Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza- menti LHK

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza- menti LHK "Lenn az alföld tengersík vidékin..."- avagy a LEADER lehetőségei a Közép-Tisza mentén. Budapest, 2008 Október 22. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Tisza- menti LHK – Összefoglaló a térségről A(z) Tisza- menti LHK területe 8 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 19,649 fő, a városokban élő lakosok száma 431 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 29 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 48%-a, 14 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 9 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Tisza- menti LHK – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 19,649 • Fegyvernek • 7,200 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 8 • Kengyel • 3,872 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 1 • Tiszapüspöki • 2,211 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 6 • Tiszabő • 2,156 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 0 • 7 • Fő fejlesztési prioritások száma • 16 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 2 • 29 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 9 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Tisza- menti LHK – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 517,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 57,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 3 • 517,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 1 • 400,000 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 156,391 • Leader közösségi fejlesztés • 7 • 104,224 • Leader vállalkozás fejlesztés • 1 • 138,462 • Leader képzés • 2 • 65,000 • Leader rendezvény • 3 • 154,231 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 11,500 • Leader komplex projekt • 4 • 199,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Tisza- menti LHK - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • Több generációt érintően három településen élő roma lakosság képzettségi szintje az átlagnál lényegesen alacsonyabb,melyből fakadóan közöttük több a munkanélküli és a szegény ember • A munkanélküliség megközelíti a 13%-ot • A mg-i termékek feldolgozottsági foka alacsony,gyenge a termelői összefogás • Kihasználatlan a települések turisztikai vonzereje,meglévő infrastruktúrája,minimális a szálláshelyek száma,hiányzik az összefogás • Turisztikai értéket jelentő épített és természetes környezeti elemek rossz műszaki,esztétikai állapotúak • Hiányoznak a funkcióval rendelkező,kiépített településközpontok • Kevés a közösségi és szolgáltatási tér • Mezőgazdaságilag értékes területek, nagy hagyományokkal rendelkező vetőmag, gyümölcs, zöldségnövény termesztés, • Élelmiszer alapanyag feldolgozottsági fokának növelése, termelői összefogás erősítése • Turisztika alapjait jelentő természeti adottságok, épített örökség, kultúra, • Az alacsonyan képzett munkaerő bevonása a termelésbe, • Munkaerővé, vállalkozóvá válás segítése oktatással, képzéssel • Meglévő LEADER tapasztalatok, • Jó gyakorlatok, tapasztalatok szerzése, kapcsolatok építése más LEADER közösségekhez tartozó vállalkozói, civil és közszféra szereplőivel. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Tisza- menti LHK – A stratégia alapvető célja • A Tisza-menti Leader helyi akciócsoport célja az Európai Uniós és a nemzeti elvárásoknak is megfelelő, a közösségteremtés gondolatát hangsúlyozó, a munkahelyteremtést preferáló, az alulról jövő kezdeményezéseknek teret engedő olyan, demokratikus elveken és nyitottságon alapuló, a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség elvét is magába foglaló stratégia megalkotása, amelynek megvalósításával érdemi fejlesztések indulhatnak el e vidéki tervezési területen. Ehhez olyan közös összefogásra épülő és együttgondolkodáson alapuló, a hosszú távú működés alapjainak megteremtését célzó rendszer kialakítása szükséges, amely a helyben élők számára is biztosíthatja a jövőt. Ennek reményében felhasznál minden olyan ismeretanyagot és tudást, amellyel a vidéki térségek felzárkóztatása elindulhat. Mi megtettük, elindultunk…a Tisza-menti Leader közösség jövőjéért! Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • A tervezési területet nyolc település alkotja, melyből Törökszentmiklós városi, Fegyvernek nagyközségi ranggal rendelkezik, 6 település 5000 fő alatti község. Törökszentmiklós, mint alföldi mezőváros és kistérségi központ „fejlettségénél”, lakosságszámánál és népsűrűségi adatainál fogva csupán a külterületeivel (Bartapuszta,Szakállas,Szenttamás,Surjány,Óballa) érintett a stratégia kialakításában.A tervezés által lefedett terület 321,8 km2, ez JNSZ megye területének 5,76%-a, ahol a megye lakosságának 4,78%-a él. A terület összlakosságszáma 19.651 fő, átlagos népsűrűsége 61,1 fő/km2. A térségben a leghátrányosabb helyzetű község Tiszabő, a legkevesebben Kuncsorbán laknak, a tanyákon élők száma Örményesen, Kuncsorbán és Törökszentmiklós külterületén a legmagasabb. Tiszabőn, Tiszapüspökiben, Fegyverneken és Törökszentmiklóson jelentősebb a roma kisebbség aránya. • A térséget északról mintegy 60 km hosszú szakaszon határolja az élő Tisza, az árvízi veszélyeztetettség B kategóriás(közepes),Tiszabő belterületi szakaszán a legnagyobb. A belvízveszély öblözetekhez kötött, főként Kuncsorba, Fegyvernek, Örményes körzetében gyakori. A belvízelvezető rendszer Tiszabőn és Tiszapüspökiben kiépített. • A terület természetföldrajzilag az Alföld, illetve a Közép-Tisza-vidék egyik mezőgazdaságilag értékes tájegysége, klasszikus agrártája. Az átlagos földminőség (22,6 AK) országos átlag feletti. A térségi átlagnál is jobb a földminőség Örményesen és Kengyelen. Az éghajlat a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező, a nyári időszakban azonban egyre nagyobb kockázati tényező a vízhiány. Az aszály több évben komoly károkat, terméskieséseket okoz. • Az ipari termelés csak Törökszentmiklóson és Örményesen rendelkezik hagyományokkal. Vállalkozásra alkalmas területek, telephelyek, terménytároló kapacitások, raktárépületek minden településen rendelkezésre állnak. • A térségben a hagyományosan jó minőségű és nagy tömegű zöldségnövény-termesztés, valamint az állattenyésztés a termelési támogatások struktúrájának és a termelői összefogás elégtelenségének következtében mára megszűnőben van. A meglévő mezőgazdasági termelést az előállított termékek alacsony feldolgozottsági szintje és hozzáadott értéke jellemzi. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • A működő kevés élelmiszeripari feldolgozó üzem az alapanyagait a térségen kívülről szerzi be. • A Tisza közelsége, az értékes termálvízkincs, a védett épületek, a műemlékek, a felelevenített népszokások, a csendes falusi miliő mind a helyi idegenforgalom bázisát képezik. • A Tisza-völgy adottságai, a turizmusának alapjait jelentő természeti értékek (élő Tisza és holtágai, Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, Natura 2000 hálózat) kihasználatlanok. Az idegenforgalom térségi intézményi háttere és a közös marketing hiányzik. Kiemelt rendezvények a falu- és hagyományőrző napok, a szüreti felvonulások, az alapítványi- és farsangi bálak, a búcsúk, a disznótorok, a lovasversenyek, az országos diák-gulyásfesztivál, a kukoricafesztivál, a Virágzó Tisza Napja, a Kengyelfutás, a Csorba Kupa, a Roma Nap. Egyedi kezdeményezés a Fegyvernek Szelleme Pantheon. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 • A térség helyi jelentőségű védett természeti értéke a szenttamási Almásy kastély körüli 11 ha-os angolpark, a kengyeli törökmogyorófa ültetvény és a Bagi-halom. Ez utóbbi a 16 térségi kunhalom egyike, a tetején álló szélmalom ipartörténeti műemlék, egyben madármegfigyelő állomás, felszínét kunkorgó árvalányhaj állomány borítja. A fegyverneki Kálvária domb meditációs hely.Országos jelentőségű védett természeti terület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, mely a Tisza hullámterére terjed ki. Az itt megmaradt galériaerdő a folyó mindkét partját szegélyezi,körülöleli a réteket, holtágakat. A fokozottan védett fajok közül itt él a fekete gólya, a kanalas gém, a békászó sas, a vidra. A helyenkénti nemesnyártömbök, morotvás részek, és a gátak mentetlen oldalán húzódó kubikerdők ritka, egyedi jelenségek.Tiszabő, Tiszapüspöki, Fegyvernek a Natura 2000 hálózat része. Jelentős állattani érték az óballai szürke gém telep és a tiszai kérésztelep. A hullámtéri kubikgödrök nagy többsége ártéri társulásokba illeszkedő vizes élőhely, a Tisza és holtágai, a Nagykunsági főcsatorna, a halastavak, és a közeli tiszaroffi árvízi tározó, mint vizes/lápos területek kiemelkedő ökoturisztikai jelentőségűek. • A táj agrárkaraktere dominál, a sík vidéken az agrártevékenység döntően a szántóművelésre épül, a zömmel réti öntés és csernozjom talajokon az intenzív mezőgazdasági földhasználatot az agrokemizált, gépesített szántóföldi növénytermesztés jelenti. Az ökogazdálkodás területe csekély. A hosszantartó tömegvirágzást biztosító mezőgazdasági kultúrák kiváló méhlegelőként funkcionálnak. A vadállomány genetikailag értékes. • Az erdősültség gyér(2-3%), a gyepek, mezővédő erdősávok, szegélybiotópok aránya a földtulajdonviszonyok elmúlt két évtizedben végbement átrendeződésével lecsökkent, a kevésbé kötött, növényzettel nem fedett talajokon a deflációs jelenség felerősödött. A Törökszentmiklós külterületén üzemelő szélerőmű megújuló energiát szolgáltat. • A településeken rendszeres és szervezett a kommunális hulladékgyűjtés és szállítás, a hulladékot 2007-től a térséghez közeli, kétpói regionális szilárd hulladéklerakó fogadja be. A bezárásra kötelezett helyi szeméttelepek rekultivációja megoldatlan. A szelektív hulladékok gyűjtése és hasznosítása minden településen biztosított, az állati hullák ártalmatlanításának, a zöld hulladékok hasznosításának rendszere kidolgozatlan. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 • A levegőben a szálló por mennyisége a főbb közlekedési utak, illetve a burkolatlan úthálózat mentén időnként növekszik meg. Vegetációs periódusban egyes allergizáló gyomnövények pollenjeinek koncentrációja szezonálisan magas, olykor egészségre ártalmas szintet ér el. A 4.sz főútvonal jelentős tranzitforgalma Fegyvernek útmenti belterületi ingatlanai mellett érzékelhető leginkább, az itt élők számára a gépjárművek kipufogógáz emissziója és az általuk keltett zaj folyamatos terhelést jelent. • Az ivóvíz-hálózati és -tisztító rendszer elavult, a települések szennyvízhálózata kiépítetlen, az ivóvíz rétegeredetű vas és mangán tartalma magas, a vízkeménység probléma. A közműolló nyitott. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • A hátrányos helyzetű települések a tervezési terület 77,8-% át érinti, ahol a lakosság 61 %- a él. Alacsony az ipari termelés és szolgáltatás jellegű vállalkozások száma. Meghatározó az egyre kevesebb élő munkaerőt foglalkoztató mezőgazdasági termelés, az előállított termékek feldolgozottság foka alacsony. A településeken adottak a turisztika alapjait jelentő természeti adottságok, kulturális értékek, hagyományok. Hiányoznak azonban a szálláslehetőségek és összefogás. Alacsony a vállalkozói aktivitás, magas a munkanélküliség aránya, főként Tiszabőn és Tiszapüspökiben. A települések kitörési lehetőségét az agrártermelés jövedelemtermelő képességének növekedése, a termék feldolgozottság fokának növelése, valamint a turizmusban rejlő lehetőségek jelentik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 9% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 8% • 14% • Építőipar • 29% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 9% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 7% • 5% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 15% • 6% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 33%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 14% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 33% 7% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 20% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.6%, ami 1.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.6% • Változás 2003-hoz képest 1.1 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • A tervezési területet érintő településeken 2006-ban a regisztrált munkanélküliek száma összesen 1033 fő, az átlagos munkanélküliségi ráta/arány 8,87%, a lakosságszámhoz viszonyított munkanélküliség 5,41% volt. Kiemelendő, hogy Tiszabőn a regisztrált munkanélküliek száma 261 fő, a munkanélküliségi ráta (21,99%), illetve a lakosságszámhoz viszonyított munkanélküliek aránya (12,10%) a legmagasabb. 2007-re a munkanélküliségi ráta a térség minden településén emelkedett, összességében 11,56% -ra nőtt, Tiszabőn majdnem elérte a 30%-ot. Ez utóbbi községben a munkavállaló korú népesség többségének egyáltalán nincs, vagy alig van rendszeres munkája, sokan vannak a munkanélküliség és a foglalkoztatás határán, rendszertelen jövedelemmel, regisztrálatlanul és ellátatlanul. A regisztrált munkanélküliek közel 100%-a (szak)képzetlen munkaerő, sokan 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, sőt egyesek analfabéták; az 1 állandó lakosra vetített SZJA alapot képező jövedelem nem éri el a 80.000 Ft-ot, a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 261 fő, a megélhetés szinte kizárólag a segélyekhez, családi pótlékokhoz kötött. • Sajátos, hogy több településen nem az üzleti szféra, hanem az önkormányzatok és intézményeik biztosítanak meghatározó, helyenként szinte egyedüli foglalkoztatási lehetőséget. Örményes kivételével az önkormányzatok a legnagyobb települési foglalkoztatók, melyek a kötelezően ellátandó feladataikon túl az általuk szervezett másodlagos munkaerőpiaci feladatok,- mint a közhasznú-, közcélú- és közmunka foglalkoztatások - révén a térségben élő hátrányos helyzetű álláskeresők számára nyújtanak kiszámíthatatlan és rendszertelen kiegészítő munkalehetőséget. A közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma összesen 221 fő, Kengyelen a legmagasabb, 96 fő. • A tervezési területen a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását tekintve az ipar és építőipari szektorban 2160 főt, a közigazgatásban, egészségügyben, oktatásban, társadalombiztosításban 1057 főt, míg a mező-, erdő-, vadgazdaságban és halászatban 758 főt foglalkoztattak, vagyis az összes foglalkoztatott (5319 fő) mintegy 74-75%-át e három szektor adta. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • Az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva Fegyverneken magasabb az építőiparban, kereskedelemben, a pénzügy és ingatlanügyletek területén, Kengyelen pedig a szállítás, raktározás, posta, távközlés, kereskedelem területén foglalkoztatottak száma. • A térség foglalkoztatási lehetőségeire jellemző, hogy a férfiak felülreprezentáltsága a mezőgazdasági és ipari alkalmazottak, a vállalkozók és a munkanélküliek között jelentős, míg a szellemi dolgozók, és a nyugdíjasok körében a nők aránya a nagyobb. • A munkaügyi központhoz beérkezett munkaerőigények száma 2007-ben időarányosan kevesebb az előző évekhez képest, a munkaerőpiac dinamikája csökkenő tendenciát mutat, kevesebb a térségben megkötött munkaszerződés. Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak száma nőtt, ami nem elsősorban a fekete gazdaság erősödését jelenti, hanem a rendszeresen végezhető tevékenységek szűkülésére utal. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 5 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 37%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Törökszentmiklós székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 8 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 1,956 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 37% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • IEC Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. • Törökszentmiklós • 2121 Papír csomagolóeszköz gyártása • 450 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • CLAAS Hungaria Mg.-i gépgyártó Kft. • Törökszentmiklós • 2931 Mezőgazdasági traktor gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 350 3 • SURJÁNY-HÚS Ipari és Kereskedelmi Kft. • Törökszentmiklós • 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 250 4 • Teljes Életért Szolgáltató Közhasznú Társaság • Fegyvernek • 7482 Csomagolás • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 240 5 • Friss 2001 Baromfi és Tőkehús Kiskereskedelmi Kft. • Törökszentmiklós • 5222 Húsáru-kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 226 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. • Törökszentmiklós • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 150 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • MAR-NE-VÁLL Kft. • Törökszentmiklós • 5132 Húsáru-nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 82 8 • Törökszentmiklósi Öntöde Kft. • Törökszentmiklós • 2721 Öntöttvas cső gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 80 9 • EuroSzol Kft. • Törökszentmiklós • 1920 Táskafélék, szíjazat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 67 10 • Fegyvernek és Vidéke ÁFÉSZ • Fegyvernek • 5227 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 61 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • A tervezési területen az aktív vállalkozások száma összesen 464 db, melyből a legtöbb (216 db) Fegyverneken, a legkevesebb (8db) pedig Kuncsorbán működik. A vállalkozások döntő többsége 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás, a fennmaradóból 15 db 10-19 főt, 9 db 20-49 főt, 2 db 50-249 főt foglalkoztató kis-, illetve középvállalkozás. A 250 fő fölötti létszámot foglalkoztató nagyvállalatok nem találhatóak. • A szektoronkénti megoszlást tekintve a térségben a kereskedelmi és javító vállalkozások vannak jelen legnagyobb számban, míg a pénzügyi közvetítő vállalkozások aránya a legkisebb. A térség adottságait, az agrártermelés tradícióit jól visszatükrözi, a mező-, erdő-, hal-, és vadgazdálkodás területén működő vállalkozások száma, amely az aktív vállalkozások mintegy 10%-át teszi ki. Hal-, illetve erdőgazdálkodáshoz köthető vállalkozás csak Kengyelen működik. Az őstermelők száma- Törökszentmiklóst egészében leszámítva- 1024 fő, Örményesen kiemelkedően magas, 420 fő. A magánszállásadás Fegyverneken és Tiszapüspökiben van jelen. Tiszabő 16 db vállalkozása 4 szektorból, igen kevés foglalkoztatottból áll össze. A 2db 50-249 főt foglalkoztató fegyverneki vállalkozás egyike egy közhasznú társaság formájában működő, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató csomagoló üzem. A 20-49 főt foglalkozató vállalatok közül 2 db a mezőgazdaságban, 4 db a feldolgozóiparban, 3 db pedig az építőipari ágazatban tevékenykedik. • Örményesen egy mezőgazdasági, új típusú szövetkezet működik, amely a Cibakert TÉSZ tagja. Kengyelen egy nagy múltú pékség a legnagyobb települési foglalkoztató vállalkozás. A tervezési területen a külföldi működő tőke Örményesen a nagy hagyományokkal rendelkező, exportorientált gépgyártás, Fegyverneken pedig az agrárium területén jelent meg. • Fontos megemlíteni, hogy a tervezési területen kívül eső Törökszentmiklós ipari parkjának összesen mintegy 1200 főt foglalkoztató vállalkozásai (IEC Kft., Claas Hungária Kft., Radar Kft., Videoton Holding ZRt., Lindström Kft.) a környező településekről bejáró (ingázó) munkavállalókat is nagy számban alkalmazzák munkaerő-igényük kielégítéséhez. Az előzetesen elismert helyi akciócsoport tag Surjány Hús Kft. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • a térség élelmiszeriparának legnagyobb bázisa. A vállalkozások bővítését, fejlődését sokszor gátolja, hogy bizonyos szakmákban nincs elég képzett szakember, alacsony a vállalkozói aktivitás, jelentős a tőke- és forráshiány. A térség vállalkozási szerkezetében az alacsonyabb tőkével létrehozható vállalkozási formák dominálnak, az egyéni vállalkozások egy része kényszervállalkozás. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a megyén belül ebben a kistérségben a második legalacsonyabb. Az utóbbi években nőtt azon munkahelyek száma, amelyek főként segéd-, illetve betanított munkásokat alkalmaznak. A települési önkormányzatok korlátozott lehetőségeik ellenére is igyekeznek elősegíteni (iparterületek kijelölésével, munkavállalók közvetítésével, a tulajdonukban levő ingatlanok kedvezményes bérbeadásával) a nagyobb számú munkahelyet teremtő vállalkozások letelepedését. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 1 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 2 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 1 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 5 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 7 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 2 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 16 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 2 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 7 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 7 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 0 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 2 • Nemzetközi kapcsolatok • 0 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 2 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 1 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 0 • Politikai tevékenység • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • A tervezési térségben a non-profit szervezetek egyesületi és alapítványi formában, - leginkább az oktatás, kultúra, sport, szabadidő, településfejlesztés területén- vannak jelen. Egy részük az önkormányzatok által generált, vagy az általuk fenntartott intézmények mellett működő, céltámogató, adománygyűjtő „kvázi-civil” szervezet, amely a helyhatóság forrásszerző képességének növelésére, kieső vagy nem létező forrásainak pótlására, bizonyos önkormányzati feladatok ellátása céljából jött létre. Tagjaik, illetve az önkormányzat alkalmazásában állók között nagy a személyi átfedés. Másik csoportjukat az alulról jövő kezdeményezések hatására létrejött, önkormányzattól függetlenül működő „valódi” civil szervezetek alkotják, melyek zömmel baráti körök, valamint a szabadidős tevékenységek kedvelői által alakított szervezetek. • A térség civil szervezetei jelentős forráshiánnyal és kiszolgáltatottsággal küzdenek, szerény anyagi lehetőségeik miatt egyetlen fizetett alkalmazottat sem foglalkoztatnak, kizárólag az önkéntesek tevékenységére, segítségére támaszkodnak; támogatásokból, felajánlásokból, adományokból, tagdíjakból, pályázatokon elnyert pénzekből tartják fenn magukat, zömmel alacsony hatékonysággal működnek. Többségük önállóan, évente, egy-két nagyobb létszámú résztvevőt elérő program szervezésére és lebonyolítására képes. Kevés bennük a civil kurázsi, de a lokálpatriotizmusuk erős. • A Tiszapüspöki Demokratikus Roma Egyesület a jogvédelem, a helyi romák társadalmi integrációjának megteremtése terén tölt be jelentős szerepet. A térség legnagyobb taglétszámú - gyermek és nő tagokkal is bíró- szervezetei a horgászegyesületek, melyek a helyi vadásztársaságokkal a környezettudatosság jeles képviselői. Kuncsorba kivételével minden településen működnek az Országos Polgárőr Szövetség helyi tagegyesületei, melyek a közrend, közbiztonság, bűnmegelőzés érdekében fejtenek ki a lakosság által igényelt társadalmi munkát. Szinte mindenütt meghatározó közösségformáló erők az önkiszolgáló, klubjellegű sportegyesületek, melyek a tehetséggondozás, utánpótlás-nevelés műhelyei, sokszor egyedüli szervezett keretei. A környezetvédelem területén a Kengyeli Gyalogos Egyesület az egyetlen markáns „zöld” szervezet. Fegyverneken a „Teljes Életért” Közhasznú Társaság, mint non-profit szervezet 240 fő megváltozott munkaképességű embernek nyújt munkalehetőséget, a helyi Vöröskereszt pedig az egészségügy területén végez közkiszogáló-adományozó tevékenységet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • Kuncsorba első non profit szervezete Kuncsorbarátok Egyesülete néven bejegyzésre került. A településeken civil kerekasztalok nem működnek. • A térségben a vallási tevékenységgel foglalkozó szervezetek száma egy, de a jelenlévő történelmi egyházak meghatározó szereplők az idősebb lakosság, illetve egyes helyeken a szegények körében. Képviselőik a hitéleti tevékenységen túl részt vesznek a közösségszervezésben, az oktatásban, a szegénységből, szegregációból fakadó devianciák kezelésében, a szociális és mentális segítségnyújtásban. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 433 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 20,082 20,010 19,907 19,780 19,649 Éves változás -127 -131 -72 -103 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 433 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 4% • 3% • 0-2 év • 4% • 3% • 3-5 év • 12% • 13% • 6-14 év • 62% • 60% • 15-59 év • 18% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 15% • 9% • 1-5 általános • 12% • 9% • 6-7 általános • 34% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 19% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 3% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 8% • 12% • 0% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 3% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/2 • 2006-ban a tervezési terület legnépesebb települése (7.200 fő) Fegyvernek, míg a legkisebb lélekszámú (732 fő) települése Kuncsorba volt. Az összlakosságszám 19.649 főt tett ki, mely 2002-höz viszonyítva összességében 433 fővel volt kevesebb, népességnövekedés csak Tiszabőn ( 26 fő) és Tiszapüspökiben ( 20 fő) állapítható meg, a 2006. évi lakosságszámhoz viszonyított csökkenés Kuncsorbán volt a legnagyobb mértékű, 6,8%-os. • Az állandó oda- és elvándorlásokból számított belföldi vándorlási különbözet Tiszatenyőn és Tiszapüspökiben pozitív, a többi településen negatív előjelű, a legnagyobb számú elvándorlás Fegyverneken történt. Az állandó elvándorlások esetszáma összesen 145-el volt nagyobb, mint az állandó odavándorlások esetszáma. • Sajátos kontraszt, hogy amíg a két leginkább elöregedő népességű településen, Kuncsorbán és Örményesen a 60 éves és idősebb korosztály aránya a település lakosságszámához viszonyítva mindkét helyen 22%, a 0-14 éves korosztály aránya pedig mintegy 13%, addig ugyanez az arány Tiszabőn 6,44%, illetve 38,39%. A 15-59 éves, munkavállaló korú korosztály aránya Tiszatenyőn a legmagasabb, 65,27%. • A térségben Tiszabőn legjelentősebb a roma vagy magát romának valló kisebbség aránya. Itt a helyi adatok szerint a lakosság közel 80%-a roma származású, a 0-18 éves korosztályban 90% fölötti a romák aránya. Itt emberi lakhatásra alkalmatlan telepszerű lakókörnyezetben 523 család él. Fegyverneken, Tiszapüspökiben és Törökszentmiklóson a dominánsan romák lakta településrészek, utcák jellemzőek. A cigány kisebbségi önkormányzat e 4 településen mindenütt működik. • A lakosság iskolai végzettség szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a 7 éves és idősebb népességből a 0 osztályt végzettek száma 414 fő, a legtöbben ( 141 fő) Tiszabőn nem végezték el az általános iskola első osztályát sem. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 2/2 • 4902 fő rendelkezik általános iskola 1-7. elvégzett osztállyal, valamint 6001 fő végezte el az általános iskola nyolc osztályát. 5850 fő kezdte el középfokú intézményben tanulmányait, de csak 1887 fő rendelkezik középiskolai végzettséggel, és mindössze 464 főnek van felsőfokú oklevele. Az értelmiség aránya alacsony, az összlakosság-számhoz viszonyítva 2,3%. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 0 • 0% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 25% • Mindhárom mobilhálózat • 2 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 7 • 88% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Turisztikai egyesület • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek • Különleges természet-megőrzési terület Egyéb infrastruktúra • Falugondnoki/településgondnoki szolgálat Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A térségi közúthálózat gerincét a jelentős tranzitforgalmat bonyolító, sokszor telített és túlterhelt 4. számú elsőrendű főútvonal adja, melynek a Törökszentmiklóst elkerülő, 2003-ban átadott 9,2 km-es szakasza 2x1 sávos, szűk keresztmetszetű, míg a Törökszentmiklós és Fegyvernek-Szapárfalu közötti, 2007-ben elkészült 4,6 km-es szakasza négynyomúsított. A Fegyvernek-Szapárfalu belterületén áthaladó szakaszán jelentős az elhasználódottság. A települések mellékútjainak(összekötő- és bekötő utak)műszaki állapota szinte mindenütt leromlott, minősége több helyütt kritikus, a közlekedésbiztonság szempontjából is kifogásolható. Autópálya, autóút, azaz gyorsforgalmi út a térséget nem érinti.Tiszabő és Tiszapüspöki csak közúton megközelíthető zsáktelepülés. A szilárd útburkolattal rendelkező belterületi önkormányzati közutak aránya Tiszapüspökiben a legnagyobb (100%), míg Kengyelen a legkisebb (mindössze 25%). A külterületi önkormányzati utak állapota zömmel elhanyagolt, a karbantartásukra rendelkezésre álló forrás kevés, időnként csak inert hulladékkal megerősítve és munkagépekkel javítva használhatók. A kerékpárút-hálózat csekély, csak Törökszentmiklós és Szakállas között kiépített. A járdák hiányosak. • A térségben Örményes és Törökszentmiklós településeket a kétvágányú, villamosított 100. számú vasúti fővonal szeli át, Tiszatenyőn a villamosított, korszerűsített 120. és az elavult pályaszerkezetű, lassú, 130. számú vasúti fővonal halad keresztül. Kuncsorba, Tiszapüspöki, Tiszabő és Fegyvernek vasúton nem megközelíthető települések. Fegyverneknél az időszakosan üzemelő menetrendszerinti komp biztosít átkelési lehetőséget a Tisza túlsó oldalán található Nagykörű irányába. A Tiszán hajójárat a térségi Tisza-menti településeket érintően mintegy 25 éve nem közlekedik, kishajó kikötő és hajóállomás nincs. • A villamos energia ellátottság a térségi települések mindegyikén csaknem 100%-os, ellátottsági hiány a Kuncsorbához, Kengyelhez, Örményeshez tartozó külterületi tanyák egy részén fordul elő. A vezetékes gázellátás Tiszabőt kivéve minden településen megoldott, a külterületeken helyenként tartályos gáz használata is előfordul. A vezetékes ivóvízellátás mindenütt elérhető, regionális összefogással ivóvízminőség-javító program zajlik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • A közüzemi szennyvízhálózat jelenleg csak Törökszentmiklóson kiépített, Fegyverneken szippantott szennyvíz-tisztító üzemel, amely térségi feladatot is ellát. Tiszabőn a lakások 50- 60 %-ában nincs vízöblítéses WC és melegvíz. A települések szilárd hulladékának begyűjtése és a regionális hulladéklerakóba történő beszállítása, elhelyezése megoldott. • A térség műemlékállományának nagy része egyházi jellegű, többsége eredeti funkcióját elvesztette, műszaki állapotuk leromlott, felújításuk indokolt. • A szélessávú adat- és információ szolgáltatás minden településen biztosított, a leghátrányosabb helyzetű csoportok számára nehezen elérhető, a digitális írástudást tekintve határozott törésvonal van kialakulóban. A vezetékes telefonvonalak száma csökkenő, a mobil szolgáltatók általi lefedettség szinte teljes. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.00 • 0.00 • 0.00 • 0.01 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 0% • 5% • 0% • 2% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/2 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Fegyvernek • Nagyközség • 7,200 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.38% • 375,830 • 0.000 • 0.016 Kengyel • Község • 3,872 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.49% • 371,015 • 0.000 • 0.000 Kuncsorba • Község • 732 • 10.29% • 287,087 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Örményes • Község • 1,152 • 6.35% • 404,082 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tiszabő • Község • 2,156 • 29.90% • 79,952 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tiszapüspöki • Község • 2,211 • 12.40% • 333,623 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tiszatenyő • Község • 1,895 • 9.37% • 379,721 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/2 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Törökszentmiklós • Város • 431 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.33% • 443,582 • 0.033 • 0.300 {TelFoJell.1.Nev} • {TelFoJell.1.M355} • {TelFoJell.1.M354} • {TelFoJell.1.Szektor} • {TelFoJell.1.M115} • {TelFoJell.1.M440} • {TelFoJell.1.Magas} • {TelFoJell.1.Alacsony} {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/4 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „- Stagnáló népességszám, • - Hátrányos helyzetű társadalmi réteg alacsony képzettsége, • - Magas munkanélküliségi arány, • - Pusztuló települési infrastruktúra, természeti és épített örökség, • - Kihasználatlan turisztikai vonzerő, • - Funkcióját vesztett településközpont • - Mg-i termékek feldolgozottsági szintje alacsony” • „- Értékes mezőgazdasági területek, hagyományokkal rendelkező zöldségnövény termesztés • - Turisztika alapjait jelentő természeti kincsek, • - Település központi szerepe földrajzilag,gazdaságilag, • - Mezőgazdasági és ipari képzés, • - Vízi, horgász, vadásztutizmus” • Fegyvernek • „települési szennyvízhálózat teljeskörű kiépítetlensége, • egykori iskolaépület megkezdett, de be nem fejezett rekonstrukciója, • vadászatot kiszolgáló infrastruktúra hiánya, • kiskereskedelmi árusítást szolgáló, beszűkült, elavult piactér, • kiszolgáltatott agrártermelők, kevés önálló kezdeményezés, • földrajzi fekvés miatt kialakulatlan kötődés és vonzerő” • „mezőgazdaságilag értékes területek magas aránya, • régészeti leletekben gazdag, feltáratlan (önkormányzati tulajdonú) terület, védett természeti értékek turisztikai célú hasznosítása, összetartó méhésztársadalom, tartamos erdőgazdálkodást folytató vállalkozás léte, hagyományőrző kovácsműhely továbbfejlesztése, EU konform kisvágóhíd, korábbi LEADER+ programban szerzett tapasztalatok” • Kengyel Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/4 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „csökkenő település-lélekszám, elöregedő népesség, növekvő elvándorlás, meglévő közlekedési szolgáltatások alacsony színvonala, elszigetelt településjelleg, valódi településközpont hiánya, funkciótlan közösségi tér, leromlott, elhagyatott épített örökség, szerény közösségi önszerveződés, beszűkült társadalmi élet, munkahelyek szűkössége, csökkenő települési autonómia, belvízveszély” • „megüresedett önkormányzati tulajdonú épületek hasznosítása, nagy hagyományokkal rendelkező zöldségnövény és csemegekukorica termesztés, rendelkezésre álló öntözővíz, a korábbi LEADER+ programból meríthető tapasztalatok, ökológiai gazdálkodás megjelenése, nagy területű települési közpark, tanyás örökség, tanyás gazdálkodás hagyományai,” • Kuncsorba • „épített örökség rossz műszaki és esztétikai állapota, • kiépítetlen, illetve funkcióját vesztett településközpont, kedvezőtlen településszerkezet, • valódi kistérségi összekötő kapocs szerep hiánya, • elsorvadt speciális növénytermesztési tradíciók, belvízi veszélyeztetettség” • „gazdag épített örökség ( kastélyok) megőrzése, • településen áthaladó vasúti fővonal, • nagy vasúti rakodótér, potenciális logisztikai központ kialakításának kedvező feltételrendszere, • meglévő termálvízkészlet hasznosítása, • nagyszámú őstermelői kapacitás, térségi átlagnál jobb földminőség,” • Örményes Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/4 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „újratermelődő iskolázatlanság, kirívóan magas munkanélküliség, megélhetési bűnözés, szocializálatlanul felnövő nemzedékek, alacsony munkamorál és munkakultúra, társadalmi-gazdasági elszigeteltség, helyben élő értelmiség hiánya, perspektívátlanság, zsáktelepülés, emberi lakhatásra alkalmatlan telepszerű lakókörnyezetben élő családok, introvertált lakóközösség, mélyszegénység” • „roma kultúra gazdagsága, lovári-beás nyelv ismerete, lakosság fiatalos korösszetétele, bejáratott szociális földprogram, működő helyi cigány kisebbségi önkormányzat, nagyszámú, de képzetlen munkaerő, ökoturizmus alapjait jelentő természeti értékek sokasága, üresen álló, kihasználatlan állattartó épületek hasznosítása, hátrányos településhelyzetből adódóan megítélt támogatások” • Tiszabő • „árvíz által gyakran elöntött üdülőövezet, be nem fejezett ivóvízminőség-javító program, zsáktelepülés jelleg, vadászturizmust kiszolgáló biológiai alapok korlátozottsága, térségben második legmagasabb munkanélküliség, a nagyszámú üdülőtulajdonos komoly jövőképet formál, de a helyi infrastruktúra csak „gyalogos léptékű,”fejlesztéseket enged” • „üres gátőrházban kialakított környezetvédelmi és ökológiai oktatóközpont, részben kiépült üdülőterület a Tisza árterületén, korlátozott megközelíthetőségű, szezonális szabadstrand, „ lágy turizmus formák” kialakítására alkalmas védett természeti terület, tiszai kikötőhely és túraútvonal létesítés, szervezett falusi vendéglátás megjelenése, magánszállásadó helyek létrejötte” • Tiszapüspöki Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/4 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „szennyvízhálózat teljeskörű kiépítetlensége, helyi székhelyű vállalkozások alacsony száma, vállalkozói kedv hiánya, horgászturizmust kiszolgáló szolgáltatások, létesítmények kialakításának elmaradása, templom nélküli község, a kitűnő önkormányzati intézményi infrastruktúra és háttér ( iskola) fenntartása fokozatosan túlhaladja a település méretét” • „korszerűsített, felújított vasúti fővonal( pálya) modernizált települési vasúti csomóponttal, helyi településrendezési tervben kijelölt iparterület, tájrehabilitációt szolgáló területek léte, aktív civil szervezetek jelentős településformáló ereje, újjáépített, turisztikai vonzerőt biztosító közösségi tér, lakosság mezőgazdasághoz való erős kötődése,” • Tiszatenyő • „alapszolgáltatások hiánya (élelmiszerbolt), teljeskörű ellátatlanság (orvos) gyorsuló elnéptelenedési spirál, alapvető infrastruktúrális hiányosságok, tulajdonviszonyok átrendeződése miatt előállt jogviták, egyensúlytalanság a település bel- és külterületi fejlesztései között, a külterületekre koncentrálódó állattartás szervezetlensége” • „bartapusztai középiskolai tangazdaság, kincstári tulajdonban levő egykori polgárvédelmi bázis, mezőgazdasági vállalkozások külterületen működő telephelyei, kerületei, hagyományokkal bíró sertés- és lótenyésztés, vetőmagüzem, szakállasi turisztikai vonzerő (üdülőövezet és horgászhely), jelentős tárolókapacitású magtárak, raktárépületek, nagyszámú tanya, revitalizálódó tanyavilág” • Törökszentmiklós Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

47. A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) • Fő fejlesztési prioritás • „A turizmus fejlesztése a helyi épített és természeti örökségre alapozva” • 3 db • 669,324 • „Települések megújítása a civil társadalom megerősítésének, az élhetőbb település és a turizmus fejlesztésének érdekében” • 2 db • 662,622 • „Az agrárium jövedelemtermelő képességének és foglalkoztatási szintjének növelése az együttműködések ösztönzésével, termelési és feldolgozási szerkezet átalakításával” • 3 db • 173,462 • „Humán erőforrás fejlesztése” • 2 db • 115,000 • „Vállalkozások műszaki technikai feltételeinek fejlesztése, e-gazdasági tér kialakítása” • 2 db • 87,000 • „Közösségi rendezvények, kiadványok, programok szervezése, információs társadalom fejlesztések a vidékfejlesztési stratégiai célok megvalósíthatósága érdekében.” • 2 db • 72,400 • „Térségi és nemzetközi együttműködések kialakítása és fejlesztése” • 2 db • 23,000 • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

48. A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kapcsolatos, foglalkoztatási célokat elősegítő képzések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 Fő fejlesztési prioritás: A turizmus fejlesztése a helyi épített és természeti örökségre alapozva • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Kis kapacitású, nem kereskedelmi célú szálláshelyfejlesztése, ifjúsági szálláshelyek fejlesztése • 359,000 • A térségben található vonzerők összehangolt bemutatása egységes térségi kínálatának megteremtése, marketing tevékenység erősítése. • 30,324 • Szálláshelyhez nem kötött minőségi szolgáltatások kialakítása a természeti, mezőgazdasági, vadászati, horgászati értékekre alapozva, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások bővítése, fejlesztése • 280,000 • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

49. A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kapcsolatos, foglalkoztatási célokat elősegítő képzések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/7 Fő fejlesztési prioritás: Települések megújítása a civil társadalom megerősítésének, az élhetőbb település és a turizmus fejlesztésének érdekében • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Közösségi terek létrehozása, fejlesztése • 506,231 • Épített örökség megóvása, funkcióval való ellátása • 156,391 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

50. A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek munkaerővé, vállalkozó válásával kapcsolatos, foglalkoztatási célokat elősegítő képzések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/7 Fő fejlesztési prioritás: Az agrárium jövedelemtermelő képességének és foglalkoztatási szintjének növelése az együttműködések ösztönzésével, termelési és feldolgozási szerkezet átalakításával • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Helyi termékek piacra jutásának elősegítése oly módon, hogy az új termelői csoportosulásokat eredményezzen illetve erősítse a meglevőket. • 25,000 • A térségben megtermelt termékek feldolgozottsági fokának növelése kisléptékű beruházások segítségével beleértve a megújuló és alternatív energia források kihasználását is. • 138,462 • Helyi adottságokra alapozott termelési szerkezet kialakítása, fejlesztése • 10,000 • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis