1 / 29

Biztosításgazdaságtan 4.

Biztosításgazdaságtan 4. A biztosítás története: fejlődéstörténeti szakaszok. A magyar biztosítási szektor. Készítette: Csatlós Máté Megyesi Dénes Olasz Orsolya Tímár Ferenc Tirla Szabina. Fogalmi kérdés: Modern biztosítás története rövid, kb. 200 éves

charlize
Download Presentation

Biztosításgazdaságtan 4.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Biztosításgazdaságtan 4. A biztosítás története: fejlődéstörténeti szakaszok. A magyar biztosítási szektor Készítette: Csatlós Máté Megyesi Dénes Olasz Orsolya Tímár Ferenc Tirla Szabina

  2. Fogalmi kérdés: • Modern biztosítás története rövid, kb. 200 éves • Tág fogalom: emberek egyes csoportjainak közös kárviselésre irányuló gazdasági szolidaritását vesszük alapul -> a biztosítás története közel egyidős az emberi társadalmak ismert történetével. • A biztosítás módszereiben, terjedelmében és tartalmában - alkalmazkodva a gazdasági élet adottságaihoz – állandóan változik. -> több százféle biztosítási fogalom

  3. A biztosítás fejlődéstörténeti szakaszai Mahr Werner: • 1. kölcsönös közösségi megsegítés: kockázat átvállalása a többi gazdaság részéről erkölcsi kötelezettségen, szokáson alapszik. • 2. „szövetségi” biztosítási viszony: a kockázat átvállalása tudatos külön feladat - Céhek - Gildék - Felosztó – kirovó rendszerű társulások

  4. Gilde: az ó- és középkorban részben vallási, politikai, gazdasági szabad társulások, amelyek tagjaiknak halál esetén temetkezést, tűzvész, hajótörés, stb esetén kölcsönösségi alapon támogatást nyújtottak, de egyéb közösségi feladatokat is elláttak. • Felosztó-kirovó rendszer: a társulás tagjainak véletlen szerencsétlenség folytán előállott kárát (szükségletét) felosztották a társulás tagjai között és a rájuk jutó hányadot kirótták az egyes tagokra. A kirótt hányadokat a tagok vagy utólag fizetik be, vagy 1-1 időszakra előleget fizetnek, aminek terhére számolják el utólag a károkat. Ha az előleg nem volt elegendő, pótkirovást végeznek.

  5. Szövetségi biztosítási viszony (Werner 2. szakasz) jellemzői: • A biztosítás a többi feladat mellett rendszerint külön feladat. • Léteznek külön biztosítási intézmények ( pénztár, alap) • Hiányzik a nyereségre, keresetre való törekvés • Biztosítási kötelezettség jogi kikényszeríthetősége többnyire nincs meg, biztosítási viszony alapja fogadalom, eskü, ígéret, nyilatkozat

  6. 3. (Werner) „társasági” biztosítási viszony • A biztosítási viszonyt mindkét fél (biztosított és biztosító) kizárólag a gazdálkodás biztonsága érdekében létesíti. • A biztosító ésszerű módszerrel dolgozó intézmény • A biztosítás… • … vagy csak a biztosítási fedezet költségeit akarja beszedni (kölcsönösségi, szövetkezeti biztosítás) • … vagy emellett keresetet, nyereséget is el akar érni (vállalkozói biztosítás) • A biztosítási viszonyt jogilag pontosan szabályozzák

  7. Manes Alfred: • A biztosítás előtörténete ( ókor és középkor a XIV. századig) • A biztosítás története • XIV.- XVII. Század (biztosítási kötvény és kötvénykereskedő intézmény kialakulása) • XVIII.-XIX. Század első feléig (a biztosító társaságok kialakulásának időszaka) • Modern, nemzetközi nagyvállalatok és a társadalombiztosítás kialakulása

  8. Csabay Dezső: • Ősközösség: • nincs termékfelesleg • egyes törzsek, nemzetségek kölcsönös gazdasági megsegítési módjai (ld. Mahr„közösségi biztosítási viszony”- a) • Rabszolgatartó társadalom: • Magántulajdon megjelenése • Pénz- és árugazdaság kezdetleges formái • Kockázatok: • Kereskedők karavánjainak kifosztása • Rabszolgák szökése

  9. Római Birodalom: • Temetkezési testületek (felszabadult rabszolgák, kézműiparosok, színészek), amelyek a Birodalom hanyatlása korában megszűntek • I.u. 200: Ulpianus prefektus valószínű élettartamokat állított össze szubjektív tapasztalati becslés alapján • „Tengeri kölcsön”: a kereskedő a tengeren szállított árujára kölcsönt vett fel magas(24-36%-os) kamatra és ezt nem kellett visszafizetnie, ha áruja a szállítás közben odaveszett.

  10. Hűbéri társadalmak: • Gildék: • X. századtól Anglia • XII. századtól Németország, Dánia, Izland • XVIII. Században több gilde egyesült és közületi nyilvános kölcsönös „biztosító” intézményekké alakult át. • XIV. századtól „szállítmánybiztosító” vállalkozások/ „kötvénykereskedők” • A XIV. század második felétől a tengeri biztosítás kérdését törvényileg szabályozták.

  11. XIV. század, London: • tengerészek „életbiztosítása” • Fogadásszerű (mások élettartamára is) -> betiltották • Olasz zálogintézmény: • Keresetszerű biztosítási iparűzés • Zálogkölcsönök, életjáradékok folyósítása, özvegyek eltartása, lányok kiházasítása • …egyszeri díjak ellenében

  12. „Tontinák”: • Jellegzetes életjáradék forma • Biztosításszerű tevékenységgel összekapcsolt államkölcsön • Kamat helyett életjáradék • Kölcsönt jegyzők életkor alapján 10 csoportba osztva • Kamatösszeget felosztják a csoport élő tagjai között • Csoport utolsó tagjának halála után az állam mentesül a további fizetés alól • Tőkeösszeg az államé • Állam: nincs kockázat -> nem osztják fel • Szerencsejátékszerű -> betiltották

  13. XVII.- XVIII. Század, Anglia: baráti társaságok • Kölcsönösségen alapuló nem rendszeres segítség (munkaviszony bizonytalanságai ellen) • Szakszervezetek is csatlakoztak (tagok önsegélyezési tevékenységét is előmozdították • Lloyd’s : • 1688:Edward Lloyd kávéháza a londoni kikötőnél • Hajózással kapcsolatos hírek közzététele • Hajó- és szállítmánybiztosítók központja • tagjai: egyéni kereskedők, részvénytársaságok • Mindenki csak az általa jegyzett összeg erejéig viselte a szavatosságot

  14. A „biztosításról” összefoglalóan a rabszolgatartó és feudális társadalmakban: • Kölcsönösségi alapon működő felosztó-kirovó rendszerű társulások • Iparszerű biztosító vállalkozók • Hiányzik a statisztikai, tudományos megalapozottság, a megbízható, törvényszerű kárvalószínűségen felépülő kockázatfelosztás • Nagyobb károk esetén nem tudtak eleget tenni kötelezettségeiknek, tönkrementek • Tagjaik, biztosítottaik biztosítási védelem nélkül maradtak és komoly veszteségeket szenvedtek el.

  15. XVII. Századi közületi és „iparszerű biztosító” egyesülések, vállalkozások: • Kockázatokat veszélykörülmények szerint osztályozták • Díjakat ennek megfelelően szabták meg • Önrészesedést kötöttek ki • Károsultakat kötelezték a tönkrement épületek helyreállítására

  16. Tőkés társadalom: • XVIII. Század közületi, állami kötelező tűzbiztosítás • Koncentrált pénzügyi tevékenység • A termelésben egyre nagyobb tőkék mozognak • Az önbiztosítás nem gazdaságos • Biztosítási szervezetek létrehozásának szükségessége, amelyek tőkeerősek és biztonságosak

  17. 1693, Halley Edward: első nagyobb tömegű statisztikai adatok alapján szerkesztett halandósági tábla • XVIII. Század, Bernouilli: nagyszámok törvénye, ami lehetővé teszi: • a kárvalószínűség megállapítását • Kárfelosztás tudományos módszerének alkalmazását.

  18. XIX. Század: • Koncentrációs folyamat felgyorsulása a biztosítási piacon –> nemzetközi biztosító monopóliumok és konszernek kialakulása • A modern technika fejlődésével együtt jár a veszélylehetőségek növekedése -> biztosító intézmények működési területe bővül, új módozatok jönnek létre • Viszontbiztosító társaságok jönnek létre

  19. A biztosítás története a XVIII. Századtól biztosítási ágazatok szerint • Tűzbiztosítás: Anglia, Franciaország, Németország • Életbiztosítás: Anglia • Állatbiztosítás: Belgium, Franciaország, Svájc, Skandináv államok • Jégbiztosítás: Németország, Svájc • Balesetbiztosítás: Anglia • Szavatosságbiztosítás: Franciaország, Németország

  20. A magyarországi biztosítás története • XIV. század: céhek • Pénztárai: társládák • Tagoktól külön díjak • Keresőképtelenség, öregség idején rendszeres segélyek, temetés, özvegyek, árvák támogatása • XVIII. Század második felében a Szepességben kötelező tűzpénztárak • Tűz esetén díjfizetés ellenében kártérítés

  21. XIX. Század első fele: • Kölcsönös Tűzkárbiztosító Intézet • Első Osztrák Tűzbiztosító társaság • További 5 trieszti biztosítótársaság • 1843. Jégverés Elleni Kölcsönös Biztosító Magyar Egyesület (elnöke: Batthyány Lajos) • 1857. Első Magyar Általános Biztosító Társaság (alapítói: Deák Ferenc, Eötvös József, Fáy András)

  22. A II. világháború utáni infláció a biztosító társaságok csaknem teljes vagyonát és biztosítási állományát értéktelenné tette. • 1947. államosítási törvény: azok a vállalatok, amelyekben a bankoknak legalább 20%-os érdekeltségük van, állami vállalattá válnak • 1949. Állami Biztosító létrejötte -> létrejött az állami biztosítási monopólium

  23. A biztosítás jellemzői az államosítástól 1986-ig • ‘50-es évek: • Életbiztosítás- haláleseti kockázatra • Veszély-nemenkénti vagyonbiztosítások (kötelező a mezőgazdasági tevékenységre), kötelező tűzbiztosítás • Veszélyközösségek szervezése tulajdonformákhoz igazodott • Bizalmatlanság a biztosítás iránt (ÁB nem vette át a teljes külföldi biztosítási állományt, így nagyok a személybiztosítási állomány veszteségek) • ÁB által átvett személybiztosítási állomány is csak haláleseti kockázatot fedezett

  24. ‘60-as, ‘70-es évek • 1960-as évek elejétől összevont „típus-biztosítások”, ún. blokkötvények térhódítása • CSÉB-munkahelyhez kötött, korlátlan díjfizetésű kombinált élet és balesetbiztosítás (minimális fedezet a kórházi/gyógyintézeti ápolásra, gyermekszületésre…) • Épület és lakásbiztosítások szobaszámhoz kötött díjjal és egységes kárkori érték térítéssel… • … kárrendezés és kártérítés értékbecslésénél, • Kárkifizetések teljesítésénél jelentkezett • 1968-tól állami vállalatok, gazdaságok biztosítási tilalmának feloldása folyt..

  25. folyt… • 1970-es évek második felétől önkéntes személybiztosítás térnyerése(jövedelmek differenciálódásával) • Megjelentek a nagy biztosítási összegű, változatos feltételű életbiztosítások, különböző kiegészítő kockázatokkal • Biztosítási összeg indexálása

  26. ‘80-as évek • 1982. január 1-ig kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjfizetéssel, amely az év második felétől megszűnt és a biztosítás az üzemanyag árába került beépítésre • Személybiztosítások választékának bővülése • Sokszor a biztosító megelőzte kínálatával a biztosítási keresletet, pl. nyugdíjkiegészítő biztosítások • „Típus-biztosítások helyett a biztosítási összeg a tényleges értéket követi, a kártérítés alapja a biztosított által választott, pl. új érték

  27. ‘80-as évek elejétől: • Kormányrendeletek előkészítése a pénzügyi- és biztosítási szektor monopolhelyzetének megszüntetésére • Biztosító intézményrendszerének korszerűsítése • Előkészületek a piacgazdaság kiépítésére, verseny lehetőségére • Az 1016/86 MT. sz. határozat alapján 1986. július 1-ével megszűnt az ÁB a monopolhelyzet intézményi és a biztosítás egészére kiterjedő reform

  28. A két új biztosító megalapítása • a pénzügyi rendszer, a pénzügypolitika megújulási folyamatába illeszkedő, • új alapokra épülő biztosítási rendszer születését jelentette.

  29. Mi a cél? • Vagyon és jövedelembiztonság megteremtése, • Megtakarítások ösztönzése, • Biztosító kármegelőzésben vállalt szerepének, növelése • Verseny a biztosítási piacon.

More Related