőeltöltés a szegényebb országokban • alacsony keresőidő + magasabb kiadásmegtakarító, illetve természetbeni jövedelmet előállító családellátó munka • nincs időgazdálkodás: magas a fiziológiai időfelhasználás, a szabadidő nagy része a tévé előtt telik, látszattevékenységek

9. Család, szociális környezet

10. Szociális közeg: • azok a csoportok, vagy társadalmi helyzetek amelyekben a szocializáció alapvető folyamatai végbemennek. (pl. a csecsemő szocializálása minden kultúrában a család feladata, később az egyén fejlődésében több szociális közeg is szerepet játszik) • Szocializáció: • egy folyamat, amelynek során az egyén a társadalom tagjává válik.A társadalmi életben való hatékony részvételhez szükséges szabályok, normák, cselekvési modellek és magatartási formák elsajátításának folyamata. A szocializáció biztosítja a folytonosságot a különböző generációk között. • Család: • gazdasági egységet alkotó egyének csoportja, akik vérségi kapcsolatok, házasság vagy örökbefogadás révén kötődnek egymáshoz. (családtagok szerepei – szülők, nagyszülők, testvér) • eredeti funkciója az utódnemzés, és a szocializáció alapvető folyamatainak megvalósítása.

11. A család funkciói • A népesség utánpótlását biztosító biológiai funkció – szexualitás, felvilágosítás, súlyos probléma, ha családon belül jelentkezik • Gazdasági, gazdálkodási funkció – mára nagymértékben átalakult, családon belüli funkciók, szerepek is változnak, gyerek bevonása az otthoni munkába • Érzelmi egyensúly, pihenés, felfrissülés, regenerálódás biztosítása - jó érzés legyen haza menni…, • Gondozás, szocializálás, nevelés – gyerek, nagyszülő • Családtagok státusának kialakulása – munkavégzéssel és a gazdasági funkciók változásával egyidejűleg alakul, formálódik • Család kulturális légköre, szabadidejének eltöltése – pozitív példa kialakítása • Betegek ellátása, öregekről való gondoskodás – előnyök, problémák

12. Család szerkezetei • Csonka család: valamelyik szülő válás vagy bármely vis major helyzet miatt hiányzik a családból – sok problémához vezethet • Nukleáris család: egy nőt és egy férfit jelent, akik közös háztartásban élnek és saját vagy fogadott gyerekeket nevelnek. • Kiterjesztett család: a házaspáron és a gyerekeken kívül más rokonok is élnek a háztartáson belül. Három vagy több generáció él együtt – előnyei, hátrányai • Az ember helyzetét tekintve beszélhetünk: • - származási családról – ebbe az egyén beleszületik; • - nemző család – ebbe felnőttként lép be, és ebbe születik a gyermekek új nemzedéke;

13. A család árnyoldalai • feszültségforrás • nyomasztó közeg – konfliktusok, ellenségeskedések, válás, családi kapcsolatok, pszichés betegségek • legsúlyosabb következmények: vérfertőző nemi erőszak, megrontások, családon belüli erőszak

14. Miben tud segíteni a család • a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre • alapvető érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe • megvalósítja a családi és társadalmi értékrendszerek beépítését, így előkészíti az egyént a teljes értékű társadalmi életre • akar-e, illetve tud-e segíteni • felismeri-e a problémákat • nem kell a gyereknek mindent megkapni – ez nem veszi le a szülő válláról a felelősséget • ugyanakkor nem is biztos, hogy azt kapja meg a gyerek amire „vágyik” – pl. szabadidő eltöltés a családban

15. A szocializáció szinterei Kortárskapcsolatok: - a szocializációs folyamat másik közege, - azonos korú gyerekek baráti közössége (a hatalmi viszonyok függvénye az életkor), - fontosak maradnak a serdülőkor után is; Iskolák: - szocializációs közösségként is működik (nem csak tanítás folyik), - lehetőséget biztosít pl. a jó tanulóknak kiszakadni a társadalmi kötöttségükből (esélyegyenlőséget teremt); Munka: - mást jelent az ipari-, a tradicionális-, illetve a modern társadalomban a munka szocializációs jelentősége;

16. Válás • párválasztás fontossága - családtól tanulható, tanulási folyamat • évszázadokig a házasság felbonthatatlan volt, kivételes esetekben volt a válás engedélyezett • „ellenfélrendszer” – csak akkor válhattak el, ha az egyik házastárs vádakkal illette a másikat • nehéz megítélni, hogy a válási folyamat milyen hatással van a gyerekre – természetesen nem csak a gyerekre van negatív hatással (szülők, barátok, stb.) • nem csak lelki, de anyagi, nehézségek, illetve sérelmek is kísérik • egyre gyakoribbak az „egyszülős” háztartások – többségüket az anya vezeti (válás után ide ítélik a gyereket 60%-ban) – pedagógiai, illetve pszichés hatások!

17. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!