Download
1 / 26
E N D
Pizza • Pizza olasz eredetű étel, ami mára az egész világon elterjedt. Alapja egy lapos kenyérféle, melyet paradicsom vagy tejföl alapú szósszal borítanak, és erre különféle feltétek kerülnek, (a leggyakoribbak a különféle zöldségek, gomba és felvágottak), a tésztát végül reszelt sajttal szórják meg és sütőben megsütik. Jellegzetes fűszerei közé tartozik az oregánó és a pepperoni. • A neve eredetileg különféle, kelt tészta alapú ételeket jelentett, valószínűleg a picea szóból ered, mely a latinpincere (összegyúrni) szóból származik. Bár Olaszországból a szülőhazája, de rengeteg olyan változata alakult ki, melyek más tájak konyhaművészetének jellegzetességeit viselik magukon, ilyen például az ananászos-sonkás hawaii pizza, a kukoricás mexikói, vagy a csípős, kolbászos magyaros pizza. A változatos feltétek nélküli, csak paradicsomszósszal és sajttal ízesített „alap”-pizzát pizza margheritának hívják.
A pizzáról még: • Pizzát nagyon sok helyen kapni, rendszerint a pizzériákban árulják, többségük házhoz is szállítja, telefonon vagy interneten lehet rendelni tőlük. Fagyasztott állapotban, áruházakban is kapható, akár a kész pizza, amit csak meg kell sütni, akár csak a tésztája, ami tetszés szerint ízesíthető. • A Pizza első megjelenése a dél-itáliai görög kolóniák (Magna Graecia) idejére tehető, VergiliusAeneisében említik először. Az i. e. 3. századbanMarcus Porcius Cato a Róma történetéről írt munkájában említ egy „lapos kelt tésztát, melyet olívaolajjal, fűszerekkel és mézzel édesítenek, és köveken sütnek meg”. Pompeii városában a régészek feltárták a mai modern pizzériák elődjeit. Az ókori Egyiptomban is megjelent, a fáraók születésnapjára gyógynövényekkel ízesített lapos kenyérkéket sütöttek, Hérodotosz görög történetíró leírása szerint ezek a babiloni receptek nagyon hasonlítottak a mai pizza tésztájára.[1] • A középkorban 997-ben is feltűnt a pizza szó, ami egyszerűen lepényt jelentett. A pékek arra használták, hogy kenyérsütés előtt megnézzék eléggé felhevült-e a kemence. A kenyérsütés befejeztével pedig kihasználták a parázs melegét.
A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki az 1780-ban alapított és ma a Pizzeria Brandi néven még mindig működő Pietro… e basta cosi sütődében dolgozott, és 1889-ben a szavojai I. Umberto király és Margherita di Savoia királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített. A pizza az olasz nemzeti színekben készült: zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom), és készítője a királynéről nevezte el. Ebből alakult ki a mai pizza. • Kb. 1830-ig utcai árusok árulták a pizzát, majd Nápolyban megnyílt az első igazi pizzéria, az Antica Pizzeria, ami még mindig működik, a Via Port'Alba 18. szám alatt. • A 19. században az olasz bevándorlók magukkal vitték a pizzakészítés tudományát Amerikába, innen az 1950-es években indult világhódító útjára.
Spagetti • A spagetti egy hosszú, vékony tésztaféle. Az olasz konyha tipikus étele. • Sokféleképp felhasználható, népszerű és az egész nyugati kultúrában elterjedt. A spagetti az olaszspaghetto szó többes számából származik, amely a "spago" kicsinyítőképzős alakja. Jelentése: "vékony húr". A "spagetti" szó nyelvileg "kicsi húrnak" is fordítható. • A spagettinit (vékony spagettit) kevesebb ideig kell főzni, mint a rendes spagettit. • Létezik azonban a spagettoni(vastag spagetti) is, amely főzési ideje hosszabb. • A spagetti mindhárom típusa hosszabb, mint a többi kör profilú tésztáké, amilyen például a vermicelli (cérnametélt) is.
Lasagne • A lasagne elnevezés eredete az ókorba nyúlik vissza, mivel a görög (lasana) szóból ered, melynek jelentése: háromlábú állvány. Ezt kölcsönözték a rómaiak "lassanum" formában, jelentése: főzőedény. Ezt a kifejezést használták egy idő után magának az ételnek az elnevezéséhez is.Egy másik elmélet szerint a lasagne a görög "laganon" szóból eredeztethető, melynek jelentése: kilapított kelttészta csíkokra szelve.Érdekesség ugyanakkor, hogy az első lasagne recept egy Angliában kiadott szakácskönyvben jelent meg. • Különböző receptek alapján elkészíthető.
Risotto • A rizottó állagát illetően nincsenek szigorú szabályok. Olaszország északi részén - Lombardiában és Piemontban - a rizottók viszonylag szárazak, ugyanakkor Velence környékén inkább a nagyon puha, folyékonyabb változata az elterjedtebb. Minél délebbre haladunk, a rizottók annál lazább szerkezetűek és puhábbak. Tehát, ha a kedves olvasó rizottót készít, az olyan állagú lehet, ahogyan a vendégek leginkább szeretik. • Számtalan módon elkészíthető
Bruschetta • A bruschetta közép-Olaszországból származó étel, amit már a XV. században is fogyasztottak. Pirított kenyérszeletet jelent, amit alapesetben fokhagymával dörzsölnek be, extra szűz olívaolajjal locsolnak meg, majd sóznak és borsoznak. • További jellemző feltét lehet a paradicsom és egyéb zöldségek, a sonka, a pástétom, és/vagy a sajt. A bruschettát általában előételként, vagy étkezések közti harapnivalóként tálalják
Mozzarella e Pomodoro • Az eredetileg olasz származású mozzarellát ma már mindenhol készítik a világon. A Kampania tartományból útjára indult sajtot valaha kizárólag csak bivalytejből állították elő, napjainkban viszont kizárólag a Mozzarella di bufala készül bivalytejből. A "mozzarella" kifejezés jelentése az olasz "mozzarre" szóból származik, mely annyit tesz: "levág, lehánt" - a sajt tradicíonális előállítása során a sajtmasszából el-elcsípnek egy darabot, melyet golyó alakúra formáznak. • A legelterjedtebb és legközismetebb formája golyó alakú. Napjainkban azonban már számos más alakban is találkozhatunk a mozzarella sajttal az üzletek hűtőpultjaiban: pl. "Boconcini" (falatkák); "Cilieginé" (apró cseresznye; "Nodini" (kis csomó) stb. Kis sajtkarika vagy nagyobb hasáb alakban is készül gasztronómiai felhasználásra. A porcelánfehér színű sajt súlya alakjától függően 80-200 g. Kb. 1mm-es vékony kéreg fedi, tésztája enyhén ruganyos, homogén állagú. Íze: enyhén savanykás, tejes, semleges.
Minestrone leves • Olasz zöldségleves • Tartományonként különböző elkészítési mód, összetevői közt szerepel: borsó, bab, répa, és tartalmazhat húst is. • Az olaszok egyszerűsége, és olcsó ára miatt fogyasztják.
Tiramisu • A tiramisuolasz desszert, amely általában az alábbiakból készül: babapiskóta, feketekávé, mascarpone sajt, tejszín, cukor, marsala bor és kakaópor. A tiramisùolasz kifejezés átvitt értelmű jelentése „dobj fel”, ami a két koffeintartalmú összetevőre utal: a presszókávéra és a kakaóra. • Ez az édesség viszonylag újnak számít, csak az 1980-as évek közepén terjedt el. • A tiramisu ma már nem csak az olasz, de mindenféle éttermek egyik legnépszerűbb desszertjévé vált. A recept különféle változatokban létezik, így torta, puding és egyéb desszertfélék is készülnek a kávé ízesítésű tejsodóból.
Panettone • Olasz gyümölcskenyér • Olaszországban karácsonykor, illetve újévkor készítik. • Ennek a süteménynek az eredetei ősinek tűnnek miközben a római birodalomba nyúlnak vissza, amikor az ősi rómaiak édesítettek egy típust, kenyérrel mézzel.
