E N D
Egy folyékony mintában valamilyen baktérium koncentrációját szélesztést követően agarlemezes telepszámlálással határozzuk meg. Tízes alapú hígítási sort készítünk, és a harmadik hígítás után 0,1-0,1 ml mintából kiindulva, három párhuzamos vizsgálatban az alábbi számú telepek fejlődnek ki: 151, 155, 147. A negyedik hígításból ugyanolyan módon kiindulva, a megfelelő adatok a következők: 13, 9, 17. Számítsa ki az eredeti mintában a baktériumok koncentrációját CFU/ml értékben! Megfelelő hígítási tartomány a 3. hígítás után (30 és 300 között kell lenni a megjelenő telepszámnak) – tehát csak ezt az adatsort kell figyelembe venni. A 3. hígítást követő három mérés eredményeiben nincs kiugró érték, tehát mindhárom figyelembe veendő az átlagolásnál. (151+155+147)/3=151, azaz 151 baktérium volt 0,1 ml agarra szélesztett mintában. Ennek sejtkoncentrációja tehát 1510 CFU/ml=1,51*103 CFU/ml A három hígítási lépésből adódóan az eredeti minta koncentrációja 1,51*103CFU/ml *103=1,51*106 CFU/ml
Egy folyékony tápközeg baktérium koncentráció értékét Mikroszkópos sejtszámlálással határozzuk meg, Bürker-kamrát alkalmazva. A fedőlemez négyzetháló osztása 0,1 mm. A mérési területen a fedőlemez és a tárgylemez közti távolság szintén 0,1 mm. Hígítatlan mintában végezzük a vizsgálatot, tíz cellában a következő számú sejtet találjuk: 14, 17, 11, 14, 14, 16, 12, 14, 15, 13. Mekkora a tápközegben a teljes sejtkoncentráció (sejt/ml)? A tíz vizsgált cellában talált sejtek számában extrém kiugró érték nincs, tehát mindegyik figyelembe veendő az átlagolásnál. (14+17+11+14+14+16+12+14+15+13)/10=14, azaz egy cellában átlagosan 14 sejt található. A cellák geometriája: 0,1 mm élhosszúságú kocka A cellák térfogata ml-ben (=cm3): 0,01cm*0,01cm*0,01cm=10-6ml A sejtkoncentráció: 14 sejt / 10-6ml = 1,4*107 sejt/ml (amiben – ne felejtsük el! – döglött sejtek is lehetnek, nem csak élők….de ez itt nem volt kérdés.)
A nitrogén ciklus Szerves N Nitrogén fixálás Nitrifikáció NO3- NH3 N2 légkör Denitrifikáció Asszimiláció Ammonifikáció NO2-
Nitrogén fixálás • Biokémiai konverzió: N2 → NH4+, energiaigényes • Mikroorganizmus: Nitrogén fixálók (nitrogenáz enzim rendszer segítségével) • A nitrogénvegyület szerepe: NH4+ későbbi nitrogénforrás • Cél: nitrogénforrás előállítása a későbbi ammónia asszimilációhoz • Körülmények: alacsony redox potenciál (redukáló körülmények) Nitrifikáció • Biokémiai konverzió: NH4+→ NO2-→ NO3-, energiatermelő • Mikroorganizmus: Nitrosomonas, Nitrobacter (aerób, autotróf) • Cél: energianyerés • A nitrogénvegyület szerepe: NH4+elektron donor • Körülmények: aerób Denitrifikáció • Biokémiai konverzió: NO3- → N2, energiatermelő • Mikroorganizmus: Fakultatív anaerób, heterotróf • Cél: energianyerés • A nitrogénvegyület szerepe: NO3- terminális elektron akceptor • Körülmények: anaerób („anoxikus”)