A munkavédelem helyzete, a fejlődés iránya

1. A munkavédelem helyzete, a fejlődés iránya 2006. február 22. Papp István

2. Felvetődő társadalmi igény A foglalkoztatás biztonságának, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények feltételeinek megteremtése.

3. Az elvégzendő feladatok középpontjában legfőbb értékként az embernek kell állnia. • A munkavédelem sokrétű, szerteágazó feladatrendszere a hatóság részéről is egységes, szakmailag felkészült és segítő, hatékony és eredményes munkát kíván.

4. A munkahelyi balesetek, egészségkárosodások, foglalkozási eredetű megbetegedések gazdasági hatásainak vizsgálatával megalapozható a munkavédelem fő célja: a megelőzés

5. Az OMMF 2006. évi feladatait az előzőek jegyében határozta meg.

6. Visszatekintés • Az OMMF korábban sok kritikát kapott a társadalom, a szociális partnerek, az állami irányítás részéről. -Túlzott mennyiségi szemlélet -Papíros alapú ellenőrzések -Indokolatlan különbségek az eljárásban, a jogsértések megítélésében, a szankciók alkalmazásában.

7. Visszatekintés 2. -súlyos jogsértések feltárása nem kellően hangsúlyos -a megtett intézkedések számonkérése elmarad -a bírságbehajtásra kevés figyelem jut -baleset-megelőzési tevékenység nem kellően hangsúlyos

8. Új célok, új követelmények fogalmazódtak meg: • Az ellenőrzés módszerei, céljai szolgálják jobban a garanciális jogok védelmét. • A balesetveszélyes ágazatok, tevékenységek eltérő jellegét, specialitását is figyelembe véve kell meghatározni az ellenőrzési módszereket, formákat, időpontokat. • A helyszíni vizsgálatok során a vizsgálat tárgyává kell tenni a munkáltató munkavédelmi tevékenységét, a szakember foglalkoztatási kötelezettség megtartását, a kockázatértékelések meglétét és megfelelőségét.

9. Új célok, új követelmények fogalmazódtak meg: • A munkabiztonsági kérdésekben folyamatossá kell tenni a szociális partnerekkel és civil szervezetekkel való munkakapcsolatot. • Adjunk nagyobb nyilvánosságot a munkavédelemnek. • Társhatóságokkal történő együttműködési tevékenység átgondolása, a közös munka összehangolása. • Egységesség, fokozatosság, arányosság elvének érvényre juttatása.

10. Szervezeti átalakítás • 100 fős létszámbővítés a munkaügyi ellenőrzés területén • Területi szervek regionális átalakítása • Központi szervezet átalakítása • A munkabiztonsági- és munkaügyi szakterületek megerősítése, önállóságának megteremtése

11. Helyzetértékelés • 2006. Január 1-től az egész ország területén létrejöttek a regionális felügyelőségek, külön a munkabiztonság és a munkaügy területén. • Megfogalmaztuk a szervezet 2006. évi célkitűzéseit. • Kijelölésre kerültek az ellenőrzési súlypontok, meghatároztuk a súlyos jogsértések körét. • Új, hatékonyabb ellenőrzési módszereket vezettünk be.

12. Súlyos jogsértésekmunkabiztonság • Súlyos veszélyeztetés • Kollektív műszaki védelem hiánya v. nem megfelelő kialakítása • Egyéni védelem hiánya • Kockázatértékelés nem megfelelő elkészítése • Veszélyes berendezések munkavédelmi üzembe helyezésének elmulasztása • Időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása • Beszállással végzett munkákkal kapcsolatos jogsértések

13. A munkabiztonsági ellenőrzés új útjai • A fokozatosság, a differenciálás, az arányosság elvének következetes érvényre juttatása. • Nagyobb hangsúly helyezése a munkabalesetek megelőzésére. • A munkahelyek ismételt ellenőrzései. • A Ket.-tel kapcsolatos előírások beépítése az eljárásba. • Társhatósági együttműködés megerősítése. • A prevenció megvalósításának kiemelt kezelése.

14. Eredményes az ellenőrzés, ha: • A tényfeltárás kellő mélységű és a valós foglalkoztatási körülményeket tárja fel, • A feltárt jogsértések bizonyítottak, • A megtett intézkedés és az eljárás törvényes, • A munkáltató a határozatban foglalt kötelezést végrehajtotta, • A kiszabott bírság befizetésre került, • A munkáltató jogkövetővé vált.

15. Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése és fenntartása közös érdek.

16. Munkavédelmi szakember foglalkoztatás munkáltatói kötelezettsége A munkavédelmi törvény és végrehajtási rendelete alapján a munkáltató meghatározott feltételek figyelembevételével köteles az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés teljesítése érdekében meghatározott képzettségűszakembereket a munkavédelmi feladatai végrehajtásába bevonni, a feladatok teljesítését rábízni.

17. Munkavédelmi szakember foglalkoztatás munkáltatói kötelezettsége 2. • Szakemberek lehetnek: -saját munkavállalók, -megbízásos jogviszonyban tevékenykedő vállalkozók • Foglalkoztatás feltételei: -Veszélyességi osztály -Időtartam -Megfelelő szakképesítés -Munkavállalói létszám

18. A szakember foglalkoztatás 4 kategóriája • Munkabiztonsági szakember folyamatos foglalkoztatása • Munkabiztonsági szakember bevonása meghatározott munkabiztonsági szaktevékenységi feladatok elvégzésébe • Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása • Munkaegészségügyi-szaktevékenység elvégeztetése meghatározott szakképesítésű egészségügyi szakemberrel

19. Korábbi szabályozás szerint: 50 fő foglalkoztatott munkavállalói létszám felett terheli a munkáltatót munkavédelmi szakember foglalkoztatási kötelezettség. • A jelenlegi előírás biztosítja: hogy minden munkáltatónál legyen kijelölt vagy szerződött munkavédelemért felelős személy, meghatározott feltételek esetén azonban (kevésbé veszélyes tevékenységet folytató, alacsonyabb létszámú munkáltatók) a munkáltató magáravállalhatja a kijelölt személyek funkcióját.

20. A munkavédelmi szakember alapvető feladatai • Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat • Időszakos biztonsági felülvizsgálat • Közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz soron kívüli ellenőrzésében • Közreműködés mentési terv készítésében • A megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása • Közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében, a munkavédelmi oktatásban • EVE juttatás belső rendjének meghatározása • Munkabalesetek kivizsgálása • Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok teljesítésében való közreműködés

21. A mai gyakorlat • A munkavédelmi tevékenységet ellátó megbízott cég vagy vállalkozó elkészíti a szabályzatot, a kockázatértékelést stb. • Jó esetben ezek a dokumentumok nem a vállalkozó irodájában készülnek előre legyártva és sokszorosítva…. • A vállalkozó akkor jön, ha hívom, illetve ha baj van. • A hatóságnak be tudom mutatni: van a cégnek munkavédelmi szakembere.

22. A helyes gyakorlat ”lenne” Látszat-tevékenység helyett korrekt és hatékony együttműködés! • A munkahelyek alapos áttekintése. • A valós kockázatok felmérése és értékelése. • A megelőzés érdekében folyamatos kapcsolat a munkáltatóval, konzultáció, a munkáltatói intézkedések előzetes megvitatása. • Tényleges részvétel a munkáltató munkavédelmi tevékenységében, a baleset-megelőzésben.

23. Társhatósági együttműködésOMMF-ÁNTSZ A munkavállalók biztonságának kérdése a munkába lépés pillanatától alapvető jelentőségű.

24. A mai gyakorlat • Számos esetben előfordul, hogy előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül állítják munkába a munkavállalókat. • Nem biztos e mellett az sem, hogy megkapja a dolgozó a megfelelő felkészítést a munkáltatótól az adott munkakör biztonságos ellátásához.

25. A felkészítésben szerepe van a különböző érdekképviseleteknek, szakmai kamaráknak, de szerepe van az ellenőrzéseken keresztül a hatóságoknak is. • Nagyon fontos, hogy ne csak az ellenőrzések alkalmával derüljön ki, hogy baj van, illetve ne csak akkor kerüljön sor ellenőrzésre, ha bekövetkezett a baleset.

26. Együttműködés a gyakorlatban • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény írja elő a két szervezet együttműködési kötelezettségét. • Tájékoztatási kötelezettség a másik hatóság hatáskörébe tartozó jogsértés feltárásakor. • Egységes és közös álláspont kialakítása a kockázatértékelés útmutatójának elkészítéséhez és közzétételéhez. • Együtt gondolkodás a MOP, a SLIC kampányok (azbeszt mentesítés) végrehajtása során.

27. Közös hatáskör • veszélyes technológiák, munkaeszközök munkavédelmi üzembe helyezése, ahol az előzetes vizsgálat végrehajtása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A létesítés feltételeinek meghatározásában az ÁNTSZ engedélyezési hatóság is. • A munkahely, technológia soron kívüli felülvizsgálata esetén, a munkahely, egyéni védőeszköz, technológia biztonsági és a munkaegészségügyi feltételeinek megvalósítását is ellenőrizni kell. • A munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségének és biztonságának megóvása érdekében teljesített feladatok vizsgálata,

28. az elsősegélynyújtás tárgyi feltételeinek megvalósítása, • a munkaköri alkalmasság orvosi elbírálásának ellenőrzése terén, a fiatal munkavállalók és nők valamint a sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések szabályozása és ellenőrzése, • a kockázatértékelés vizsgálata, • az egyéni védőeszköz juttatás szabályainak kialakítása és használatának ellenőrzése.

29. Közös érdek annak elérése, hogy a szabálytalanságokat kockázatos legyen elkövetni! Munkavállaló » Munkáltató » Hatóságok

30. Arányos, egységes, következetes megítélés és számonkérés! Megközelítés: • ÁNTSZ→ egészségügyi oldalról • OMMF→biztonságtechnikai, műszaki oldalról

31. A foglalkozási megbetegedések kialakulásának megelőzésében meghatározó szerepe van a munkakörnyezetnek. A munkavédelem –azaz a munkabiztonság és a munkaegészségügy- az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételek kialakítását és megóvását hivatott szolgálni.

32. Munkabaleseti kitekintés • Baleset Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást illetőleg halált okoz.

33. Munkabaleset Az a baleset, a mely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.

34. Súlyos munkabaleset • A sérült halálát (1 éven belül is), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását, • valamely érzékszerv (érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta, • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, • súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, • beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő torzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

35. Munkabalesetek alakulása

36. Munkabaleseti összegzés • Jelentős csökkenés tapasztalható az összes súlyos, illetve halálos munkabaleset számának alakulásában. • A nemzetgazdasági ágazatok adatait vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a legjelentősebb mértékben az építőipar területén csökkent a halálos munkabalesetek száma. • A munkabalesetek értékelésénél figyelemmel kell lenni az eltitkolt balesetek magas számára (kb. 30%)

37. Eredményeink2005. • Összes ellenőrzött munkáltató: 19 597 • Ellenőrzött munkavállalók száma: 632 425 • Szabálytalansággal érintett munkavállalók száma: 175 424 • A munkavállalók biztonságát veszélyeztető munkáltatók aránya: 78%

38. Intézkedéseink2005. • Összes közigazgatási intézkedés: 37 372 db 725 843 000,- Ft • Összes szabálysértési intézkedés: 5 621 db 56 444 000,- Ft • Munkavédelmi bírság határozat: 3 369 db 722 560 000,- Ft • Munkavégzéstől történő eltiltás: 3 597 db • Működés, használat felfüggesztés: 8 638 db • Kockázatértékeléssel kapcsolatos int.: 6 955 db

39. Jó egészséget, biztonságos foglalkoztatást!