Fű alatti regionalizáció avagy ismét fontosabb a politikai érdek a lakosság jóléténél?

1. Fű alatti regionalizációavagy ismét fontosabb a politikai érdek a lakosság jóléténél?

2. A régió- és közigazgatási átszervezés vitája? • Ma a csapból is a regionalizáció folyik, de a kormány még mindig nem kezdeményezett érdemi vitát, ezt a különböző szakértők és ellenzéki politikusok kényszerítik ki • Sok a bizonytalanság, tesztelik a reakcióinkat • Sok a szándékos félremagyarázás, a nacionalista és etnikai megközelítés • Közben az országban felerősödtek a regionális mozgalmak, főleg a régióközpontok kijelölése kapcsán • A viták egyelőre a régióhatárokról és a régióközpontok kijelölésének helyéről folynak • Életképes szakmai javaslattal egyetlen politikai párt sem állt elő, ezért fontos, hogy legyen szakmai alapokon álló elképzelésünk

3. Ami a Kormány szándékait illeti… • Egy új, saját jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szint bevezetését tervezi a központi hatalom és a megyei tanácsok közé • Ez az új szint nem csupán közigazgatási de régiófejlesztési feladatokat is ellátna • Az alap az eddigi meglevő 8 régió!!! • A tervek szerint a regionális kormányzás saját választott elnökkel és tanácsosi testülettel • A tanácsosi testületi tagok száma: lakosságarányosan • A régióelnök megválasztása: 2o16-tól közvetlen szavazással a helyhatósági választásokon • Prefektúrák számának csökkentése: 1 régió - 1 prefektus

4. De mire is jók a régiók? • Statisztikai funkciók: az egyes területek fejlettségi szintjének összevethetősége (NUTS rendszer) • Tervezési funkciók: regionális fejlesztési tervek kidolgozása, a megyék összehangolt fejlesztésének támogatása • Forráselosztási szerep: az EU források elosztása • Gazdasági és területfejlesztési funkciók: a régiók gazdaságának mozgásba hozása, fejlesztése Nem kell ahhoz közigazgatási szintnek lenniük, hogy a fenti feladatokat ellássák, a kormány szándéka mögött az EU-s jogszabályok megkerülése áll!

5. A fejlesztési régiók három legfontosabb célkitűzése az EU-s jogszabályok és a 315/2004-es törvény értelmében: • A területi különbségek csökkentése az országban és egy kiegyensúlyozott területi fejlődés támogatása • A fejlődésben elmaradott térségek felzárkóztatása • Újabb egyenlőtlenségek kitermelődésének megakadályozása

6. A három cél közül egyik sem teljesült GDP/fő százalékban 2005-ben GDP/fő százalékban 2010-ben

7. A három cél közül egyik sem teljesült 2. GDP/fő értéke Euróban az OEB adatai szerint

8. A három cél közül egyik sem teljesült 3. A legszegényebb és a leggazdagabb megyék átlagfizetései közötti különbség lejben

9. Hol van a gond? • A szegényebb megyéket a gazdagokkal zárták egy régióba, így elfedték a tényleges területi különbségeket • A szegényebb megyéknek semmilyen plusz forrás hozzáférési esélyt nem biztosítottak • A gazdag megyék elszívják a forrásokat a szegények elől, a különbségek ahelyett hogy csökkennének tovább növekednek • Túl nagy a régiók területe, nehezen elérhető régióközpontok • Együttműködés helyett rivalizálás a régióközpontok között, pl.: Brassó, Szeben és Marosvásárhely eseteLatinamerikanizálódásveszélye: a nagyvárosok és agglomerációik jól járnak, a vidéki térségek leszakadnak, ez óriási társadalmi feszültségek forrása lehet

10. A rossz régiófelosztás rossz forráselosztáshoz vezetett A ROP-ból leszerződött projektek értéke • A munkahelyteremtő beruházások a gazdag megyékbe mennek • Székelyföldre a szociális beruházások összpontosulnak • Az önkormányzatok jól szerepeltek a forráslehívásban • A szegény megyék kis cégei nem tudják felvenni a versenyt a nagyokkal

11. Korábbi javaslatok: Basescu verzió

12. Korábbi javaslatok: Ponta verzió

13. Legújabb javaslat: Antonescu verzió

14. A regionális átszervezést célzó alapfeltételek A 3 elv tiszteletben tartása: demokratikusság:a szabad társulás és lakossági véleménynyilvánítás lehetősége szubszidiaritás:a döntési jogköröket, kompetenciákat a lehető legalacsonyabb szinten kell megszervezni decentralizáció: a helyi közösségekhez lehetőség szerint minél közelebb kerüljenek a feladatok + A régiók elsődlegesen fejlesztéspolitikai célokat lássanak el. A régiókat hasonló fejlesztési adottságokkal, kilátásokkal rendelkező megyék alkossák. Konszenzusos döntések: a döntéshozásban a megyék legyenek egyenlő felek, legyen egyenlő beleszólásuk a régiók sorsába.

15. Érvek egy székelyföldi régió létrehozása mellett • Az EU-s módszertannak tökéletesen megfelelne a lakosságszám tekintetében • Létező megyei szintű kapcsolatok, közös programok amelyek régiós szintre emelhetőek • Kulturális és gazdasági értelemben viszonylag homogén közösségről van szó • Létezik egy mentalitásbeli és kulturális közelség, amely támogatja a regionális törekvéseket • A megyéket szervesen összekapcsoló Európai út (E 578), viszonylag jó vasúti kapcsolatrendszer (400-as vasútvonal) a megyék között • A régió kiegyensúlyozott városhálózattal rendelkezne: Marosvásárhely, mint oktatási, egészségügyi, közlekedési, logisztikai és régióközpont

16. 2013 Március 27: Workshop a regionalizációról

17. A március 27-i RegionalizációsWorkshop ajánlásai • Célkitűzések, eszközök, szabályozás és bevezetés folyamatban kell gondolkodni, nem térkép megrajzolásával kezdeni. • Jó kormányzás és a demokrácia kiteljesedéséhez a decentralizáció, a területi érzékenység figyelembevétele és a polgárközeli rendszer vezethet. • A reformnak ki kell védeni a korrupciós és bürokratikus kockázatokat. • Erősíteni kell a helyi és köztes szinteken a igazgatási képességet, jogosítványokat. • A regionális identitásokat meg kell erősíteni többek közt a regionális tömegtájékoztatás révén. • A fejlesztéspolitika középpontjában az ember és a közösségek kell álljanak. • Figyelembe kell venni a NUTS szabályozást és az EU 2o2o stratégiái célokat, de nem külső korlátként, hanem lehetőségként kell élni velünk. • A helyi közösségek - beleértve a kisebbségeket is - érdekeit érvényre kell juttatni a reform során. • A jelenlegi középszint (megyék) szerepét, fokozni javasolt. • A decentralizációs jogszabály és a területrendezési törvény figyelembe vétele. • A területi kohéziós célok eléréséhez kisebb régiók létrehozására van szükség. • A KSK alapok tervezését és végrehajtását decentralizálni kell, megtartva a központi koordinációt, bevezetve az olyan regionális szintet is, mint a LEADER, CLLD, ITI. • Teret kell engedni a helyi, térségi és regionális kezdeményezéseknek, szakítva a sematikus, felületes, centralizált megközelítéssel, ami a 2oo7-2o13 közötti időszakban volt jellemző.