Download
1 / 39
410 likes | 699 Views
Gazdasági Informatika. Dr. Gubán Ákos 2009. Gazdasági informatika. A gazdasági rendszerek ügyviteli folyamataira épített számítógépes adatfeldolgozás és adatmodellezés, amelynek közege a hardver, szoftver, menver és az orgver . Tartalmazza:
E N D
Gazdasági Informatika Dr. Gubán Ákos 2009. Gazdasági Informatika 2009.
Gazdasági informatika • A gazdasági rendszerek ügyviteli folyamataira épített számítógépes adatfeldolgozás és adatmodellezés, amelynek közege a hardver, szoftver, menver és az orgver. • Tartalmazza: • Folyamatmodell (irányítási, termelési, szolgáltatási, üzleti, pénzügyi, és számviteli) • Szervezeti modell • Hatáskörmodell • információmodell Gazdasági Informatika 2009.
Folyamatépítés • A folyamat felbontás és építés szervezéstechnológia alkalmazása lehetővé teszi az elemzés alá vont rendszer • megismerésének totalitását, • elemei, moduljai közötti feltárhatóságát, • a rendszer újra alkotásának tökéletességét az adott termelési, kereskedelmi, szolgáltatási, üzleti, pénzügyi és számviteli, technológiai jellemzők mellett. Gazdasági Informatika 2009.
Analízis-szintézis • analízis-szintézis rekurzív folyamat, az egész felbontását követi az elemekből történő rendszer felépítése, optimális újraalkotása. • Reverzibilis szervezéstechnológia. (az újra alkotott rendszerben összehasonlítások által visszacsatolunk a felbontás irányában.) • „„Iteratív” felbontás-építés nem ismétlődő, Gazdasági Informatika 2009.
3.01 feladat Folyamatépítés Gazdasági Informatika 2009.
Szervezetmodell • A szervezet az ügyviteli tevékenységek ellátásra és irányítására szervezett emberi közösség, amelyben a fölé és alárendeltség munkamegosztáson alapul. • Rendszer szemlélet: lényeg az elemek (szervezeti egységek) közötti formális kapcsolat • visszacsatolással történ szabályozása. • Szociológiai szemlélet: lényeg a társadalmi viszonyok visszatükrözdése a szervezetben. • Mszaki szemlélet: lényeg az anyag-energia-információ szervezet kapcsolat. • Pszichológiai szemlélet: lényeg a szubjektum viselkedési formája a szervezetben. • Jogi szemlélet: lényeg a személytelen törvényi szabályozás. • Kibernetikai szemlélet Gazdasági Informatika 2009.
Kibernetikai szemléletszervezet • a szervezet ember alkotta mesterséges rendszer, • a szervezet az anyag-energia folyamataival összekapcsolva ember-gép rendszer, • a szervezet a környezetével összekapcsolva (természet és társadalom) nyílt rendszer, • a szervezet céljainak elérése időben zajlik, így dinamikus viszonystruktúra rendszer, • a szervezet egységei információk által kommunikálnak, adók-vevők, így informatikai rendszer, • a szervezetben célok és cselekvések között választási lehetőség van, így az döntési rendszer, • a szervezet irányítást gyakorol egységei felé, ezért szabályozó, irányító rendszer. Gazdasági Informatika 2009.
Vezetési szintek 1.) A Társasági vezetés a tulajdonosi képviselet vezetési szintje 2.) A Vezérigazgató vezetési szintje minden munkavállaló irányítását átfogó egyetemes vezetési irányítási szint. 3.) Az igazgatók vezetési szintje a gazdálkodó szervezet egy-egy önálló, jól elkülöníthet szakmai vezetési- irányítási szintje. 4.) Az osztályvezetők vezetési szintje a folyamatok vezetésének- irányításának munkahelyi szintje. 5.) Végrehajtás szintje: ügyintézők, munkások. Gazdasági Informatika 2009.
Szervezeti rendezőelv • A függőleges szervezetlánc a fölé- és alárendeltséget, a közvetlenül irányítottak számát határozza meg. A szervezeti hierarchia egyben adathierarchia. • Közgyűlés - Vezérigazgató - Igazgatók – Osztályvezetők • A vízszintes szervezetlánc adott irányítási szinten a munkamegosztást határozza meg. • Kereskedelmi szakirányítás: Marketing – értékesítés – beszerzés Gazdasági Informatika 2009.
Függőleges Gazdasági Informatika 2009.
Függőleges és vizszintes Gazdasági Informatika 2009.
Szervezetmodell informatikai jellemzői 1. A szervezet szélességi és mélységi tagolása a vezetés igényesség és vezetés bonyolultság függvénye. A vezetés igényesség és bonyolultság meghatározó szerepet játszik az adatmodell mennyiségében és adathalmazában. 2. A szervezeti hierarchia egyben adathierarchiát is jelent. A munkahelyi vezetés szintjébl kiindulva, a szakágazgati-szakági-szakvezetés-egyetemes vezetésszintjén át, a társasági vezetés csúcsig az információ áramlását az adatintegráció,ellenirányban pedig az adat diszperzió jellemzi. 3. Az adatintegráció a szervezetben a vezetési szintek számának csökkenésével jár. Az adatintegráció adatminősége révén átveszi a periodikusan és változatlan feltételek közötti ismétlődő humán adatképzést, így téve fölöslegessé a rutin döntések irányítási szintjét. 4. A szervezetmodell tevékenység átfolyásai az adatmodell felduzzadásához vezetnek. 5. A szervezetmodell rugalmassága és az adatmodell identitása között ellentétes hatás érvényesül. A szervezet gyakori átrendezése, projektizálása az információáramlás csomópontjait elmossa, így az információ illetékességét elveszti Gazdasági Informatika 2009.
Szervezetépítés • A tevékenységek ellátására kell a munkamegosztás különböző szintjein elhelyezkedő munkáért megszervezni és szervezeti keretek közé rendezni. Informatikai alapelv, hogy a szervezetekben zajló tevékenységek terjedelme, bonyolultsága határozza meg, (természetesen szervezet építési jellemzők hatásainak érvényesítésével) a szervezeti felépítést. • A szervezetépítésben a jellemzők – tevékenységcsoportok kölcsönhatását kell érvényesíteni, a szervezet vertikális és horizontális terjedelmében egyaránt. Gazdasági Informatika 2009.
Tevékenységcsoportok • • rendelésvállalás, • • előkészítés, • • programozás, • • anyagellátás, • • munkaadagolás szervezés, • • értékesítés, • • controlling. Gazdasági Informatika 2009.
szervezetépítési jellemzők • • tevékenység szerkezet, • • termék és szolgáltatás szerkezet, • • tömegszerség, • • technológiai rendszer, • • kereslet-kínálat egyensúly, • • vállalkozás mérete, • • folyamatrend, • • társasági forma, • • hatáskörmegosztás, • • termelési, kereskedelmi és szolgáltatási kultúra, • • informatikai kultúra, • • gazdasági környezet. Gazdasági Informatika 2009.
Szervezetigényesség • A táblázatban 1, 2 és 3 számok szerepelnek. • 1. Valamely szervezetépítési jellemző az adott tevékenységcsoport szervezetigényességére kevésbé, gyengén hat, jelentéktelen. • 2. Valamely szervezetépítési jellemző az adott tevékenységcsoport szervezetigényességére közepesen hat. • 3. Valamely szervezetépítési jellemző az adott tevékenységcsoport szervezetigényességére nagymértékben, erősen hat, kiemelkedő. Gazdasági Informatika 2009.
Kritikus tevékenységcsoportok • A rendelés és az értékesítés ezekre lehet osztályt szervezni a többi feladat racionalizálással megoldható Gazdasági Informatika 2009.
Hatásköri modell • Hatáskörtelepítés • A hatáskör telepítéshez szükséges ismeretek: • a hatáskör szabályozás kibernetikai sémája, • a hatásköri funkciók értelmezése, • hatáskör telepítés szervezési elvei, • döntésmátrix szerkezete, • a döntésmátrix hatása az információs modellre. Gazdasági Informatika 2009.
Hatáskör szabályozás kibernetikai sémája 1. JAVASLATTÉTEL: a döntés szakmai megalapozása. 2. VÉLEMÉNYEZÉS: a javaslattétel szakirányok közötti egyeztetése. 3. DÖNTÉS: a működés irányának meghatározása. 4. JÓVÁHAGYÁS: a szakirányítási döntések egyetemes irányítási szinten történ összehangolása. 5. VÉGREHAJTÁS: a döntés megvalósításának folyamata. 6. ELLENRZÉS: visszacsatolás a döntéshez, a döntési szándéktól való eltérések menetközbeni kiigazítása. Gazdasági Informatika 2009.
Hatáskör szabályozás kibernetikai sémája Gazdasági Informatika 2009.
Döntés szakaszai • A döntéselkészítés szakaszában szabályozott rendszeregység a javaslattétel, szabályozó mechanizmus a véleményezés. • A döntés szakaszában szabályozott rendszegység a döntés, szabályozó mechanizmus a jóváhagyás. • A végrehajtás szakaszában szabályozott rendszeregység a végrehajtás, szabályozó mechanizmus az ellenőrzés. Gazdasági Informatika 2009.
Hatásköri mátrix • A döntéseket és a hozzá kapcsolódó hatásköröket rendszerbe kell foglalni. A döntéselkészítés-döntés- és végrehajtás funkciói milyen kibernetikai elven kapcsolódnak egymáshoz. • A mátrix oszlopai az ügyviteli folyamat tevékenységeiben résztvevő egy-egy szervezeti egység hatásköri feladatainak összességét mutatja. • A mátrix sorai egy-egy tevékenység összes hatáskörének ellátásában résztvevő szervezeti • egységeket jelölik. • A mátrix adatmező valamely tevékenység 1-6-ig terjed hatáskörét számszerűsítik, adott szervezeti egységnél. Gazdasági Informatika 2009.
A döntésmátrix hatása az információs modellre 1. A hatáskörök globalizációja elsegíti az adatintegrációt, decentralizációja pedig az adatdiszperziót, adatkörök, „fantomfájlok” újraalkotását. 2. A hatáskörök elmosódása az adatmodell identitásának gyengülésével jár. 3. A stratégiai, taktikai, operatív hatáskörök magas színvonalú ellátása szoros kapcsolatban van a szolgáltatandó adatminőséggel. 4. A hatáskörmodell átfolyásai az adatmodell felduzzadásához, identitásának csökkenéséhez vezet. Ugyanez érvényes a hatáskör modell rugalmasságára is. Gazdasági Informatika 2009.
Tevékenységek • 1-javaslattétel • 2-véleményezés • 3-döntés • 4-jóváhagyás • 5-végrehajtás • 6-ellenőrzés Gazdasági Informatika 2009.
Példa • menedzsment ügyvitel • A táblázatok tartalmazzák a tervezés, ellenőrzés, elemzés, döntés, szervezés (alapjel, érzékelés, különbségképzés, ítéletalkotás, beavatkozás) hatásköri szabályozását. Gazdasági Informatika 2009.
Döntési mátrix 1. Gazdasági Informatika 2009.
Információmodell • Az információmodell három modulból szerveződik: • adathordozók, modulja (Az adathordozók papír és elektronikus formában jelenhetnek meg), • adatelérhetőségek, modulja (az adatjogosultság szabályozását jelenti), • adatfeldolgozások, modulja (tranzakciókat (adatátalakításokat) és algoritmusokat (számítási sémákat és az optimalizálásokat) foglalják rendszerbe). Gazdasági Informatika 2009.
Adatkezelési szabály • Tartalmazzák az adathordozó létrehozás, kezelés, archiválás, szabályozás módszereit. • Adathordozó létrehozás szabályai • Belsőadathordozónak minősül az, melyet saját szervezeti egység állít ki • külsőadathordozónak minősülnek mindazok, • melyeket az adott gazdasági műveletet kezdeményez külső gazdálkodó szervezet állít ki. Gazdasági Informatika 2009.
Adatlap • Az adathordozó neve és kódja, azonosítója az adatfeldolgozásban. • Programazonosítója. • Adathordozó jegyzék száma. • Az adathordozó adatgazdája, a bizonylaton szereplő törzsadatok és változó adatok időszerségéért, az adatkarbantartásért, az adatok valósághűségéért felelős szervezeti egység. • Az elektronikus Adathordozók példányszáma elvileg a felhasználók számával megegyező, a képernyőkön megjeleníthet adatszerkezet hozzáférési jogosultsága szerint. A papírbizonylatok eredeti példányát a bizonylat őrzője, egy példányt a bizonylatkiállító szervezeti egység kapja. További példányok száma a feldolgozás menetétől, útjától, jellegétől függ, bizonylatonként változó, a szükséges példányszám a bizonylattörzslapon van feltüntetve. Gazdasági Informatika 2009.
