EURÓPAI UNIÓ – VASÚTI LIBERALIZÁCIÓ Vasúti iparág helyzete Magyarországon

1. EURÓPAI UNIÓ – VASÚTI LIBERALIZÁCIÓ Vasúti iparág helyzete Magyarországon Dr. Fullér István 2012. .

2. Vázlat • Európai Unió 1) Európa építése – mérföldkövek 2) Kihívások II. Vasúti Liberalizáció 1) Fogalmak 2) Liberalizáció – EU irányelvek 3) Versenyhelyzet III. Monopóliumtól a magánvasutakig 1) MÁV – MÁV Zrt. 2) Liberalizáció – EU irányelvek 3) Magánvasutak megjelenése 4) MÁV-csoport – Rail Cargo Hungaria

3. I. EURÓPAI UNIÓ1) Európa építése – mérföldkövek „Egyedül nem megy”

4. 1) Európa építése

5. 1) Európa építése

6. Mérföldkövek 1951.04.18. Európai Szén- és Acélközösség – Hatok Közössége Párizsi Szerződés – Fr., NSZK, IT, Benelux 1957.03.25. Római Szerződés – gazdasági tevékenységek egésze Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Atomenergia Közösség (Euratom) 1968.07.01. Vámunió Belső vámok eltörlése, közös külső vámtarifa bevezetése 1973.01.01.DK,Egyesült Királyság,Irország.Norvégia visszalép

7. Mérföldkövek 1979.03.10. Európai valuták stabilitásának biztosítása EMS – Európai Monetáris Rendszer ECU – European Currency Unit 1981.01.01. Tizek Európája – Gr. 1986.01.01. Tizenkettek Európája – Sp, Pr 1990.06.19. Schengeni Megállapodás Fr, Németo, Benelux – határellenőrzés teljes felszámolása

8. Mérföldkövek 1990.07.01. Tőke áramlások teljes liberalizálása 1992.02.07. Maastrichti Szerződés – Európai Unió megteremtése Életbe lép: 1993. 11.01. 1993.01.01. A belső piac megteremtése 1995.01.01. Tizenötök Európája – Au, Finno, Svédo

9. Mérföldkövek 1997. július Agenda 2000 Európai Bizottság javaslata a 15-öknek a 2000. utáni fejlesztésre 2001.02.26. Nizzai Szerződés Intézményi reform – hatékony működés Életbe lép: 2003.02.01. 2004.05.01. Huszonötök Európája Mo, Slo, Sk, Cz, Lit, Letto, Észto, Málta, Cipr, Lengyelo

10. Mérföldkövek 2007.01.01. Huszonhetek Európája – Ro, Bg 2007.12.13. Lisszaboni Szerződés - Intézményi kérdések 2011.01.01. Magyar EU Elnökség

11. Magyar Elnökség • TEN-T felülvizsgálat – közös érdekű közlekedési hálózat 90 000 km vasút, 100 000 km közút - Magyarországon vasút + közút 5 000 km - 30 kiemelt projekt: Dunai viziközlekedés, M5-M43 autópálya, Hegyeshalom – Budapest – Lökösháza vasútvonal - Kizárólag a TEN-ben szereplők kapnak EU-s pénzt • Fehér könyv: a versenyképes és fenntartható közlekedésről, Egységes Európai Térség kialakítására vonatkozó menetrend - 2030-ra a 300 km feletti közúti áruszállítás 30%-át, 2050-re 50%- át más módokra kell átterelni - használó és szennyező fizet elvek érvényesítése

12. I. EURÓPAI UNIÓ2) Kihívások

13. Szárazföldi közlekedés • Közlekedési alágazatok liberalizálása • Transzeurópai hálózatok • Közúti közlekedés – teljes liberalizálás – 1993.01.01. Cabotage – 1998.06.30 • Vasúti közlekedés – 1993.01.01. liberalizációt célzó szabályozás az irányadó

14. Transzeurópai hálózat I. • Helsinki-Tallinn-Riga-Kanuas-Varsó és Riga-Kalininkgrad-Gdanszk • Berlin-Varsó-Minszk-Moszkva-Nyizni Novgorod • Berlin/Drezda-Wroclaw-Lvov-Kijev • Berlin/Nürnberg-Prága-Pozsony-Budapest-Constanca/ Szaloniki/Isztambul V. Velence-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Uzgorod-Lvov V/A. Pozsony-Ziline-Kassa V/B. Rijeka-Zágráb V/C. Plocse-Szarajevo-Osijek-Budapest Javaslat: V/A. Nagykanizsa-Győr/Mosonmagyaróvár-Pozsony-Zilina-Kassa-Uzgorod vagy V/D. Nagykanizsa-Győr/Mosonmagyaróvár

15. Transzeurópai hálózat II. • VI.Gdansk-Grudziadz/Varsó-Katowice-Zilina/Ostrava • VII.Danube • VIII. Durres-Tirana-Szkopje-Szófia-Várna • IX. Helsinki-Szentpétervár-Moszkva-Pskov-Kijev-Ljubasevka-Kisinyov-Bukarest-Dimitrovgrád-Alexandropouli IX/A. Ljubasevka-Ogyessza IX/B. Kiev-Minszk-Vilnius-Kaunaus-Klaipeda/Kaliningrad • X. Salzburg-Ljubljana-Zágráb-Belgrád-Nis-Skopje-Veles-Thessaloniki X/A. Gra-Maribor-Zágráb X/B. Budapest-Újvidék (Novi Sad) X/C. Nis-Szófia-Isztambul X/D. Bitola-Florina-Via-Egnatia-Igoumenitsa

16. Transzeurópai hálózat III.

17. II. VASÚTI LIBERALIZÁCIÓ1) Fogalmak

18. II. 1. Fogalmak • 4 szabadságelv (tőke, személyek, áruk, szolgáltatások szabad mozgása) • Interoperabilitás – átjárhatóság /határok nélküliség, belső piac/ • Liberalizáció, verseny, átláthatóság, kiszámíthatóság • Rendszeridegen: protekcionizmus, monopólium, állami támogatás • Derogáció – átmeneti mentesség • Screening – átvilágítás • Tárgyalási fejezetek – felvételi konszenzus

19. Rendeletek, irányelvek, határozatok

20. II. VASÚTI LIBERALIZÁCIÓ2) Liberalizáció - EU Irányelvek

21. Európai vasút - liberalizáció

22. A vasúti liberalizáció meghatározó dokumentumai • Az EU Bizottság 1995. évi Zöld Könyve, 1998. évi Fehér Könyve és a 2001. évi Fehér Könyve • Első vasúti infrastruktúra csomag • 2001/12 (EK) irányelv (91/440 EGK módosítása) • külön eredmény-kimutatások és mérlegek vezetése és közlése • Infra, személy; árufuvarozás • Független szervezetnek kell végezni • Vasútvállalatok működésének engedélyezése • Pályakapacitások elosztása • Közszolgálati kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése • Pályahasználati díjak meghatározása

23. A vasúti liberalizáció meghatározó dokumentumai II. • 2001/13 (EK) irányelv:(95/18 EK módositása) • átlátható, tisztességes, nem diszkriminatív eljárások biztosítása miatt közös • engedélyezési rendszer • 2001/14 (EK) irányelv: • hálózati üzletszabályzat (hozzáférés feltételei, phd, legalább az egyensúly • biztosítása az infra. finanszírozásában) • minimális hozzáférési csomagra és a szolgáltatási lehetőségek igénybevételéhez • szükséges pályahozzáférésre kiszabott díjakat azon költségek alapján kell • megállapítani, amelyek a vonatközlekedtetésből közvetlenül keletkeznek

24. A vasúti liberalizáció meghatározó dokumentumai III. • 2001/16 (EK) irányelv: • - Interoperabilitás (nemzeti vasúthálózatok összekapcsolása) • Második Vasúti infrastruktúra csomag (2004) • Nemzetközi árufuvarozási piacok verseny előtti megnyitása 2006-tól – Mo. derogáció • Kabotázs bevezetése 2008-tól • Irányelv a biztonsági tanúsítványról – 2001/14 EK módosítása • 96/48 EK és a 2001/16 EK módosítása – összehangolás • Európai Vasúti ügynökség felállítása – szakmai szervezet Harmadik vasúti csomag (2004-2007) • a nemzetközi személyszállítás liberalizációja, • az utasjogok a nemzetközi forgalomban, • az árutovábbítás minőségi minimumkövetelményei, • a mozdonyvezetők egységes engedélye.

25. Kiváltó okok – liberalizáció szükségessége • Nyersanyag, félkész termékek vasúton történő szállítása rohamosan lecsökkent 1990 után (-50 % Németország) • Nagy értékű ipari termékek szinte kizárólag közúton bonyolódnak • Személyszállítási díjak növekedése • Személyautók számának rohamos növekedése - Egyéb szállítási módok rohamos növekedése (légi, közúti)

26. Vasúti áruszállítás mennyiségi csökkenésének okai – külső tényezők • Iparágak fejlődése Just-in-time Nagy mennyiség, kis érték » kis mennyiség, nagy érték • Túlnyomórészt közúti fejlesztések évente + 20.000 km úthálózat, - 600 km vasúthálózat

27. Vasúti áruszállítás mennyiségi csökkenésének okai – belső tényezők • Hiányos/gyenge alkalmazkodás Ügyfelek igényeihez • Megbízhatóság, pontosság hiánya • Rugalmatlanság • Határpont dilemma (technológiai idők) • Logisztikai lánc szemlélet gyengesége/hiánya • Személyszállítás elsőbbsége • „One-stop-shop” hiánya • Versenyhelyzet hiánya

28. A vasúti liberalizáció céljai • A vasúti liberalizáció célja a vasúti áru- és személyfuvarozás arányainak növelése a közút ellenében. A várt hatások országonként és a piac nyitottságának megfelelően változnak, jelentős eredmények még nem jelentkeztek. • Versenyképes ár biztosítása a közúttal szemben • Infrastruktúrafejlesztés nemzetközi és nemzeti szinten

29. Piacra lépés nehézségei • Vasúti licenc megszerzése • Együttműködő képesség hiánya (áram nem, jelzőrendszerek) • Mozdonyvezetői engedélyek • Járműpark és bérlési lehetőség hiánya/költsége • Prioritás szerinti kapacitáselosztás, biztonság hiánya • Használati jog akadályozása

30. Versenyhelyzet hatása a bevételekre • Megrendelők, partnerek igénylik a szolgáltatások minőségének javítását a jelenlegi árszint megtartása mellett, illetve az ár csökkenésével. • Az új vasútvállalatok belépése árbevétel csökkenést idéz elő az Integrált és a volt nemzetvasutaknál, ennek okai: • Alacsonyabb költség miatt alacsonyabb ár • Irányvonatok beindítása, a jelenlegi forgalmak elhalászása a nemzeti, illetve Integrált vasutaktól (Cherry-picking) • Magasabb munka és ráfordítást igénylő üzletek maradnak meg az Integrált vasutaknál, mivel többletszolgáltatást az új vasútvállalatok egyelőre nem vállalnak. (pl. rendezés, kocsigyűjtés)

31. Versenyhelyzet hatása a bevételekre II. • A közút továbbra is alacsonyabb árakkal jelenik meg a piacon. Ennek okai: • Nincs infrastruktúraköltség • Olcsóbb kelet-európai piaci résztvevők megjelenése, illetve azok kapacitásainak felszabadulása Jelenleg egyik vasútvállalat sem képes a közúttal versenyezni. A Vasútvállalatok egymástól veszik el az üzleteket.

32. Áruszállítás (1995-2009)

33. Modal split (1995-2009)

34. Vasúti árufuvarozás

35. Piaci részesedés - 2009

36. III. MONOPÓLIUMTÓL A MAGÁNVASUTAKIG

37. MÁV- MÁV Zrt. • MÁV – Szakosztályok, Főosztályok, Vasútigazgatóságok • KPM – KÖVIM – Alágazati Főosztályok • KPM – I. Vasúti Főosztály – MÁV Vezérigazgatóság • MÁV – 100% állami tulajdon – monopólium • Rendszerváltás – MÁV Zrt. • GKM – önálló minisztérium megszűnése, alágazati főosztályok megszűnése – funkcionális főosztályok • KEM - szakállamtitkárság . Nemzeti Fejlesztési Minisztérium-infrastruktura államtitkárság

38. 2) Liberalizáció – EU irányelvek • Közösségi és tagállami piacnyitás • Verseny – hatékonyabb működés kikényszerítése • Állam – vasút szétválasztása • Infrastruktúra – vállalkozó vasutak elkülönítése • Infrastruktúrához diszkriminációmentes hozzáférés • Áruszállítási piac megnyitása • Utasjogok • Mozdonyvezetők képesítésének egyesítése

39. 3) Magánvasutak megjelenése • Megfelelő műszaki színvonalú vasúti pályainfrastruktúra • Hatékony forgalmi szolgáltatás • A környező országokhoz, a versengő alágazatok hasonló költségeihez és az infrastruktúra színvonalához igazodó infrastruktúra-használati díjak • Megfelelő informáltság a szabad pályakapacitásokról és diszkriminációmentes hozzáférés az infrastruktúrához • Korszerű és átlátható, a versengő alágazatokhoz igazodó szabályozási környezet • Versenyképes szaktudással rendelkező munkaerő • Megfelelő tőkeellátottság

40. Az infrastruktúrát használók számának alakulása

41. Vasúti áruszállítás 2008-2010 (1000 t)

42. 4) MÁV csoport - Rail Cargo Hungaria • MÁV Zrt. – üzletágak – nem önálló jogi személy • ÁFU, SZEFU, PÁVU, Trakció – Igazgatóság • MÁV CARGO Zrt. – leányvállalatai – önálló jogi személy • MÁV START Zrt. – MÁV TRAKCIÓ Zrt. – MÁV GÉPÉSZET Zrt. • MÁV CARGO Zrt. – privatizáció • MÁV Zrt. – holding-Rail Cargo Hungaria

43. Aktualitások • V0 Budapestet délről elkerülő vasútvonal kialakítása • Nemzeti Közlekedési Stratégia • Használat arányos útdíj bevezetése

44. V0 • Tehermentesít • Területfejlesztés • Vasúti áruszállítás sebességének számottevő emelése • Meglévő felújítás, átépítés, új nyomvonal • Komárom - Szolnok

45. NKS • Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2020 lezárása, korszerűsítése • Ágazati stratégiák • Új Széchenyi Terv alágazatonkénti alapprogramokat határoz meg

46. 2013. II. félév használatarányos útdíj • Azonos infrastruktúra használati feltételek • Szennyező fizet • Esély forgalom átterelése

47. Köszönöm a figyelmet!