Helyi részvételen alapuló (közösségi) tervezés

1. Helyi részvételen alapuló (közösségi) tervezés Sain Mátyás Tervező-elemző VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság

2. Tervezési helyzetkép1990 előtt fentről lefelé irányuló, politikai indíttatású fejlesztési programok kezdeményezés, visszajelzés nincs összefogás, civil élet nincs helyi szintű kommunikáció nincs

3. Ilyen volt, ilyen lesz: versengés, szembenállás közösségi tervezési folyamat elszigeteltség, kilátástalanság egyetértés, együttműködés inaktivitás, alkoholizmus

4. Megfontolásra érdemes szempontok:

5. Külső tervező Az összegyűjtött információ a tervező kezében van A terv a tervező fejében jön létre Az érintettek egymástól elszigetelten kerülnek kapcsolatba a tervvel Közösségi tervezés Az összegyűjtött információ a közösség kezében marad A terv az érintettek fejében jön létre Az érintettek kapcsolatba kerülnek egymással, általában egyetértésre jutnak A „tervezés” paradigmájaKülső kontra belső tervezés

6. Adalékok a demokráciához • A tudásformák nagyon sokfélék, versengenek egymással, és a priori nem eldönthető, melyik a fölsőbbrendű és mennyiben egy adott problémaszituáció megoldásában. Bármely tudás univerzálisnak kikiáltása önmagában egyúttal hatalmi tett is. Mindezért bölcsebb hozzáállásnak tűnik olyan eljárásokat intezményesíteni, amelyek nyilvánvalóvá teszik a tudások sokféleségét, s lehetővé teszik dialógusukat. • Az ún. procedurális igazságosság követelménye egyenlő jogokat vindikál mindazoknak, akik érintettek a döntésekben, élvezik annak lehetséges hasznait, vagy viselik annak lehetséges költségeit. Sérül a méltányosság és az eljárási igazságosság eszméje, ha bárkit is kizárunk (például „laikusságára”, „érzelmi túlfűtöttségére”, állítólagos „irracionalitására” hivatkozva) a döntéshozatali folyamatokból. [Forrás: Bölcs „laikusok” – Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában, Pataki György]

7. A részvétel szintjei: a részvételi lépcső A részvétel különböző fokait lehet megkülönböztetni(A Pretty által meghatározott részvételi lépcsőből adaptálva): 6. Önálló kezdeményezés 5. Interaktív részvétel (partnerség) 4. Funkcionális részvétel (delegáció) 3. Részvétel konzultáción keresztül 2. Részvétel információszolgáltatáson keresztül 1. Passzív részvétel növekvő részvétel

8. Nem minden fejlesztési tevékenységhez a legmagasabb szintű részvétel az optimális! Pl. autópálya-építés: a kormánynak képviselnie kell a szélesebb közönség érdekeit is, és néha ezek az érdekek nem vágnak egybe a térségi, illetve helyi érintettek (csoportjainak) érdekeivel.  mindig ki kell választani az optimális részvételi szintet!

9. 1. Passzív „részvétel” • Az érintetteket tájékoztatják arról, hogy mi fog történni, ill. mi az, ami már történt. Az információ teljes mértékben a külső szakértők, tervezők tulajdona.

10. 2. Részvétel információszolgáltatáson keresztül • Az érintettek részt vesznek a tervezési folyamatban azáltal, hogy a külső tervezők által feltett kérdésekre, kérdőívekre válaszolnak. A felmérés feldolgozásának eredményeit nem ismerik, így a tervezési folyamatba beleszólásuk nincs.

11. 3. Részvétel konzultáción keresztül • Az érintetteket bevonják a tervezési folyamatba konzultációk keretében, ahol kifejthetik véleményüket, nézeteiket. A külső szakértők határozzák meg a problémákat és a megoldásokat, de az érintettek véleménye alapján ezeket módosítják, finomítják. A döntéshozatalba az érintettek nincsenek bevonva.

12. 4. Funkcionális részvétel (delegáció) Az érintettek csoportokat (munkaszervezeteket, bizottságokat) alakítanak, hogy előre eldöntött célokkal, feladatokkal foglalkozzanak. Erre általában nem a projekt kezdeti szakaszán kerül sor, hanem a nagyobb stratégiai döntések meghozatala után. Az ilyen munkaszervezetek általában erősen függenek a külső szakértőktől és a tervezési folyamattól, de előfordul, hogy önállóvá válva fennmaradnak.

13. 5. Interaktív részvétel (partnerség) • Az érintettek közös elemzéseken vesznek részt, amelyek eredményeként akciótervek születnek, új helyi intézmények (munkaszervezeteket, bizottságokat) alakulnak, illetve a meglévőket megerősítik. Az ilyen folyamatok általában interdiszciplinárisak, többféle nézőpontból vizsgálják a helyzetet és szisztematikus, strukturált tanulási folyamatot jelentenek. Ezek a csoportok kontrollálják a helyi döntéseket és ezáltal az érintetteknek szerepe van a struktúrák kialakításában és a gyakorlati kérdések eldöntésében.

14. 6. Önálló kezdeményezés (facilitálás) • Az érintettek részt vesznek a tervezési folyamatban azáltal, hogy külső intézményektől függetlenül önálló kezdeményezést tesznek a helyzet megváltoztatására. A szükséges szakértői szolgáltatások és más források beszerzéséhez felveszik a kapcsolatot külső intézményekkel, de a források felhasználását saját döntésikörükben tartják.

15. A közösségi tervezés előnyei: • valós igényeken alapul, illetve igényeket támaszt • sok nézőpontú, több érdek képviseli magát • a helyierőforrások jobban mozgósíthatók, helyi tudások és készségek hasznosulnak • közösségszervező hatású, az érintett csoport tagjai konszenzusra jutnak, közös megértési alapjuk lesz • elkötelezettséget szül, az érintettek magukénak érzik a folyamatot, önfenntartóvá is válhat a folyamat • a közösség önállósodik, más problémák megoldását hatékonyabban végzi

16. A közösségi tervezés jellemzői (I) • sok-nézőpontú: a közösségi tervezés a különböző egyéni és kollektív érintettek szükségleteinek feltárását célozza; ezek az érdekek ellentétesek is lehetnek egymással, de így válik teljessé a kép az adott helyzettel kapcsolatban; • közös, folyamatos tanulás:a folyamatosan beérkező és felhalmozódó tapasztalatokállandó összegzése és a folyamat további szakaszában ezek hasznosítása • szisztematikus és módszertanilag előkészített folyamat:fontos a tervezési folyamat részletes megtervezése annak érdekében, hogy a problémákat a legszélesebb kontextusban tudjuk majd vizsgálni az érintettek legszélesebb rétegeinek bevonásával és hogy az mindenki számára átlátható legyen;

17. A közösségi tervezés jellemzői (II) • helyzet-függő: az egyedi társadalmi/fizikai körülmények feltárása szükségszerűen az adott helyzetnek leginkább megfelelő eszközök használatát jelenti. • a facilitátorok kulcsfontosságú szerepe: a különböző vélemények, nézőpontok feltárása gyakran a térségben megszokott kommunikációsformák megbontásának kihívásával jár, ami érzékeny facilitátori munkát kíván; ezt gyakran, főleg a folyamat kezdetén egy kívülről jövő személy tudja hatékonyan végezni, de később egyre nagyobb szerepet kapnak ebben helyi érdekelt személyek;

18. Közösségi tervezési technikák • A közös gondolkodás, tervezés elősegítése érdekében kifejlesztett olyan specifikus és praktikus módszertanok, amelyek valamilyen „játékszabály” és általában különböző eszközök (tábla, rajzpapír, öntapadós cetlik stb.) felhasználásával biztosítják, hogyminden résztvevő véleménye bekerüljön egy jól látható közös, konszenzusos álláspontba, eredménybe.

19. Tervezési technikák használatának fontossága • CÉLRAVEZETŐA gyakran szétfolyó, irányíthatatlanná váló megbeszéléseket strukturálja kijelöli az elvégzendő feladatokat, megadja az ehhez vezető lépéseket, időkorlátot szab. • „DEMOKRATIKUS”Biztosítja, hogy minden érintett egyenlő mértékben részt vegyen, minden vélemény, álláspont megjelenjen. • HATÉKONYA megbeszéléseken konkrét és gyors eredményekhez vezet, így a résztvevőket motiválja a sikerélmény.

21. Vizuális tervezési technikák

22. Verbális kontra vizuális tervezési technikák

23. A közösségi tervezés első lépései/céljai • a helybéliek körében nyilvános szóbeszéd és gondolkodás tárgyává tenni a jelenlegi helyzetet, problémákat (lásd béka a meleg vízben) • egyidejűleg elbizonytalanítani azokat, akik a helybéli viszonyokat megváltoztathatatlannak ítélik/sugallják • megerősíteni a változtatást akarókat • közösen meghatározni a cselekvések irányát • megtalálni mindazokat, akik hasonló irányú változtatást/fejlesztést szeretnének, és szívesen cselekednének is [Forrás: Beke Pál - A közösségfejlesztés sárospataki lehetőségei ]

24. Beavatkozási szintek Közösségi akciókkal mit tehetünk jobbá? Mire lehet és érdemes pályázni? Összefogással min javíthatunk? Mely területeket érdemes fejleszteni? Tettek szintje Milyen értékeink vannak? Mi mindenhez értünk? Lehetőségek szintje Milyennek szeretném látni 10 év múlva? Miért szeretek itt élni? Mit szeretek a lakhelyemen? Motivációs szint

25. A közösségi tervezési folyamat és a stabilizálódás lehetőségei Nyilvános közösségi beszélgetések [‘Beke Pál - A közösségfejlesztés sárospataki lehetőségei’ alapján] Közösségi (helyzet)feltárás Jövőkép műhelymunkák Közösségi tervezés Helyi készség-leltár(ki-mihez ért?) Önkéntes szolgálatok Ifjúságiönkormányzat Helyi kalendárium Közösségi honlap Tanulókörök Közösségipénzrendszer Egyesületek

26. Egy lehetséges részvételen alapuló tervezési folyamat Helyi fejlesztési bizottság alakításaA folyamat „tulajdonosa” A tervezési folyamat megtervezéseAlapvető elvárások, célok, lépések Részvételen alapuló helyzetfeltárásKülönböző érdekcsoportok nézetei, problémái, konfliktusok Jövőkép alkotásMit szeretnénk elérni? Stratégiák kidolgozásaHogyan tudjuk ezt elérni? VégrehajtásKi mit csinál?

27. A közösségi tervezés ára • sok-sok idő • sok-sok energia (esetleg pénz) • az igazsággal való szembenézés nehézsége • feltárni a problémák belső okait, személyi okokat is • feltárni és kezelni a személyes és érdek-konfliktusokat • megbontani a megszokott kommunikációt • vállalni azt is, ha a közös tervezésből nem az jön ki, amit elképzeltünk „Lehetetlen a ma problémáit megoldani, ha ugyanúgy gondolkodunk, ahogy akkor tettük, amikor létrehoztuk azokat.”Albert Einstein

28. A közösségi tervezés (és cselekvés) minimális feltételei • erős motiváltság • meghatározott, elérhető célok, átlátható folyamat (sikerélmény) • erős vezető személyiségek (facilitátor, folyamatsegítő) jelenléte – akár külső vagy belső • a folyamatot kézben tartó szervezeti háttér (ált. civilek) • elegendő mennyiségű idő rendelkezésre állása

29. A közösségi tervezés alkalmazásának veszélyei • elsősorban külső „kényszer”, előírás esetén a motiválatlanságból kifolyólag alacsony részvétel, nem valós közösségi tervezés, • egyes csoportok dominanciája, esetleg bizonyos érdekcsoportok preferálása, mások kizárása •  a közösségi tervezési folyamat lejáratása, bizalomvesztés

30. A közösségi tervezés tipikus felhasználási területei • (komplex) fejlesztési koncepciók, programok (településfejlesztés, területfejlesztés, vidékfejlesztés) • LEADER • (kistérségi) kulturális együttműködési stratégia • turizmusfejlesztési stratégia, program • érdekvédelem, civil akciók • …

31. A helyi fejlesztési bizottság megalapítása Kiskőrösön

32. Fókuszáló műhelymunka Kiskőrösön

33. Csoportos megbeszélések a P-D kistérségben

34. Forgató-könyvek kialakítása Kiskőrösön Jövőkép műhelymunka Pakson

35. Köszönöm figyelmüket!msain@vati.hu